Az ENSZ Közgyûlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az Emberi Jogok Napjává annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalták össze az ún. klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét.

A világ összes állama ratifikálta
A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, s megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerzõdések, egyezmények elõtt. Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti elõírásait.

A világban az ENSZ mellett regionális szervezetek egész sora próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában az Európa Tanács, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet.



Új intézmény az emberi jogokért
Az alapvetõ emberi jogok európai uniós ügynökségének felállítását az Európai Bizottság elfogadta és az intézet a tervek szerint 2007-ben kezdheti meg mûködését, s ennek az intézménynek kellene az unió emberi jogi politikájának elsõ számú felelõsévé válnia.

A Nemzetközi Helsinki Szövetség 2006-os kampánya az emberi jogokról és a terrorizmus elleni fellépésrõl fog szólni, mivel manapság sok helyen a terrorizmus elleni harc ürügyén nyomják el a legalapvetõbb jogokat.



70 százalékban problémák
A tavalyi esztendõrõl készített jelentés megállapítja: Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia vizsgált országainak több mint 70 százalékában vannak problémák a vélemény- és sajtószabadság garantálásával, és közel 80 százalékában fordult elõ rendõrségi brutalitás, illetve más jogszerûtlen rendõrségi fellépés.



A Magyar ENSZ Társaság honlapja