A napkeleti bölcsek ünnepe

droszler | 2006. január 06 17:03:17 | közérdekü |
A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, három királyok avagy a napkeleti bölcsek ünnepe, amely az egyik katolikus fõünnep. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdõdik a farsangi idõszak.

Elõször a III. század végén jelent meg
Ez az ünnep a karácsonynál régibb és a karácsonynak a IV. század vége felé történt általánosabb elterjedése elõtt azt is magában foglalta. Az epifánia ünnep elõször a III. század végén jelent meg keleten, majd a IV. században nyugaton, és mindig január 6-án.

A festõmûvészet hálás témája

Kattintson a képere !

PERLROTT-CSABA Vilmos: Gáspár, Menyhért és Boldizsár a kisdednél

Az ünnep három jelentése
Mivel a IV. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta a következõ három jelentést tartalmazza: a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzõn.

Az epifánia kifejezés a római császári udvarból ered, azzal a jelentéssel, hogy az uralkodó ünnepélyesen bevonult egy városba, kinyilvánítva hatalmát és pompáját.

Mágusok az evangélium szerint
Az epifánia elsõ, egyben legjellegzetesebb, legszínesebb jelentése a három királyok, vagy más néven a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése.

Az evangélium mágusoknak nevezi õket, ami olyan tudósokat jelent, akik a természet titkainak kutatásával, és csillagászattal foglalkoztak, innen a napkeleti bölcsek elnevezés.

Caspar, Melchior, Balthasar
Régi hagyomány szerint a mágusok hárman voltak, Caspar, Melchior, Balthasar - vagyis Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A három királyok hálás témául kínálkozott fõként a festõmûvészetnek, jellegzetes alkotás például Dürer Három királyok címû mûve és Ferenczy Károly hasonló témájú alkotása.

A napkeleti bélcsek a mesében
Kattintson a képere !
A három királyok magyar változata egyes képeslapokon és mesekönyvekben.

Számos népszokás maradt meg
Az ünnepi népszokások közé tartozik a csillagozás vagy háromkirály járás hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi fel. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a betlehemezés mintájára.

A házakat vízzel és sóval szentelték meg (ezek gonoszûzõ szerek) és a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G. M. B. betûket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével.

Szokás leszedni a karácsonyfát
A szentelõ pap és a háziak viselkedésétõl függött a tyúkok évi tojáshozama, a kender növekedése, a házszenteléshez kapcsolódó népszokások a leányok jövendõbelijére, férjhez menetére vonatkoznak. A vízkereszti népszokásokból mára már leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

forrás: www.orf.at


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.