A körmendi Városi Televízió az elmúlt év végén egy hosszabb "évértékelõ" interjút készített Bebes István polgármesterrel, a 2005-ös esztenõ városunkat érintõ fontosabb döntéseirõl, eseményeirõl.
Az alábbiakban az interjú egy rövídített, szerkesztett változatát olvashatják.


1. Mi az, amit sikerült megvalósítani a 2005. évi tervekbõl elképzelésekbõl és mi az amit nem?

A 2005-re tervezett feladatok nagy részét az év végére teljesítettük.

A legfontosabb feladatnak a munkahelyteremtést tartom, erõim nagy részét is ennek rendeltem alá. Kialakítottunk egy 60 ha-os ipari területet, amit értékesítettünk is a befektetõ EYBL International részére. Év végén pedig a befektetõ EYBL Kft. már az ipari park címet is magánénak tudhatja.

A városi utak burkolatának felújítása is kiemelt feladat. 2005-ben újabb utcák burkolatát újítottuk fel, a tervszerûen zajló útfelújításokat jövõre is folytatjuk.

Felújítottuk a piac burkolatát, és a csapadékvíz-elvezetést is megoldottuk, ezzel a piacon árusítók számára komfortosabb körülményeket teremtettünk.

Az autóbusz pályaudvaron –a Vasi Volán Rt-vel közösen – autóbusz parkolót létesítettünk, és felújítottuk a hozzá tartozó járdát is.

A körmendi Batthyány-kastély fejlesztése a város fejlõdésének záloga. Elkészítettük a körmendi Kastély hasznosításának tanulmányi szintû terveit, és elkezdtük a tanulmány végrehajtását.

Korszerûsítettük a körmendi intézményeket. Felújítottuk a Somogyi Béla Iskola tornatermét és a városi tanuszodát, ezzel korszerûbb és biztonságosabb körülményeket teremtettünk a testedzések számára.

Átalakítottuk a horvátnádaljai óvodát, orvosi rendelõvel is bõvítettük, ennek mûszaki átadására éppen e héten került sor.

Felújítottuk a városi oktatási intézményeket, ennek során fõképp karbantartó jellegû munkákat végeztettünk el (festés, burkolás, parketta csere stb.)

A város központjában levõ mûemlék jellegû épületeket a társasházakkal közösen felújítottuk (Szabadság tér 8. szám alatti Grünbaum ház, gyógyszertár feletti Sonnevend ház). Szeretnénk minél több társasházzal megegyezni a felújításról annak érdekében, hogy folytatódjon ez a felújítás.

Folytattuk a szennyvízhálózat korszerûsítését, a szennyvíztisztító kapacitásának bõvítése után újabb utcákba vezettük be a gerincvezetéket, és ezt is tervszerûen folytatjuk.

Horvátnádalján a Teleki u. vízellátásának II. ütemét is befejeztük.



Átadtuk a mûfû borítású labdarúgó pályát, ezzel az utánpótlás nevelés eredményességét kívánjuk segíteni, de a pálya baráti társaságok számára is alkalmas szabadidõs sport tevékenység eltöltésére.

Idén is támogattuk a Batthyány ösztöndíjjal a tehetséges, szorgalmas diákokat, és ismételten csatlakoztunk a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez is.


Egyes feladatok teljesítése azonban 2006-ra húzódik át.

Így pl. az ipari parkot feltáró utat 2006-ban kezdi meg építeni a nyertes kivitelezõ, mert akkor hozzá tudunk jutni állami támogatásokhoz is.

A Vida J. u. felújítása is jövõre teljesül, idén elkészül a felújítás programterve, illetve már sor került a közmûvek cseréjére is.

A panelprogramba az Önkormányzat is bekapcsolódott, ha központi szinten is támogatják a beérkezett pályázatokat, akkor jövõre megkezdõdik az érintett társasházak felújítása.

A bérlakás építés lehetõségeivel több alkalommal is foglalkozott a Testület, végül úgy döntött, hogy olyan konstrukciót valósít meg, amely során más gazdasági társaság által felépített ingatlanon szerez bérleti jogot a város. Ez a beruházás is jövõre valósul meg. A Fiatal Házasok Otthona esetében pedig a tetõtér kialakításával jön létre újabb 6 lakás.

A Bartók 5. szám alatti épület magastetõs ráépítésének tervei csak õszre készültek el, így a megvalósítás 2006-ra várható.

A belvárosra vonatkozó helyi építési szabályzatot a Kastély programhoz kapcsolódóan terveztettük tovább, jövõre a Testület elfogadhatja azt, így végre a belvárosra vonatkozóan is lesz hatályos helyi építési szabályzat.


Megvásároltuk a Fényes vendéglõt, jövõre pedig tervpályázatot írunk ki ennek a tömbbelsõnek a hasznosítására.



2. Foglalkoztatási helyzet (Ipari Park, új munkahelyek létesítése)

Mint már utaltam rá, személy szerint egy önkormányzat legfontosabb feladatának a munkahely teremtést, és ezáltal a megélhetés biztosítását tartom. Ez egyben a legnehezebb feladatok egyike is, ugyanakkor egy város csak akkor fejlõdhet, ha vannak nagy foglalkoztatók, akik egyrészt adóbevételt teremtenek, másrészt a helyi lakosoknak munkahelyet teremtenek, egyben innovatív tevékenységet is folytatnak.

A 2005-ös év során az önkormányzati munka nagy része újabb munkahelyek teremtésére irányult.

Elõször helyet kellett biztosítani az újabb munkaadóknak. 2004-ben és 2005-ben ezért több mint 60 ha kiterjedésû iparterületet alakítottunk ki a város Nyugati részén.

Ehhez elõször is földtulajdont kellett szereznie az Önkormányzatnak, majd a helyi építési szabályzatot kellett úgy módosítani, hogy a terület valóban iparterületté váljon. A tárgyalásokat személyesen folytattam le az érintett ingatlanok tulajdonosaival, és örömmel tapasztaltam, hogy az emberek megértették az Önkormányzat szándékát és a munkahely teremtések jelentõségét, így nem gördítettek akadályt az ingatlanok értékesítése elé.

Az ipari terület kialakításával egyidejûleg már elkezdtünk tárgyalni a befektetõkkel. Az osztrák székhelyû EYBL cég Körmendre telepítésért nagy küzdelmet folytattunk a környezõ városokkal (pl. Vasvárral), és a cég úgy döntött, hogy Körmenden építi fel szabászati központját.

Az EYBL cég körmendi üzemében a 2005. áprilisi kezdés óta ma már több mint 200-an dolgoznak, de 2006. március 31-ig a foglalkoztatottak számának már el kell érnie a 300 fõt, év végére pedig a 400 fõt.

Az EYBL cég Körmenden 6 millió EUR összegû befektetést hajtott végre, ami forintban kifejezve másfél milliárd összeget tesz ki. Ez Körmend éves költségvetési fõösszegének a fele.

Másrészt az EYBL garanciát vállalt arra, hogy Körmenden 600 vagy más ütemezés szerint 1000 fõ számára munkát adó beruházásokat hajt végre, vagy olyan beruházókat telepít maga köré, akik révén biztosítani lehet ezt a létszámot.

Az EYBL cég érdekelt abban, hogy hosszú távra rendezkedjen be Körmenden. Ezért is döntött úgy az Önkormányzattal közösen, hogy továbbfejleszti a körmendi iparterületet. Ehhez elõször is pályázatot nyújtott be az EYBL cég az ipari park cím elnyerésére. A címet elnyerte az EYBL, ami lehetõvé teszi azt, hogy számos pályázaton elõnyösebb helyzetbõl indulhat.

Az ipari park cím elnyerése igen nagy jelentõségû. Vas Megyében csak 4 település rendelkezhetett eddig ilyen címmel, Körmend az 5., aki ezt elnyerte. A cím nagy értéke abban rejlik, hogy számos pályázaton eleve csak az ipari park címmel rendelkezõk vehetnek részt. Az államnak is érdeke az ipar parkok fejlesztése, mivel itt koncentráltabban jelennek meg nagybefektetõk. Ez azt jelenti, hogy Körmend a következõ évben már nagyobb eséllyel indul pályázatokon, központi szinten is nagyobb figyelmet kell, hogy szenteljenek az új ipari parkra, és annak sikerére. Az pedig, hogy 2005. tavaszán induló EYBL cég 2005. év végére elnyerte az ipari park címet Körmenden jelzi azt, hogy tervei vannak a várossal, mert úgy ítéli meg, hogy érdemes ide befektetni és társbefektetõket keresni.

Az EYBL cégnek természetesen nem az az érdeke, hogy az ipari park kihasználatlanul álljon, ezért komoly üzleti tárgyalásokat folytat újabb befektetõkkel. Ennek során nyilván olyan cégeket akar maga köré telepíteni, amely cégekkel saját termelésének hatékonyságát is növelni tudja.

Ennek révén december közepén az ipari parkba újonnan betelepülõ Kühne & Nagel cég rakta le alapkövét Körmenden. Ez a cég Körmenden építi fel Nyugat-Magyarországi logisztikai központját, a beruházás értéke 1 m Euró, azaz 250 m Ft. Úgy gondolom, hogy azzal, hogy az ipari parkba egy logisztikai központ települ le, Körmend felkelti az érdeklõdést más beruházókban is.

Arra is számítani kell, hogy az ipari park egyre kvalifikáltabb munkaerõt igényel. Nem gyõzõm felhívni az emberek figyelmét a folyamatos tanulás szükségességére: mindannyiunknak el kell fogadnunk, hogy a gazdaság szerkezet változik, új feladatok és követelmények vannak, és ha nem vesszük fel ezzel a versenyt, lemaradunk a munkaerõpiacon. Ezért aki csak teheti tájékozódjon –mi is szívesen adunk felvilágosítást a cégek munkaerõigényeirõl – és idõben képezze tovább magát. Ami biztos: logisztikusokra, szabászokra, nyelvet ismerõ adminisztratív munkaerõre, és kiszolgáló személyzetre (raktáros, csomagoló stb.) igény van Körmenden. A fiatalok is jó, ha idõben regisztráltatják magukat az EYBL cégnél, hiszen nyelvtudással bíró, szakképzett munkaerõre nagy kereslet lesz a cégen belül.

Feladataink azonban még bõven vannak.

Elsõként meg kell építenie a városnak az ipari parkot feltáró új utat. Ez 2006. közepére elkészül, a kivitelezõt már kiválasztottuk. Ezzel az új úttal a Munkácsy u. tehermentesül a kamionforgalom alól.

Megjegyzem, hogy a logisztikai központ építésének megkezdésével várhatóan még nagyobb teherforgalom terheli majd a várost, ezért a 8-as számú fõút elkerülõ szakaszának megépítését továbbra is minden erõmmel sürgetem az illetékes szaktárcánál, bár ha a Kormány tartotta volna választási ígéreteit, akkor 2006-ban már át kellene adni az elkerülõ utat.

Az új ipari úttal egyidejûleg ki kell építeni a víz- és szennyvíz gerincvezetéket, és gázzal és elektromos árammal is el kell látni az ipari parkot, vagyis teljes infrastrukturális fejlesztést kell véghez vinni. Mindez szintén 2006-ra valósul meg teljesen.

Összességében úgy látom, hogy az ipari park cím elnyerésével számos új lehetõség nyílt meg Körmend részére az infrastruktúra fejlesztése és ennek révén a foglalkoztatottság növelése terén.
Arra kérem a körmendieket, hogy bizalommal kövessék nyomon az EYBL cég beruházását. Nyilvánvaló, hogy a 60 ha kiterjedésû ipari park nem máról holnapra települ be befektetõkkel, de az a tény, hogy csak 2005-ben 2 cég már megvetette lábát Körmenden - az EYBL cég a szabászati központ beruházásnak elsõ ütemét már megvalósította, a Kühne & Nagel pedig most kezdi el beruházását –mindenképpen a város, és az itt élõ emberek sikere, hiszen a földrajzti adottságok mellett a munkaerõ-összetétel az, ami vonzza a befektetõket Körmenden.

A város jelenlegi nagy munkáltatóinak is idõre és bizalomra volt szükségük, hogy teljes körûen megvalósítsák körmendi elképzeléseiket és stabil munkáltatóvá váljanak –gondolok itt az EGIS-re vagy az ADA Hungária Kft-re -, így van ez az EYBL cég és az újonnan betelepülõ cégek esetében is.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a Körmendre betelepült más vállalkozásokról sem: a Karsai Rt, a Linea Kft, a Savaria Nett-Pack Kft., a SZA-FA Ajtó-Ablak Kft. is fejleszti Körmenden a foglalkoztatotti létszámát, sõt az ADA Bútorgyárnak is e célból értékesített ingatlanokat az Önkormányzat.

Az újabb kereskedelmi egységek is munkahelyteremtéssel járnak a városban. Az Önkormányzat igyekszik minden vállalkozással partneri kapcsolatot kialakítani, rendszeressé tettük a vállalkozói fórumokat, hogy a vállalkozók idõben értesüljenek a fontosabb döntésekrõl.




3. Lakáshelyzet. Milyen változások várhatók az elkövetkezõ év során (szociális bérlakás építés, új lakásépítési terület kialakítása).

A Képviselõ-testület 2005-ben több alkalommal is foglalkozott bérlakás építési programokkal.

2005-ben nem jelent meg központi pályázat szociális vagy piaci alapú bérlakások építésére vonatkozólag, így az önkormányzatoknak más megoldást kellett keresniük.

Az Önkormányzatot több vállalkozás is megkereste ajánlatával, végül a Testület mai ülésén úgy döntött, hogy a Vasi Porotherm Téglaház Kft. ajánlatát fogadja el.

A Kft. ajánlata szerint a Kft. 24 lakásos piaci alapon bérbe adandó társasházat épít Körmenden, illetve a Vida J. utcai Fiatal Házasok Otthona tetõterének beépítésével 6 bérlakást alakít még ki.

Az Önkormányzat kötelezettsége az ehhez szükséges építési telek rendelkezésre bocsátása, valamint hosszú távú lakbér támogatási rendszer kialakítása.

A hatályos szabályok szerint lakbértámogatás csak nem önkormányzati tulajdonú lakások bérbe adása esetén igényelhetõ. A lakbér támogatásra pályáznia kell az Önkormányzatnak, a támogatás igénylésére 3 évig van lehetõség.

Sikeres pályázat esetén, ha havi 40 e Ft-ot veszünk alapul, mint bérleti díjat, akkor ez azt jelenti, hogy ennek 25%-át, azaz 10.000 Ft-ot az Önkormányzat fizeti, a másik 75%-ot fizeti a lakást piaci (azaz nem szociális alapon) alapon bérlõ, de ez csökken az igényelhetõ lakbértámogatás összegével, amely a lakbér 30%-a, legfeljebb 7000 Ft. Így a bérlõ fizetési kötelezettsége ténylegesen 23.000 Ft/hó lenne, ha 40.000 Ft. bérleti díjat vesszünk alapul.

A bérlõknek kötelezõ elõtakarékosságot kell vállalniuk. A lakásokat a késõbbiekben a bent lakó bérlõknek értékesítik.

Az Önkormányzat számára ez költségekben azt jelenti, hogy havi 40 e Ft bérleti díjat alapul véve 30 lakás esetén havi 10.000 Ft-ot, azaz éves szinten 3.600 e Ft-ot kell támogatásként biztosítania, amit saját költségvetésébõl kell kigazdálkodnia.

Az Önkormányzat elfogadta a Kft. ajánlatát. Az építés megvalósításához telekmegosztást kell végrehajtani, amely végén kb. 3000 m2 nagyságú ingatlan kerül a Kft. tulajdonába. Az Önkormányzat vállalta, hogy 3 évig lakbértámogatást biztosít a lakások bérleti díjának 25%-a, de max. 10000 Ft/lakás/hó erejéig, és emellett központi lakbértámogatásra pályázatot nyújt be.


2005-ben az Önkormányzat megalakította a Körmendi Vagyongazdálkodási Kft-t azzal a céllal, hogy az önkormányzati tulajdonú lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket hatékonyan kezelje. A Kft. feladata többek között, hogy vizsgálja meg az újabb lakások építésének lehetõségeit. Ennek révén merült fel annak lehetõsége, hogy a Rákóczi u. 55. szám alatti ingatlanon két ütemben 12 lakást alakítson ki az Önkormányzat. Az elõzetes tervek elkészültek, de a megvalósításhoz állami támogatásra is szükség van, ezért bízunk abban, hogy 2006-ban ilyen jellegû pályázatok is megjelennek.



4. Infrastruktúrával kapcsolatos beruházások megvalósulása (szennyvíztisztító, csatornázás, útépítések). Milyen ütemben folytatódnak?

Az infrastrukturális beruházásokat a jelenlegi Képviselõ-testület kiemelten kezeli.

Víz, szennyvíz:

2005-ben befejezõdött a körmendi szennyvíztisztító telep korszerûsítése, a próbaüzem is sikerrel zárult. A korszerûsítés révén a szennyvíz telep nagyobb mennyiségû szennyvizet tud befogadni, kapacitása tehát megnõtt.

Ez tette lehetõvé azt, hogy idén az Erkel Ferenc utcában, Hunyadi úton, a Bacsó Béla utcában, az Ady Endre utcában és a Mátyás király utcában 932 folyóméter hosszon újabb gerincvezetéket építsen ki az Önkormányzat.

A gerincvezetékek kiépítése, bõvítése 2006-ban is folytatódik, ezt is- az útfelújításokhoz hasonlóan –terv szerint végzi az Önkormányzat. 2006-ban a Nyírfa, az Úttörõ, a Tavasz utcában, a Dobó téren, az Árpád utcában, a Mártírok utcában, a Bástya utcában, a Kölcsey Ferenc utcában, a Dienes Lajos és Bem József utcában, a József Attila és az Esze Tamás utcában épül ki a gravitációs szennyvíz gerincvezeték.

Ugyancsak a szennyvíztisztító korszerûsítése tette lehetõvé, hogy a folyékony hulladék már ne a horvátnádaljai ürítõbe, hanem a telepre kerüljön elszállításra, ennek környezetvédelmi szempontból is jelentõsége van.

Horvátnádalján a Teleki utca vízellátása megvalósult.

Az ipari parkot illetõen pedig –ahogy már említettem -2006. év elején építi ki az Önkormányzat az ipari parkot ellátó víz-és szennyvízhálózatot. Természetesen ez a beruházás az új ipari út kiépítésével egyidejûleg, illetve még azt megelõzõen fog zajlani.

Útfelújítások:

Az Önkormányzat 2004-ben elfogadott egy ütemtervet, ami alapján minden évben más utca burkolatának felújítására kerül sor Körmenden.

Idén 11 utca burkolatának felújítására került sor. Idén két alkalommal is pályázatot nyújtott be az Önkormányzat a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz, és a Tanács mindkét alkalommal támogatta az Önkormányzat pályázatát. Így az Önkormányzat 65 m Ft. pályázati pénzt szerzett, a felújítások 143 millió Ft-ba kerültek.


Idén sikerült felújítani a piac burkolatát is, és ezzel együtt a csapadékvíz-elvezetés is megoldott, ez a beruházás több mint 14 m Ft-ba került.

Az autóbuszpálya is megújult, új autóbusz parkoló jött létre, és a pályaudvar körüli járda is új burkolatot kapott. Ezt a beruházást a Vasi Volán Rt-vel közösen valósította meg az Önkormányzat, a beruházás költsége 8 m Ft.

Mint már említettem, az Önkormányzat kiválasztotta a kivitelezõt, aki 2006-ban megkezdi az ipari parkot feltáró új út építését, ez egy újabb jelentõs infrastrukturális fejlesztés a városban, aminek értéke meghaladja a 150 m Ft-ot.

Közmûkiváltások:

A Vida József utcában idén megtörtént a közmûvek cseréje, jövõre az E.ON is elvégzi a közmûvek cseréjét, majd az utca burkolata is megújul.


5. Hogy alakult a város költségvetése az elmúlt évben?


2005 több szempontból is nehéz gazdasági éve volt a helyi önkormányzatoknak.

A Kormány az idei évben azzal sújtotta az önkormányzatokat, hogy tartalék képzésre kötelezte õket. Év elején még úgy szólt az ígéret, hogy ezt a tartalékot megkapják az Önkormányzatok, most már tudjuk, hogy ez csak ígéret marad, mert nem juttatják vissza az Önkormányzatokhoz ezt a pénzt. A Pénzügyminiszter mindezt azzal indokolta, hogy minden önkormányzatnak áldozatot kell hoznia a nemzetgazdaság oltárán.

2005-ben nem kapott állami támogatást az Önkormányzat a pedagógusok esetében a minõségi munkavégzésért járó kereset kiegészítéshez, és pedagógus szakkönyv vásárláshoz, amit azonban –központi támogatás megvonása ellenére is – biztosítani kellett a pedagógusoknak.

Noha választási ígéret volt a Kormány részérõl az, hogy nem kerül sor gázár emelésre, ez azonban mégis megtörtént, ami az intézmények dologi kiadásait növeli.

A 2005. évi költségvetés bevételi és kiadási fõösszege 3.674.257 e Ft.

2005-ben a beruházási kiadások 862 m Ft-ot, míg a felújítási kiadások 268 m Ft-ot tesznek ki, vagyis több mint 1 md Ft-ot fordított az Önkormányzat 2005-ben fejlesztésekre.

A többi pénzeszköz zömében személyi jellegû juttatással kapcsolatos.

A költségvetési intézményektõl igen nagy pénzügyi fegyelmet igényel a költségvetés végrehajtása, a kiskincstári rendszertõl a jövõben még inkább azt várjuk, hogy erõs kézzel fogja az intézményeket a kiadások terén.

Sajnos 2006 sem lesz könnyebb év költségvetési szempontból.

Az állami hozzájárulás mértéke kedvezetlenül fogja érinteni az önkormányzatokat, mértéke 5-10%-al alacsonyabb lesz a 2005. évihez képest, vagyis az önkormányzatoknak központi forrásból kevesebb bevételük származik.

Vannak olyan feladatok is, ahol az állam ki akar vonulni a támogatásból (települési sport feladatok, pedagógiai szakmai szolgáltatások).

Az állam a jövõben sem kíván központi forrásból fedezetet biztosítani a pedagógusokat megilletõ minõségi munkavégzéshez kapcsolódó kereset-kiegészítéshez, illetve pedagógus szakkönyvvásárlásra, ennek fedezetét a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk.

Súlyosbítja az önkormányzatok mûködését az is, hogy a Kormány kötelezõen elõírja tartalék képzését, ami abszolút összegben várhatóan meghaladja a 2005. évi összeget.

A közüzemi díjak emelése miatt a dologi kiadások növekedésével kell számolni.

A költségvetési törvényt ismerve 2006-ban a közoktatáshoz kapcsolódó normatív állami támogatások több helyütt is csökkenek, ezáltal a közoktatási intézmények mûködése még inkább elnehezül.



6. Intézményszerkezet átalakításának helyzete, mûködtetés, további tervek költségvetés, felújítás


Az intézményszerkezetet illetõen kifejezetten a lakásingatlanok és nem lakás céljára szolgáló, önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelésre az Önkormányzat egy 100%-ban saját tulajdonában álló gazdasági társaságot alapított 2005-ben.

A Körmendi Vagyongazdálkodási Kft. –amellett, hogy ellátja a bérbeadói jogosítványokat – a bérlakás programon is dolgozik, vagyis feladata az is, hogy végrehajtható alternatívákat dolgozzon ki a Testület számára arra vonatkozóan, hogyan lehet Körmenden a lakásállományt növelni.

A Kft. alakulása óta még csak fél év telt el, mûködésérõl hosszú távú következtetéseket nem lehet még levonni, de bízom benne, hogy alkalmas lesz annak a célnak az elérésére, amely célból azt az Önkormányzat létrehozta.



A Körmendi Kulturális Központot és Könyvtárat érintõ változás személyi jellegû, dr. Szerdahelyi Zoltán intézményvezetõ közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel megszûnt. Mindennek oka az volt, hogy Körmend Város Önkormányzata pénzügyi lehetõségei nem biztosítottak már lehetõséget arra, hogy az intézményvezetõ úr szakmai programjában szereplõ, a helyi kulturális élet felpezsdítésére irányuló terveket megvalósítsák. Az elképzelések és a pénzügyi lehetõségek közötti ûrt felismerve mindkét fél úgy látta, hogy a jövõben az együttmûködés már nem lehet sikeres.

A jövõben Körmend kulturális életében a meglévõ civil szervezeteknek, szervezõdéseknek az eddigieknél is nagyobb szerepet kell szánni, meg kell ismertetni értékeiket, céljaikat, meg kell erõsíteni tudásukat és biztosítani kell folyamatos mûködésüket is.







7. Batthyány kastély hasznosítása, Várkert :

A Batthyány kultusz kialakítása és a Batthyány Kastély funkcióval való feltöltése Körmend turisztikai fejlõdésének záloga.

Úgy tapasztaltam, hogy a körmendi emberek is pontosan érzékelik ennek jelentõségét: olyan ember és család élt itt Körmenden, akikbõl –csúnya szóval élve – a város profitálhat. Profitálhat azért, mert ez a kastély az, ami fellendítheti a város idegenforgalmát, ez a kastély újabb munkahelyeket teremthet, ha racionális, gazdaságilag megfontolt célra használják.

Mindezzel az Önkormányzat is tisztában van.

Az a projekt, amibe az Önkormányzat idén belekezdett, meggyõzõsédem szerint a város legnagyobb projektje lesz az elkövetkezõ években.

A feladat azonban igen összetett: a Kastély és a várkert elõször is az államé. Az, hogy az állam nem gondos gazda, látható.

Az Önkormányzat ezért kettõs politikába kezdett: egyrészt helyi kezdeményezésekkel alulról fölfelé akar nyomást gyakorolni a tulajdonos államra, másrészt erõteljes lobbi tevékenység révén igyekszik „beágyazódni” azok közé, akik a végsõ döntést meghozzák.

Az említett helyi kezdeményezés egyrészt az, hogy idõrõl idõre helyi emberek jelennek meg a várkertben, és két kezük erejével csinosítják azt. Mindez olyan önzetlen, a városért tenni akaró és ezért felelõsséget vállaló magatartás, ami mindenképpen elismerést igényel.

Másrészt az Önkormányzat saját költségvetésébõl –uniós támogatással kiegészítve – elkészítette azt a tervtanulmányt, ami gazdasági számításokkal alátámasztott elemzést tartalmaz a hasznosítást illetõen. Ezt a tervet a lakosság elé tártuk közmeghallgatáson.

Amit mindenkinek meg kell értenie: az állam nem lesz soha olyan helyzetben, hogy felújítsa ezt a mûemléket, jelenleg a karbantartásra sincs pénz. Az Önkormányzatnak sincs ereje ahhoz, hogy ebbe a hatalmas, Magyarország 5 legértékesebb ingatlanának egyikébe tõkét invesztáljon. Marad tehát a befektetõ. A befektetõ természetesen ott jelenik meg, ahol a befektetett tõkéjének megtérülésére számít. Olyan programot kellett tehát kidolgozni, ami üzleti elõnyöket is magába foglal, de egyúttal a Mûemlékvédelmi hatóság elvárásainak is megfelel, azaz kulturális értékeket is közvetít.

A tanulmány ezért azt javasolja, hogy vegyes hasznosítási cél valósuljon meg, azaz a profitot termelõ beruházások mellett a kulturális területnek is helyt kell adni.

Nem ismételném meg a tanulmányban foglaltakat, de a lényeg az, hogy Nyugat-Magyarország konferencia központjává alakulhat a Kastély, és az ehhez szükséges háttér is biztosított lenne (kastélyszálloda építése, wellness szolgáltatások nyújtása, Batthyány család visszatelepítése, várkert helyreállítása, narancsházak ismételt kertészeti célú hasznosítása, de egyúttal kiállításoknak is helyt adna az épület)

A Képviselõ-testület úgy gondolom igen jelentõs döntést hozott akkor, amikor elfogadta a tanulmány ajánlásait, és kötelezte magát, hogy jelentõs pénzügyi összegeket különít el költségvetéseiben a tervek megvalósítására.

A helyi kezdeményezésre a tulajdonos állam is felfigyelt, látja azt, hogy Körmenden elindult egy helyi akarat, ami az államnak is hasznot hozhat, ezért is nyitottak az együttmûködésre.

Most lépésrõl lépesre kell haladnunk. Elõször a Kastély vagyonkezelõi jogát kell megszereznünk, hiszen a jelenlegi vagyonkezelõ a KVI.

A KVI pozitívan áll ez elé, de érthetõen ez egy hosszabb jogi procedúrát igényel.

Biztató, hogy a várkert esetében már hozzájárultak az illetékes Minisztériumok ahhoz, hogy a vagyonkezelõi jog Körmend Város Önkormányzatára szálljon.

A vagyonkezelõi jog birtokában az Önkormányzat tárgyalásokat folytathat le befektetõkkel, elkészítheti a kiviteli terveket.

Végsõ cél az, hogy olyan befektetõt találjon az Önkormányzat, aki eléggé tõkeerõs ahhoz, hogy ki tudja várni ennek a projektnek a megtérülési idejét. Nyilván ez lesz a legkockázatosabb eleme a projektnek, nagy felelõsséget és körültekintést igényel majd a döntéshozóktól.

Nyilván nem egy év alatt valósul meg ez a projekt, de ha megvalósul, akkor Körmend hosszú távú fejlõdésének záloga lesz.

Körmendet ennek a projektnek a megvalósításában olyan piaci cég segíti, amely már rendelkezik kastély hasznosítási tapasztalatokkal, ismert, jó nevû cégrõl van szó, ezért még inkább bízom abban, hogy a körmendi kastély –még ha egyeseknek most ez utópiának is tûnik – a közeljövõben Nyugat-Magyarország konferencia központja és Körmend kulturális –gazdasági fejlõdésének alapja lesz.

Ehhez kapcsolódóan megemlíteném még, hogy az idei augusztus 20-i rendezvények kapcsán eddig még csak pozitív visszajelzéseket kaptam a lakóktól. A múzeumot többen látogatták a rendezvények idejében, mint az ezt megelõzõ másfél évben! Bebizonyosodott, hogy ha a Batthyány család örökségét jó célra használjuk fel, akkor arra van igény a városban, annak értékét a körmendiek is elismerik. Körmend ezzel a rendezvénnyel megcsillantotta azt a képességét, hogy alkalmas a Batthyány kultusz megteremtésére, bebizonyította a város azt, hogy itt olyan értékek vannak, amik iránt van piaci kereslet is! A döntést hozókhoz könnyebben tud ilyen rendezvényekkel eljutni a város, ezért csak pozitívan, de a feladat nagyságához mért felelõsséggel tekintek a jövõbe.


8. Sportcsarnok, uszoda felújítása, korszerûsítése

A Somogyi Béla Iskola tornatermének felújítását már nem lehetett halogatni, az ÁNTSZ ui. bezáratta volna a tanuszodát, ha annak korszerûsítése nem történik meg.

A tornaterem átalakításánál pedig arra törekedtünk, hogy oly módon kapjon új arculatot a terem, hogy alkalmas legyen multifunkcionális szerep betöltésére is, vagyis, hogy többféle rendezvénynek is helyet tudjon adni. Úgy gondolom, hogy ezt sikerült megvalósítani.

Új, akadálymentesített öltözõk és irodák kerültek kialakításra, a küzdõtér új burkolatot kapott, új lett a szellõzésrendszer és a világítástechnika, mozgatható lelátók kerültek beépítésre, a tanuszoda gépészeti rendszere teljesen felújult, a medence is burkolást kapott, új nyílászárókat szereltek be, festés/burkolás is történt.

Mindez így együtt több mint 300 m Ft-ba került a városnak, ehhez 13 m Ft. pályázati pénzt szerzett az Önkormányzat.

Akik belépnek az átalakított terembe, maguk is megérezhetik a változásokat, és úgy gondolom, hogy az sem elhanyagolható, hogy a gyermekek testnevelése biztonságosabb körülmények közt zajlik Körmenden.

A félreértelmezések miatt nem szívesen beszélek róla, de ki kell mondani: Körmend ismertsége a kosárlabda csapat sikerén is múlik. Sportszeretõk körében a város neve összekapcsolódik a kosaras fiúk sikereivel. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy egy kis városnak ilyen profi és lelkes csapata van, amely képes feltölteni a csarnokot, képes összekovácsolni embereket. A felújítás révén a csapat edzési körülményei is javulnak.



9. 2004. augusztusától a HospInvest Kft mûködteti a Kórházat. A politikai "viharokat" leszámítva, a város vezetése hogyan látja ma a döntést?

A Kórház legutóbb az októberi ülésen számolt be éves munkájáról, a beszámolót a Képviselõ-testület egyhangúlag jóváhagyta, ez válasz lehet részben a kérdésére.

Nem tartom szerencsésnek, hogy egy gazdasági racionális döntést Magyarországon politikai döntésnek kívánnak beállítani, de ezzel nem is kívánok többet foglalkozni.

Az egyik legbeszédesebb mutató az, hogy a körmendi Kórházat a betegek országos szinten az 5. helyre rangsorolták megelõzve ezzel a szombathelyi Markusovszki Kórházat, vagy a sárvári Kórházat.

A lakosság továbbra is térítésmentesen jut hozzá a szolgáltatásokhoz, pontosabban a TB. felé fizetett járulékon kívül további teher nem hárul rájuk az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéért.

Kórházi osztály megszüntetésére nem került sor. A szülészetet sem zárják be, de tény: egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon, így Körmenden is. A probléma tehát összetett és nem helyi, hanem országos jellegû.

A Kórházi eszközök, berendezések korszerûsödtek, olyan eszközöket is sikerült beszerezni, amire eddig nem volt lehetõség.

A Kórházban dolgozók létszáma nem változott, de nõtt a szakdolgozók és a felsõfokú képzettek aránya.

Az Önkormányzat terhei csökkentek, a költségvetés ui. már nem bírta volna el a Kórház terheit is. A mûködtetés átadása elõtt 60 m Ft. lejárt tartozása volt a Kórháznak, ha a mûködtetés formájában nem történik változás, akkor kb. 100 M Ft-ot kellett volna az önkormányzati költségvetésébõl a Kórház részére juttatni, hogy fennmaradjon. Jelenleg 90 napon túl lejárt tartozása nincs a Kórháznak.

A betegfelvétel 8%-kal növekedett az aktív, és 3%-al növekedett a krónikus fekvõbeteg ellátása területén.

Erõteljes növekedés látható a sebészeti mûtétek terén (38%).

Jelentõsen csökkent a fertõzések száma, és csökkent a betegpanaszok száma is 44%-kal.

A járóbeteg szakellátáson a betegszámnövekedés 2,7%-os. Kb. 10.000 járóbeteget látnak el havonta, a havonta elbocsátott fekvõbetegek száma 400.

Zártforgalmú gyógyszertárt alakított ki a mûködtetõ a Kórház területén, így a vényforgalomból származó nyereség a Kórháznál marad.


Továbbra is azt tudom tehát mondani, hogy az Önkormányzat és a lakosság érdekeinek szem elõtt tartásával történt a szolgáltatás átadása, a tapasztalatok kedvezõek, a lakosságtól panasz a szolgáltatás új formáját illetõen hozzám nem érkezett.

A cél az, hogy a Kórház a jövõben még elismertebbé váljon a térségben. A mûködtetõnek is az a célja, hogy olyan korszerûsítéseket hajtson végre a Kórházban, amely révén ide tudja csalogatni pl. az osztrák betegeket is. Mivel ez gazdasági elõnyökkel járna, biztos vagyok abban, hogy a mûködtetõ megtalálja annak módját, hogyan lehet a körmendi kórházat még jobban népszerûsíteni.




10. Rábához kapcsolódó fejlesztések

Körmend életében a Rába folyó meghatározó környezeti és turisztikai jelentõséggel bír.

Az Önkormányzat célja az, hogy a folyót a jövõben még jobban a turizmus szolgálatába lehessen állítani.

A város a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázatán 7.100.000 Ft. támogatást nyert a vízi turizmus fejlesztése érdekében, ezen belül csónakkikötõ hely létrehozása céljára benyújtott projektjén.

A sikeres pályázat révén Körmenden a vízi túrázók részére színvonalas kikötõhely létesül, lesz fõzési és fürdési lehetõség, sátorozási lehetõség és szabadtéri pihenõállomás is.

A kivitelezési költség meghaladja a 16 millió Ft-ot.

Ez egy olyan, jövõre megvalósuló fejlesztés lesz, amely alkalmas a Rába folyóban rejlõ lehetõségek kiaknázására.



11. Melyek azok a legfontosabb feladatok, célok amelyek megvalósulása esetén sikeresnek ítélné meg a 2006-os és a választások óta eltelt négy esztendõt.


Még sok a teendõ Körmenden.

Elégedett leszek akkor, ha évente újabb és újabb vállalkozások alapkövét rakjuk le az ipari parkban, ezzel javul a foglalkoztatottsági helyzet, Körmend gazdasági ereje pedig növekszik.

Elégedett leszek, ha a Kastély projekt sikeresen megvalósul, és ezzel Körmend térségi központi szerepe erõsödik, a gyönyörû mûemlék pedig megújul, tartalmas funkciót kap.


Bár nem önkormányzati feladat, de elvárás az is, hogy épüljön meg végre a Körmendet elkerülõ gyorsforgalmi út. Az ipari park fejlõdése még inkább nyomást gyakorol majd a döntést hozókra reményeim szerint.

Természetesen a cél mindig Körmend fejlesztése, az itt lakók számára munkahelyek teremtése, a komfortérzet növelése az infrastruktúra fejlesztésével. Ezért dolgoztam eddig is, és kívánok dolgozni a jövõben is.