A Ráció Kiadó szeretettel meghívja

Hvang Szun-von

Kagylóhéjak

címû kötetének bemutatójára.

A világ egyik legismertebb koreai irójának elsõ magyar elbeszélésgyûjteményét S. Sárdi Margit irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense mutatja be.

Közremûködnek a kötet fordítói:
Szûts Zoltán író, mûfordító
és Jú Csin-il mûfordító, irodalomtörténész.

Az est házigazdája: L. Simon László

Köszöntõt mond Kalász Márton a Magyar Írószövetség elnöke és a dél-koreai nagykövetség képviselõje.

A bemutató helye: Magyar Írószövetság klubja, 10/2 Budapest, Bajza utca 18.
Ideje: 2006. február 7. (kedd) 18 óra

Szeretettel várjuk!


Hvang Szun-von (1915–2000) elsõ magyar nyelvû novelláskötete. Dél-Korea egyik legnépszerûbb szerzõjének életében 7 regénye, valamint több mint száz elbeszélése jelent meg. Sajátos írói világa méltán számíthat a magyar olvasók figyelmére is.

„Különös, számunkra ismeretlen világ tárul föl Hvang Szun-von (Hwang Sun-won) elbeszéléseibõl. A szerzõ lírikusként kezdte írói pályafutását, de 1940-ben kiadott novellái, rövid történetei nyomán prózaíróként lett sikeres és jelentõs. Méltatói szerint az író a koreai irodalom egyedülálló jelensége, azzá teszi elbeszélõmódjának sokszínûsége, hatalmas képzelõereje és lelkiismerete.

Ezek a tulajdonságai a Kagylóhéjak címû kötet elbeszéléseit is jellemzik. Közülük A daru és Az öreg Hvang a koreai prózairodalom kimagasló alkotásai, kendõzetlenül tárul fel bennük a szegénység, a háború, az azt követõ idõszak nyomorúsága, amelyet azonban mindig ellenpontoz az egyszerû emberek természetesen mûködõ szolidaritása. Mert ha a szokások, a szereplõk környezete számunkra szokatlan is, az érzéseket, a humánus életszemlélet különféle vigasztaló megnyilvánulásait jól ismerjük.

Az európai olvasó számára különösképpen érdekes Hvang Szun-von elbeszéléseinek sûrített szimbolikája, amelyben van valami meseszerûség is: a hõsöknek küzdelmes próbán kell átesniük, mint az író egyik fõmûve, a Felhõszakadás két fiataljának, akiknek sorsát a beteljesülés pillanatában beárnyékolja az elmúlás. A végzet mindkét fõhõs feje fölött ott virraszt, sorsukat és életüket mégsem érezzük tragikusnak, hiszen gondolataik és tetteik megragadóan emberiek, s a távoli, erõs hagyományokkal rendelkezõ világ benépesítõinek gondolkodásmódjában a sajátunkra ismerünk. Az író úgy mutatja az életet, mint folytonos haladást, amelyben a drámai történések sem akadályozzák a hõsök lelki gazdagodását, bár sejtik — mint A daru egyik hõse —, hogy bármelyik pillanatban halálos lövés érheti õket.

A két fordító, a koreai, Kosztolányival foglalkozó Jú Csin-il (Yoo Jin-il) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kötelékében mûködõ fiatal író, a jelenleg Dél-Koreában oktató Szûts Zoltán Hvang Szun-von legjobb elbeszéléseibõl válogatta gyûjteményét, amelynek olvasása akár felfedezõútnak is minõsíthetõ.”
Rónay László

www.racio.hu