A mi kis való világunk

droszler | 2002. december 23 22:22:19 | körmendi hírek |
Avagy úton a Szeretet ünnepe felé

Ha most kitekintek az ablakon a szabadba, látom, amint a lomjukat hullajtott fák egyhangúan állnak, berendezkedve a tél-várásra, reményeink szerint inkább a tél elviselésre, tavaszvárásra. Mennyi, de mennyi árnyalat cikázik át a fejemen, hiszen a dolgok nagyon egyszerűek, de iszonyúan összetettek. Mert ez a hosszan nyúló őszi jó idő, eme enyheség mindnyájunknak enyhülés, kevesebbet kell öltözni, fűteni, nincsen hó, jég az utakon.
Jóval több időt tartózkodhatunk a szabad ég alatt, s ha valaki megkésett őszi, kerti teendőivel, bízvást kínálkozik még mód, hogy pótolja azt. Bezzeg aki a természet embere. Bezzeg, aki a természet embere, emígyen pl.: kertész vagy erdész, már nem ilyen egyértelmű az öröm, gondoljunk csak bele a fent említett fák vegetációja újra indul, a nedvkeringés által duzzadni látszanak a rügyek, s miért ne jöhetne egy hirtelen erős (téli) fagy, máris felmérhetetlen károkat okozva a természetben.
Ugye, milyen egyszerű gondolatmenet, s mennyi minden másféleképpen fogalmazódik minden másképpen fogalmazódik meg kiben-kiben.
Én nagyon szeretem a napos időt, de valljuk be: az elmúlt száraz évek után elkelne a komoly téli csapadék, noha ki szeret állandóan havat lapátolni, sózni a járdákat, latyakban járni-kelni.
Milyen jó, hogy nem mi döntjük el, mikor-milyen időjárás legyen. Lenne olyan fejetlenség, harc, hajaj... vegyük sorra: A kirándulni vágyó tiszta időt remél, a lusta, kinek kint kellene dolgozni, esőért kiállt, hason heverészni szeretvén.
Vagy lehet, hogy mégis mi döntjük el a dolgok menetét, csak még nem is tudunk róla? Csakugyan lehet, sőt, - mert a környezetünket általunk ért káros hatások döntően befolyásolják nemcsak jövőnk, de jelenünk világát, pl. éghajlatunkat! Nem feledhetjük, minden mindennel összefügg, ha valahol valami borul, előbb-utóbb a nagy egész, az egész, az egység is megrendül.
Lám, amint itt az ablak előtt merengek a világ dolgain, a rövidke délután félhomállyá , estévé sötétedik. szomorúan nyugtázhatom: ez a nap is a vége felé közeledik. Íme ez itt a valódi való világ! Az örökérvényű folyamatos megélése, a törvényszerűség beigazolódása, a valóság olyatékképeni szentsége, mely időn túli, megmásíthatatlan. A hontalanok, magányosok ünnepjei és hétköznapjai a beteg ember reménye vagy hitehagyottsága, a megcsalt keserve, az éhező álma vagy ezek ellentettjei: a luxushodályba összezárt kiválasztott önjelöltek kirakatba helyezése. Mi ez, ha nem a televíziós csatornák harca a bevételek fokozásáért? A gazdagság rettegése a szerzés-csökkentés rémképétől.
Amikor olyan egyszerűek a világ dolgai! De mennyire bonyolulttá sikeredett tenni! Az esendőség netovábbjai az emberek. Igen, mi vagyunk. Értelmesek. Tudjuk, mit miért csinálunk vagy nem csinálunk. Tudjuk, mi jó nekünk, s mi nem. A csapból is ez folyik. S tudjuk?
Tényleg?
Tényleg a szeretet ünnepe karácsony?
Mindannyiunknak? Teszünk érte?
Egyszerű a naptárra bökni, íme itt a karácsony! Milyen a való világunk szenteste? Karácsonykor?
Békés, boldog szeretetteli ünnepet kívánok mindenkinek! Ha szeretnénk sikerülhet. S a dal úgy szól: "Miért nincs minden áldott nap karácsony?" Ugye, milyen egyszerű!

Kékesi István Gábor
Körmendi Figyelő
X. évfolyam 6. szám


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.