A fegyvertartási engedélyek érvényesítéséről

droszler | 2006. május 11 12:46:22 | közérdekü |
A rendõrhatóság által kiállított fegyvertartási engedélyek érvényességi ideje az engedélyesek döntõ többségénél ebben az évben jár le.

2006. az az év, amikor a lõfegyvert tartó személyek többségének lejár a fegyvertartási engedély érvényességi ideje. Az érintettek nagy része valószínûleg a megújítási eljárás során fog szembesülni azzal a ténnyel, hogy 2004. szeptember 3-tól jelentõsen szigorodtak a lõfegyvertartás, ezen belül az engedély megújításának a feltételei is, illetve új fogalmak, szabályok léptek életbe.

A 2006. január 1-jei adatok szerint Magyarországon összesen 88.460 személy rendelkezett fegyvertartási engedéllyel, akik 206.250 fegyvert tartottak. Ezen belül – a nyilvántartás szerint – sportvadászat céljából 134.884 db. lõfegyver volt az engedélyesek birtokában. Borsod-Abaúj-Zemplén megye illetékességi területén 5.112 személy tart valamilyen célból összesen 11.520 db. fegyvert. Ezen belül 8.447 db. lõfegyver, tehát a fegyverek 73,3 %-a sportvadászati célú. A jogszabállyal rendszeresített fegyvertartási engedélyek négy, majd – jelenleg is – öt éves érvényességi idejébõl adódó megújítási eljárásokra az engedélyesek döntõ többségénél 2006-ban kerül sor.

Az alábbiakban arra kaphatnak választ az érintettek, hogyan is zajlik most a megújítási eljárás, mire kell nagyobb figyelmet fordítania a vadásznak:

Elsõ lépésben célszerû a fegyvertartási engedély 22-23. oldalán szereplõ érvényességi idõt ellenõrizni. A jelenlegi szabályok szerint az okmány érvényességi ideje kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak, és a kérelmezõ az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idõ lejártának határnapja elõtt kezdeményezi. A feltételek ismételt vizsgálata a lõfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsga megismétlésére nem terjed ki.

A korábbi gyakorlattól eltérõen lényeges változás tehát, hogy nem elegendõ a fegyvertartási engedély érvényességi idejének utolsó napjaiban elõterjeszteni a megújítási kérelmet, hanem azt a lejárat határnapja elõtt 30 nappal meg kell tenni. Ennek elmulasztása ugyanúgy a kérelem elutasítását vonja maga után, mint az, ha a kérelmezõ orvosi alkalmasságát nem igazolja. Amennyiben a cikk olvasója azt tapasztalja, hogy máris mulasztásban van, keresse fel a lakóhelye szerint illetékes rendõrkapitányságot – ezeket az ügyeket itt kell intézni –, mert késedelmét a szokásos „KÉRELEM” formanyomtatvány egyidejû benyújtásával indokolt igazolási kérelemmel talán még kimentheti. (Az igazolási kérelemmel sem célszerû késlekedni, mert ennek benyújtására is határidõn belül kell sort keríteni.)

Fegyver ügyintézésért továbbra is fizetni kell, azonban már nem illetékbélyeget kell ragasztani a kérelemre, hanem – megyénkben – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság számlaszámát tartalmazó csekken kell úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. Ilyen kézpénzátutalási megbízást bármely rendõrkapitányságon, vagy a megyei rendõr-fõkapitányságon be lehet szerezni. A megújítási eljárás díja jelenleg – 10 db. lõfegyverig – mindössze 2.500 Ft.

A tapasztalatok szerint idõnként még a „rutinosabb” fegyvertartó is összekeveri a különbözõ érvényességi idõket. A legfontosabbról a fentiekben szóltam. Ezen túlmenõen alapvetõen még három érvényességi idõre kell figyelni.

Az orvosi alkalmassági idõ az okmány 19-21. oldalán van beírva a „hatósági bejegyzések” rovatba. Ez az idõ szinte biztosan nem esik egybe a fegyvertartási engedély érvényességi idejével, hiszen az orvosi alkalmasság alapvetõen az egyén életkorához van igazítva, és maximum négy évben állapíthatja meg az orvos, melyrõl igazolást állít ki. Az igazolásnak feltétlenül tartalmaznia kell a vizsgált személy azonosító adatait, az alkalmassági csoportot (sportvadászok esetében II. alkalmassági csoport), illetve az alkalmassági idõt. Ez utóbbi azért lényeges, mert az orvosnak lehetõsége van a jogszabályban meghatározott – életkortól függõ – maximális érvényességi idõtõl rövidebb alkalmassági idõt is megállapítani, azonban a fegyvertartási engedélybe ezt továbbra is csak a rendõrhatóság jegyezheti be. Amennyiben tehát az orvosi igazoláson az érvényességi idõ nincs feltüntetve, az eljáró rendõrhatóság hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelét.

A lõfegyver mûszaki alkalmasságáról a Polgári Kézilõfegyver- és Lõszervizsgáló Kft. –vizsgálatra jogosult – állít ki tanúsítványt, melyen az érvényességi idõt is feltünteti. Ez az idõpont minden egyes fegyverre konkrétan – a jelenlegi gyakorlat szerint már napra pontosan! – meg van határozva. Ezzel összefüggésben a fegyvert tartó személyt kötelezettség terheli, melynek elmulasztása komoly jogkövetkezményekkel járhat. (Errõl lentebb részletesebben szót ejtek.) A lõfegyvert tartó személy köteles lõfegyverét a lõfegyverek és lõszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni és a lõfegyver vizsgálatát elvégeztetni – többek között – a fegyver vizsgálati tanúsítványában megadott érvényességi határidõ lejártakor, de legalább tízévenként.

Ezzel összefüggésben a megújítási eljáráshoz kapcsolódik még egy teendõ: új fogalom az úgynevezett „kategóriába sorolás”, mely minden tûzfegyver esetében kötelezõ. (Az igazság az, hogy a „tûzfegyver” is új fogalom, de most elégedjünk meg azzal, hogy a vadászatra használt lõfegyverek ennek számítanak.) Az új szabályok szerint a rendõrhatóság a kategória betûjelét és számát a lõfegyver bejegyzésekor, vagy a megújítási eljárás befejezésekor köteles az engedélybe bejegyezni. (Csak a kíváncsiság felkeltése érdekében jegyzem meg: minden tûzfegyver – függetlenül a csõtorkolati energiájától – lõfegyver. Ezért kell például a korábban engedély nélkül jogszerûen tartott, kizárólag 7,5 joule, vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú un. flóbert fegyverekre legkésõbb 2006. június 30-ig engedélyt kérni.) Tekintettel arra, hogy a kategóriába sorolást kizárólag a vizsgálatra jogosult végezheti el, azokat a fegyvereket, amelyek ezen a procedúrán még nem estek át, ott kell bemutatni. Meg kell tenni ezt akkor is, ha a fegyvernek érvényes a mûszaki vizsgája, bár ebben az esetben – a tapasztalatok szerint – a Kft-nél egyszerûbb az ügymenet, ezért célszerû velük a kapcsolatot felvenni.

A negyedik érvényességi idõ, amire a vadásznak a megújítási eljárás megindítása elõtt figyelmet kell fordítania nem más, mint a vadászjegye érvényessége. A rendõrség – a fegyverismeret kivételével – minden egyes, az engedélyezéshez szükséges feltétel meglétét ellenõrizni köteles az engedély megújítása elõtt. Sportvadászok esetében vizsgálnia kell az eljáró hatóságnak, hogy a sportvadászati tevékenység gyakorlásához meghatározott személyi feltételnek megfelel-e a kérelmezõ. Ezt az érvényes vadászjegy bemutatásával kell igazolni.

Az engedély megújításának vannak további személyi feltételei is:

A cselekvõképesség természetesen alapkövetelmény (a 18. életév betöltését az engedély megújításánál értelmetlen lenne említeni), de fontos a kérelmezõ „büntetlensége” is. E vonatkozásban azonban a jogszabályi környezet jelentõsen szigorodott. Valójában nem a büntetlen elõélet („tiszta” erkölcsi bizonyítvány) a kritérium. A 253/2004. (VIII.31.) Kormányrendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem adható engedély annak a személynek, akit az itt konkrétan felsorolt bûncselekmény elkövetése miatt elítéltek, vagy vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bûnügyi nyilvántartásának idõtartamáig, de legalább a jogerõs döntés meghozatalát követõ három évig. A könnyebb érthetõség kedvéért ezt a feltételt egy rövid példával szemléltetem: ha valakit garázdaság, vagy vagyon elleni szándékos bûncselekmény elkövetése miatt pénzbüntetéssel sújtott a bíróság, a személy a büntetés kiszabásával mentesül ugyan a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények alól, de ehhez a büntetéséhez a mentesítéstõl számított öt éves nyilvántartási idõ tartozik, így ennek leteltéig a lõfegyver megszerzése, tartása, vagy a megújítás engedélyezése érdekében elõterjesztett kérelem nem teljesíthetõ.

Nem újítható meg annak az engedélye sem, aki ellen a jogszabályban felsorolt bûncselekmény elkövetése miatt büntetõeljárás folyik.

Ugyancsak nem újítható meg az engedélye annak, aki ellen a hivatkozott jogszabályban felsorolt szabálysértések elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, a szabálysértési határozat jogerõre emelkedésétõl számított két évig.

Akit például a szilveszterkor túl jóra sikeredett ünneplést követõen tiltott „petárdázás” miatt a szabálysértési hatóság pénzbírsággal sújtott, annak a határozat jogerõre emelkedését követõ két évig, vagyis kb. 2008. tavaszáig nem lehet lõfegyver megszerzését és tartását engedélyezni, de a megújítás érdekében elõterjesztett kérelmét is – ha eddig még nem vonták vissza az engedélyét – el kell utasítani.

A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a sportvadászok esetében ilyen kizáró okok csak elvétve fordulnak elõ, így fölösleges lenne valamennyi bûncselekményt és szabálysértést, valamint az azokhoz tartozó nyilvántartási idõket felsorolni. Ennek ellenére nem árt tisztában lenni ezekkel a tényekkel, hiszen a rendõrhatóságnak nincs lehetõsége mérlegelni a jogszabályban nevesített „kisebb” és „nagyobb” bûncselekmény, vagy szabálysértés között: az engedély visszavonása kötelezõ.

A fegyvertartási engedély érvényességi ideje megújításának egyetlen tárgyi feltétele a tárolóhely jogszabályi elõírásoknak megfelelõ kialakítása. A „KÉRELEM” formanyomtatványon a tárolóhely címét újabban szerepeltetni kell.

Fõszabályként a lõfegyvert az engedélyes által állandóan lakott lakásban, ürített állapotban, biztonsági zárral rendelkezõ lemezszekrényben, illetéktelen személyektõl elzárva kell tárolni. A lõszert a lõfegyvertõl elkülönítve, biztonsági zárral rendelkezõ lemezszekrényben vagy falhoz, padlóhoz, szekrényhez rögzített biztonsági zárral rendelkezõ lemezdobozban, illetéktelen személyektõl elzárva kell tárolni.

Az „engedélyes által állandóan lakott lakás” nem feltétlenül azonos a lakcímkártyán szereplõ állandó lakóhellyel. A tárolóhelyet ott kell kialakítani, ahol a kérelmezõ életvitel-szerûen lakik.

Látható az is, hogy a faszekrényeket lemezszekrényre kell cserélni, hiszen a jogszabály egyértelmû követelményként ezt írja elõ. E tekintetben a rendõrhatóságnak szintén nincs mozgástere, így ennek hiánya a kérelem elutasításához vezet. A hálószobában érthetõ módon nem szívesen lát a házastárs egy ormótlan lemezszekrényt, ezért célszerû olyan helyen elhelyezni azt, ahol nincs túlságosan szem elõtt – a padlás, pince, stb. továbbra sem ajánlott –, vagy esztétikus külsõ borítással kell ellátni.

A tárolással kapcsolatban további szigorítás, hogy a 10 darabot meghaladó darabszámú lõfegyver és 1000 darabot meghaladó lõszer esetén a tárolásra szolgáló helyiség nyílászáróit acélráccsal vagy ultraerõs biztonsági fóliával kell ellátni. Amennyiben pedig ezek tárolása lakott területen kívül történik, a tárolóhelyet õrszemélyzettel kell õrizni vagy távfelügyeleti rendszerbe bekötött elektronikus riasztóberendezéssel kell ellátni.

A megújítási eljárás lépéseinek rövid módszertana sportvadászok esetében:

1. Vizsgálja meg, mikor jár le a fegyvertartási engedélyének érvényességi ideje.

a. Amennyiben 30-35 nap múlva lejár, haladéktalanul keresse fel a lakóhelye szerint illetékes rendõrkapitányság engedélyügyi elõadóját, és soron kívül – akár mellékletek nélkül is – adja be a megújítási kérelmét. A hiányosságokat az ügyintézés során pótolhatja.

b. Amennyiben az alábbiak elintézésére van elegendõ ideje, végezze el azokat, és a teljes kérelmét (KÉRELEM formanyomtatvány és mellékletek) együtt terjessze elõ az illetékes rendõrkapitánysághoz.

2. Gondolja át, ha kell nézzen utána, hogy nincs-e véletlenül önnel szemben olyan kizáró ok, ami akadálya lehet a fegyvertartási engedély megújításának. Ezzel elkerülheti a fölösleges költségeket, és lõfegyvereirõl átgondoltan tud rendelkezni.

3. Vegye fel a kapcsolatot a Polgári Kézilõfegyver- és Lõszervizsgáló Kft-vel, ha – az engedélye érvényességi idejéig – lejár valamelyik fegyverének a mûszaki érvényességi ideje, vagy még nincs kategóriába soroltatva.

4. Vizsgálja meg, mikor jár le az orvosi alkalmassági ideje. Amennyiben ez az idõpont közel esik a megújítási eljáráshoz, célszerû elmenni orvoshoz, és az általa kiállított igazolás alapján egy eljárás keretében kérni az újabb alkalmassági idõ fegyvertartási engedélybe történõ bejegyzését.

5. Nézze meg, hogy érvényesíttette-e a vadászjegyét. Amennyiben ezt elmulasztotta, keresse fel a vadászkamarát.

6. A lõfegyverek tárolására szolgáló helyet az új követelményeknek megfelelõen alakítsa ki.

7. Szerezzen be „KÉRELEM” formanyomtatványt és csekket. A formanyomtatványt pontosan, a valóságnak megfelelõ adattartalommal töltse ki, a csekket fizesse be.

8. Az engedélye érvényességi idejének lejárata elõtt legalább 30 nappal nyújtsa be a „KÉRELEM” formanyomtatványt a lakóhelye szerint illetékes rendõrkapitányság igazgatásrendészeti osztályához és csatolja hozzá a csekk feladóvevényét, továbbá a fentiek szerint beszerzett egyéb okmányokat. (Vadásztársasági tagság továbbra sem szükséges.)

9. Tegye lehetõvé, hogy a rendõrhatóság elvégezze a tárolóhely ellenõrzését, melyre – fõszabály szerint – elõre egyeztetett idõpontban kerül sor. Indokolt esetben az ellenõrzés lehet „meglepetés-szerû” is. Errõl az eljárási cselekményrõl minden esetben két példányban készül jegyzõkönyv, melybõl az egyik az ellenõrzött személynél marad.

10. Felhívásra adja át fegyvertartási engedélyét, személyazonosításra alkalmas okmányát, valamint a lakcímkártyáját, a kategóriába sorolás – fegyverenként –, a lakóhely, esetlegesen az új orvosi alkalmassági idõ, valamint az új érvényességi idõ bejegyzése érdekében.

Ezt követõen nincs más dolga a vadásznak, mint hódolni a szenvedélyének és betartani a lõfegyver tartására vonatkozó szabályokat. E keretek között nincs lehetõségem arra, hogy minden új fogalmat, és szabályt ismertessek, ezért valamennyi érintettnek javaslom, hogy a maga módján – akár ismerõsöktõl, vagy hiteles forrásból (pl.: jogszabály) – tájékozódjon és frissítse fel a tudását. Ezt leginkább azért tartom szükségesnek, mert – ahogy erre korábban már utaltam – a jogszabály nem biztosít mérlegelési lehetõséget a rendõrhatóságnak akkor, amikor a lõfegyverekrõl és lõszerekrõl szóló törvényben, vagy a kormányrendeletben meghatározott szabályok – legyen ez kicsi (pl.: bejelentési kötelezettség elmulasztása), vagy „égbe kiáltó” (pl: lõfegyver, lõszer engedély nélküli tartása) – megszegését állapítja meg: az engedélyt mérlegelési jogkör nélkül, haladéktalanul vissza kell vonni. Ez azonban még nem minden. Amennyiben az engedély visszavonására kötelezettségszegés miatt kerül sor, a határozat jogerõre emelkedését követõ két évig nem lehet engedélyezni lõfegyver megszerzését és tartását, sõt a szabályszegõt a fegyverismereti vizsga ismételt letételére kell kötelezni.

Sokat lehet tehát veszíteni, ezért nem szabad sajnálni az idõt a tájékozódásra, továbbá kényesen ügyelni kell a szabályok betartására.

Nézzünk néhány fontosabb – csak kivonatolt – engedélyesre vonatkozó kötelezettséget:

§ Hatósági engedély kell lõfegyverdarab (fegyvercsõ, váltócsõ, betétcsõ, zár, forgódob és az ezeket egybefoglaló tokszerkezet) megszerzéséhez és tartásához.

§ A megszerzési engedéllyel rendelkezõ 5 munkanapon belül köteles az engedélyezõ hatóságnak a birtokba vett lõfegyvert a fegyvertartási engedély kiállítása céljából bemutatni. A lejárt engedélyt a hatóságnak az érvényességi idõpont lejártát követõ 5 munkanapon belül vissza kell adni.

§ Lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön vadászlõfegyvert csak ürítve, tokban lehet szállítani.

§ Fegyverét nem szállíthatja, nem viselheti és nem használhatja szeszes italtól befolyásolt állapotban, továbbá, ha szervezetében kábítószer, illetve pszichotróp anyag van.

§ A fegyverét kizárólag ürített állapotban, olyan helyen tisztíthatja, ahol más személy életét és testi épségét nem veszélyezteti.

§ A lõfegyver szállításakor, viselésekor és használatakor köteles a lõfegyvertartási engedélyt magánál tartani.

§ Köteles az engedély kiadására irányuló kérelemben szereplõ adatok és a lõfegyvertároló-hely megváltozását 5 munkanapon belül a lakóhely szerint illetékes rendõrkapitányságnak bejelenteni.

§ Ha lõfegyverét eladta, az annak átvételérõl kapott elismervényt, vagy a megszerzési engedély eladói igazolását köteles a lõfegyvertartási engedéllyel együtt, az azt kiállító rendõri szervnek 5 munkanapon belül bemutatni.

§ A fegyver az engedélyezett célra, valamint lõtéren lõgyakorlatra használható.

§ A lõfegyver, valamint az engedély elvesztését vagy eltulajdonítását köteles az esemény bekövetkezésétõl számított 3 munkanapon belül bejelenteni.

§ Az engedéllyel rendelkezõ köteles az ellenõrzést lehetõvé tenni, az ellenõrzést végzõ rendõrt a fegyver vagy lõszer tárolására szolgáló helyiségbe beengedni, részére a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni, felhívására a fegyvert és lõszert, valamint az ellenõrzéshez szükséges okmányokat átadni.

A lõfegyver átadására, átengedésére vonatkozó, 2004. szeptember 3-tól hatályos szabályokat indokoltnak tartom kicsit részletesebben ismertetni:

Az „átadás” és „átengedés” között lényeges a különbség. Lõfegyver átadásáról akkor beszélünk, amikor a lõfegyver a tartási engedéllyel rendelkezõ felügyelete alól kikerül, míg a lõfegyver átengedése úgy valósul meg, hogy a lõfegyvert a tartási engedéllyel rendelkezõ felügyelete alatt használják.

Lõfegyver, lõszer – fõszabály szerint – lõfegyver-kereskedõnek, a fegyver és lõszer vizsgálatára kijelölt szervezetnek és annak adható át, aki az átadott lõfegyvertartási céljának (pl.: sportvadászat) és jellegének (pl.: golyós, sörétes) megfelelõ lõfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezik.

Két rövid példával szemléltetve: egy golyós és sörétes fegyver tartására is engedéllyel rendelkezõ sportvadász nem adhatja át sörétes fegyverét vadásztársának, ha az kizárólag golyós vadászlõfegyver tartására rendelkezik engedéllyel, mert az egyik feltétel (fegyver jelleg) hiányzik. Ugyanakkor hivatásos vadász a munkavégzési célú lõfegyverét – legyen az golyós, vagy sörétes – akkor sem adhatja át egy kizárólag sportvadászati célú lõfegyver tartására engedéllyel rendelkezõ személynek, ha ez utóbbi golyós és sörétes lõfegyver tartására egyaránt rendelkezik engedéllyel. Ennek oka az, hogy a lõfegyver tartási cél azonossága hiányzik.

Mindemellett az átadással kapcsolatban ki kell emelni még egy fontos szabályt. A fegyver és lõszer vizsgálatára kijelölt szervezet és a lõfegyver-kereskedõ részére történõ átadás kivételével a lõfegyver átadását az átadás helye szerint illetékes rendõrkapitányságnak írásban be kell jelenteni. A bejelentés átvételérõl a rendõrkapitányság igazolást ad ki, melynek egy példányát az átadó, egy példányát az átvevõ az átadás idõtartama alatt köteles megõrizni. Mindebbõl az következik, hogy szabályosan ilyen igazolás nélkül – a kivételektõl eltekintve – senkinél nem lehet plusz lõfegyver, de az engedélyezett fegyverei sem hiányozhatnak.

Vadászlõfegyver esetében ezt a szigorú szabályt kissé oldja az átengedésre vonatkozó szabály, mely szerint az ilyen célú lõfegyver és a hozzá tartozó lõszer vadászatra vadászlõfegyver tartására jogosultnak átengedhetõ.

Egy példával szemléltetve a szabály lényege a következõ: egy golyós vadászlõfegyver tartására engedéllyel rendelkezõ személy jogszerûen adja át a lövés lehetõségét annak a vadásztársának, aki kizárólag sörétes, de feltétlenül vadászlõfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezik, ha mindez az engedélyes felügyelete alatt történik. A jogszabály ugyanis csak a tartási célt támasztja követelményként, a fegyver jelleget nem.

Tisztelt Olvasó! Úgy gondolom, a legfontosabb kérdésekrõl sikerült szót ejteni, azonban jó néhány változás „érintetlenül” maradt. Szót érdemelne például az „Európai lõfegyvertartási engedély” kérdése, a gáz- és riasztófegyvereket, valamint a flóbert fegyvereket érintõ változások, a lõfegyver kivitele, behozatala, ország területén történõ átszállítása, vagy a lõterek kérdése. Mindezekre azonban most nem térek ki, így az érdeklõdõknek javaslom a tájékozódást, melynek egyik módja az, ha tõlem, vagy kollégáimtól kérnek felvilágosítást. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályának, illetve a szakirányításunk alatt álló tíz rendõrkapitányság igazgatásrendészeti osztályainak munkatársai készséggel állnak rendelkezésükre.

Dr. Antal István r. õrnagy

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság Igazgatásrendészeti Osztály mb. vezetõje

tájékoztatása alapján: RFK Kommunikációs Iroda


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.