A Rábavidékben adom közre ezt a választ dr. Siklósi Gyula: Rendhagyó recenzió egy „lexi­kon" ürügyén címû cikkére, mert a Kulturális Mûhely következõ számának megjelenése és a vá­lasz közlése bizonytalan. Írására tételes választ a cikk korlátozott mérete miatt sajnos nem adhatok.
Siklósi úr azt írta „kíváncsian vette kézbe a kötetet". Magam is így voltam az Ön recenziójával. Nyilvánvaló a kíváncsiságom, reméltem, hogy a munkámról korrekt, kulturált ismertetést, bí­rálatot írnak. Kíváncsiságomat azonban meglepetés váltotta fel, fõképp, amikor a lexikon szót is idézõjelbe teszi...
Közismert, hogy Körmendért és a helytörténeti munkákért so­ha semmiféle díjazást nem vet­tem fel, ezek elvégzését önzetlen kötelességemnek tartom. (Így érthetõ, hogy a munkára jelent­kezõket nem kellett elutasíta­nom.) Ezt azért említem, mert ki­fogásolja, hogy egyedül készítet­tem el Körmend Helytörténeti Lexikonját.
A recenzió írásának feltétele, a mû alapos és részletes elolva­sása. Siklósi úr ezt, úgy tûnik, elmulasztotta, belekap egy-egy részbe, figyelmen kívül hagyja a közléseket. Átgondolatlan kifo­gásokat, állításokat írt le.
Vegyünk egy példát: vád az ut­caneveknél az, hogy „ a Szerzõ csak a régi elavult irodalmat is­meri ". A helytörténeti kutatások során közzétett kiadványokat dolgoztam fel, ezeket az adatokat módosító, kijavító kiadvány nem jelent meg. Egy másik példa, amit a Bem József utcával kap­csolatosan írt Siklósi úr: „Bem József utca (1948-tól, 1979, 1980, 1982, 2000, 2003) ". Vajon miért kellene ezt így szerepeltet­ni, mit jelentenek ezek az év­számok? A lexikon közli, hogy az utca 1948-ban kapta Bem József nevet. Az utca neve attól kezdve nem változott. Az utca régi elne­vezésére a tárgyszó szövegében van hivatkozás. Nem közöltem az Ön idézett szövegét; „ 1760: Árok uttza, ekkor itt lakolt Steph Horvath varga, Mic. Szabó varga és Geor. Tótt szabó. " Ebben az utcában az évszázadok során több ezren laktak, mi indokolta volna ennek a három névnek a közlését?
Kifogásol mindent: kevés tér­képet ismerek, nem sorolom fel a vendéglõket, a malmokat, a templomokat (megtalálható, csak el kellett volna olvasni). Az Ener­gia tárgyszó hosszú, a Múzeum története rövid, a Múzeum nevé­nek 2005-ben történt változását stb. A lexikon 2000-ig közöl ada­tokat (ezt is el kellett volna olvas­ni). A Múzeum története kiegé­szül (elolvasható), hisz alapítói külön is méltatva lettek név sze­rinti címszavakban (Csaba Jó­zsef Dévényi Ferenc, Madáchy Károly.) Ön keveseli? Miért? Például a könyvtárról készült tárgyszó is hasonló terjedelmû. Múzeum-központúságát és az is­métlõdõ „múzeum elfelejtett dol­gozóit" emlegetõ utalásairól csak annyit, hogy a múzeumok mellett a könyvtárak és levéltárak is kutatási bázisai voltak munkámnak. Nyugdíjas könyvtá­rosként mégsem emlegetem ál­landóan a könyvtárakat.
Siklósi úr kétségbe vonja Pethõ Gyulának és Pintér Pál­nak, a könyv lektorainak felké­szültségét! A lektorok alkalmasak voltak a lektori tevékenységre, a helytörténet ismerõi és sikeres mûvelõi. Siklósi úr a tudásukat nem ismeri, ítélkezik felettük, és ráadásul ellent is mond saját ma­gának, amikor írásában 18 sorral lejjebb számon kéri, hogy mért nem szerepeltetem Pintér Pált, egyik lektoromat a jelentõs helytörténészek között. Írja: „Milyen lexikon az, amely a tudós papnak, Gyürki Lászlónak mindössze 10 mûvét ismeri ". Nem tûnt fel ön­nek, hogy dr. Gyürki László pre­látus úrnak 2000. évig megjelent munkái nyertek felsorolást! Kifo­gás, hogy a ma élõ szerzõinkrõl nem írtam, hisz életútjuk lezárat­lan, haláluk után - remélem, hogy minél késõbb - majd a Fa­ludi Ferenc Városi Könyvtár el­készíti és kiadja a Körmendi Élet­rajzi Bibliográfiák sorozatban munkásságuk mind teljesebb fel­sorolását.
Kritika ürügyén engem akart megalázni, közben nem vette ész­re - pedig forrásként közöltem - hogy a szócikkekhez felhasznált anyag helytörténészek, kiváló szakemberek munkája, így az õ hozzáértésüket is kétségbe vonta! Elképesztõ! Siklósi úr a szakmai tisztességrõl nem feledkezhet meg a történettudomány kandi­dátusa sem. Ön egy 245 oldalas könyvben semmi jót, használha­tót nem talált, például az olyan adatokat, elsõ közléseket, mint körmendi országgyûlési képvise­lõk névsorát, rövid életrajzukat, vagy a történelmi értékû statisz­tikai adatokat, stb., ezek csak ki­ragadott példák annak bizonyítá­sára, hogy elsõként közölt adatok sora található a lexikonban. Sik­lósi úr, Ön tényleges hiányokat felsorakoztatni nem tudott. Írását és megalapozatlan állításait visszautasítom.
A szakmailag hiteles recenzió a Könyvtári Intézet szakmai lap­jában, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros folyóirat 2006/4. számában Bartók Györgyi tollá­ból jelent meg, a címe,, Körmend IV. Bélától napjainkig - helytör­téneti lexikon. " Elismeréssel szóltak helytörténettel közvetle­nül, vagy a tájékoztatás szintjén foglalkozó szakemberek mun­kámról személyesen, vagy levél­ben. Leveleket küldött egy szak­lap szerkesztõje, amelybõl idézek „meglepetés volt a könyved. Ki­tûnõ. Ebben a mûfajban messze a legjobb, amit valaha is kezembe fogtam. (Láttam külföldieket is.) Igen örültem... " Nem valami ön­dicséret okán idéztem az elisme­rõ sorokat, szándékom, hogy az ármánykodás ne csökkentse a Körmendi Helytörténeti Lexikon hitelét és a város múltját megis­merni kívánó olvasók, érdeklõ­dõk kedvét és bizalmát.

Vizi László

Rábavidék XVII. évfolyam 12. szám