Körmend - A város sétálóutcájának története régmúltra nyúlik vissza. A nemrég elõkerült városkapu jelzi, hogy a középkorban is központi szerepet töltött be, de a 19. században is ez volt a város legelõkelõbb korzója.

Az utca nemcsak külsõleg szépül és újul meg, hanem a szellemi rehabilitációjára is sor kerül. A múzeum dolgozói azon fáradoznak, hogy minden apró részlet napvilágra kerüljön. Már a középkorban is fontos szerep jutott a helynek: itt szállt meg hajdan Zrínyi Miklós költõ és hadvezér, és itt töltötte gyermekkorát a magyar irodalom két jeles alakja, Faludi Ferenc és Vida József is. A múlt emlékei a sétálóutca közel 75 milliós rekonstrukciója után helyet kapnak a megújult téren. A feltárt középkori leletek nyomvonalai kirajzolódnak a burkolatban, s emléktáblák jelzik majd az egykori nevezetességek helyét. (Folytatás a 3. oldalon Tükrözõdik a múlt címmel.)

Dr. Nagy Zoltán, a körmendi múzeum igazgatója a beszélgetésünk során visszarepített minket gondolatban egészen az 1500-as évekig.

Akkoriban a Vida József utcában állt a város kaputornya és a kapu fala is. Ennek maradványai az utca rekonstrukciója során nemrég elõkerültek, s bár ezeket vissza kellett temetni a földbe, a nyomvonaluk megmarad az utókor számára. A július végén megtalált felsõ, más néven városi kapu a sétálóutca és a Szabadság tér torkolatánál helyezkedett el, ez volt a belsõ város kapuja. Elõtte vizesárok húzódott, felette pedig híd ívelt át. Siklósi Gyula régész már a nyomvonal mellé tervezett emléktábla szövegét is megfogalmazta, mely tudatja majd az érdeklõdõkkel a kaputorony történetét.

Czafit Csaba, a városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi iroda vezetõje hozzátette, hogy a kivitelezõvel éppen most folynak a tárgyalások a rekonstrukció eredeti terveinek a megváltoztatásáról, mivel a város vezetõsége úgy döntött, hogy a várkapu és a várfal egy része kiemelkedik majd a sétálóutca alapjából. A nyomvonal megörökítése mellett egy emléktábla is rámutat a középkori eredetre.

A tervek szerint a vizesárkot kék burkolólappal ábrázolják majd, és a híd is megjelenik a burkolatban. Az egykori városkaput pedig egy boltíves fémszerkezet jeleníti meg, így újra kapun keresztül lehet a belvárosba jutni. Úgy tûnik, hogy a várfal vonalát is nyomon követhetjük, lehetséges, hogy a kávéház teraszának kialakításánál is figyelembe veszik.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is õriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy idõben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költõ életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az õsszel megjelenõ két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülõ kötetben jelennek meg.

Az elõzetes beszélgetésbõl megtudtuk, hogy nemcsak a költõ, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévõ, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költõnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

Forrás: www.vasnepe.hu

A felújítás >>>Képgalériája<<<