Asszonysorsok

droszler | 2006. december 01 21:31:00 | kultúra |
A Ráció Kiadó és a Fókusz Könyváruház szeretettel meghívja

Bögre Zsuzsanna: Asszonysorsok. Ötvenhatos élettörténetek elemzése

címû könyvének bemutatójára,

az '56-os nõtüntetés 50. évfordulójára,

december 5-én 18 órára.

A kötetet Valuch Tibor történész mutatja be.
A szerzõvel Völgyesi Orsolya történész beszélget.
Házigazda: Thimár Attila irodalomtörténész, a Ráció Kiadó vezetõje

Helyszín: Fókusz Könyváruház
1072 Budapest, Rákóczi út 14.



A fegyver férfikézbe való – mégis az 1956-os forradalom bizonyos helyszínein, különbözõ idõpontjaiban és egy-egy feladat ellátásában a nõk voltak a fõszereplõk. Nem csak az élelmezésre, és a sebesültek ellátására kell gondolnunk, vagy arra, hogy a forradalom forgatagában a nõk a háttérmunkájukkal segítették a férfiakat. Arról van szó, hogy a nõk az igazi fõszerepüket a forradalom bukása után kapták meg. Amikor a reménytelenségben az élet mellett kellett kiállniuk. Errõl szólt az 1956. december 4-i és 5-i nõtüntetés. A bukás után a férfiak már nem mehettek tüntetni az utcára, s ezért a tüntetést szervezõk kezdeményezésére csak nõk vonulhattak fel Budapesten. A Hõsök terén asszonyok ezrei gyûltek össze, hogy kifejezzék a forradalom melletti szolidaritásukat és a megszállókkal szembeni véleményüket.
Vajon ki merné állítani azokról a feleségekrõl, akik egy-egy látogatáskor a börtönbe vetett férjeik számára az életet vitték, hogy csak mellékszereplõk voltak? A hétköznapok során, a túlélés megszervezésében jött el az asszonyok ideje, amikor a családot egybe kellett valahogyan tartani, túl kellett élni a bukással járó borzalmakat. Ez nagyon sokszor pokolian nehéz volt. Kompromisszumot kötni a tisztesség és az élet között. A könyvben elemzett élettörténetek mindannyiunk sorsát példázzák, és rengeteget tanulhatunk belõle emberekrõl, Kelet-Európáról, a gerincroppantó szocializmusról és a helytállás különféle módozatairól.”

* * *


"Sokáig foglalkoztatott, hogy milyen szerepet vállaltam volna én, mit tettem/ tehettem volna 1956-ban? Kimentem volna-e az utcára tüntetni, beálltam volna-e a nemzetõrök közé? Vajon ha én látom a házak kéményei fölé tornyosuló tankokat, akkor hogyan döntöttem volna? Hiábavaló kérdések ezek, a sors az én generációmnak másfajta történelmi pillanatokat tartogatott .
Mégsem hagyott nyugodni a gondolat, és az idõk során egyre inkább érdekelt, hogy mit tudtak tenni a nõk az ’56-os forradalomban és utána? Kik voltak azok a lányok, asszonyok, akik a férfi ak mellé állva kimentek az utcára tüntetni, mi több, fegyverrel a kezükben harcolni? Milyen szerep jutott a nõknek a magyar forradalomban? A mi falunkban november 4-e után a nemzetõrök közül senkit sem tartóztattak le. „A nemzetõrök között voltak olyan rendõrök is, akik a forradalom elõtt és után is állományban maradtak. Elég gerincesek voltak ahhoz, hogy ha magukat meg akarták kímélni, akkor bennünket is békén hagytak.” – magyarázta édesapám. Nem mindenhol történt így. A megtorlás általában
nem maradt el, ezt tudjuk jól. Foglalkoztatott a gondolat, hogyan lehetett nõi méltósággal viselni a megaláztatást, kiszolgáltatva állni a férfi kihallgatók elõtt? A folyamatosan feltörõ kérdésekre választ csak úgy remélhettem, ha megkerestem és meghallgattam olyan nõk történeteit, akik átélték mindezeket az eseményeket. [...]
A kötet megírásához felhasználtam harmincöt élettörténetet, tizenhárom letartóztatott személy kihallgatási jegyzõkönyvét, tizenhét írásbeli visszaemlékezést és két naplót. A két utóbbi forrást az érintett ötvenhatosok a kutatás felhívására juttatták el hozzánk. A források mindegyike a forradalomban
részt vett nõk sorsáról és emlékezetérõl szólt."

Bögre Zsuzsanna


Megjelenés ideje: 2006
Terjedelem: 256 oldal
Bolti ár: 1950 Ft

Megrendelhetõ: Ráció Kiadó
tel.: (1) 321-8023
fax: (1) 402-1293
e-mail: racio@racio.hu
http://www.racio.hu


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.