Körmend - Sabáli Balázsnál, a Lami-Véd Körmend vezetõedzõjénél és családjánál nem múlnak el úgy az ünnepek, hogy ne beszélnének kosárlabdáról. A tréner néhány napot még biztos eltölt azzal, hogy a csapat problémáin gondolkodik, hiszen lelkiismeretes típus. Karácsonykor azonban a családé lesz a fõ szerep.

A meghitt karácsonynak nagy hagyománya van a Sabáli családban. Vallásosak és muzsikakedvelõk, így mindig fontos volt nekik, hogy széppé tegyék az esztendõ utolsó napjait. Balázs édesapja zongoramûvész, édesanyja énektanár, ezért a zene mindig meghatározó volt az ünnepi alkalmakon. Régebben mindig huszonharmadikán volt a családi ünnep, ilyenkor körbeállták a karácsonyfát és énekeltek. Olykor az is megtörtént, hogy a Sabáli fiúk hangszeren játszottak. Balázs zongorázni tanult, bátyja, Laci pedig klarinéton és szaxofonon játszott. Szenteste pedig Szombathelyen, az anyai nagyszülõknél jött össze a nagy család. Többször elõfordult, hogy harmincan ültek a terített asztalnál.

De mindez már a múlté, hiszen a harmincadik évében járó edzõnek saját családja van. Tizennégy hónapos kislánya a család szeme fénye, s nagyon igényli, hogy foglalkozzanak vele. A lakás telis-tele van a kicsi Dóra játékaival, természetesen apró kosárlabdája is van már. Apa és lánya nagyon jól kijönnek egymással. Ha a ház asszonya elmegy egy-két órára, akkor mindig meglepetéssel várják, mindig tanulnak valami újat. Balázsnak a mai napig az a babonája, hogy a hétvégi mérkõzések elõtt sétál csemetéjével, s ez a legtöbbször szerencsét hozott a meccseken. A jó kapcsolatot jelzi az is, hogy a kislány csak az apa szót mondja ki, meglepõ módon anyukáját is így szólítja.


Karácsony elõtt a lakás díszbe öltöztetéséért a feleség, Timi a felelõs, aki jó esztétikai érzékkel bír, hiszen virágkötõ az eredeti szakmája. Az ízléses díszeket az idén csak magasabb helyekre tudta tenni Dóra miatt, hiszen az izgõ-mozgó csöppség mindenhez hozzányúl.


Kandallójuk oldalán három Mikulás-zsák lóg, ezekben mindenki talált ajándékot december hatodikán. Ez Dóra születése elõtt is így volt, Balázs és Timi mindig meglepték egymást. Az idén egy üveg finom bort hozott a ház urának a Mikulás. Nem véletlenül. Évekkel ezelõtt volt egy trombózisa, azóta nem fogyaszthat sört és tömény italokat, így maradt a bor. A fiatal edzõ elõszeretettel jár borkóstolókra és a borkultúra is nagyon érdekli.


Balázsnak, Timinek és Dórának ez lesz az elsõ igazi közös karácsonya: nagy fát terveznek bordó és arany díszekkel. A csúcsdísz és az égõsor felhelyezésérõl a család egyetlen férfitagja gondoskodik majd, a többi a feleség dolga.


Timi elmondása szerint, nem egyszerû élet az övék, hiszen az edzések, mérkõzések sok idõt vesznek el a családtól. Igazából csak nyáron jut idõ a közös kikapcsolódásra, de az év utolsó napjait is igyekeznek arra használni, hogy egy kicsit együtt legyenek.


Dóra bearanyozza a napokat, nem lehet szomorkodni mellette. Ha mérkõzések után Balázs lehangolt, kislánya mindig felvidítja. Kosárlabdameccsekre csak ritkán jár, de ha a tévében meglátja apukáját, mindig nagy lelkesedéssel tapsol neki. A csöppség abban is partner, ha Balázs otthon videón mérkõzéseket néz és értékel. Ilyenkor mindig ott sertepertél a szobában.


Erre a következõ napokban is lesz alkalom, hiszen január hetedikén a Paks elleni mérkõzéssel folytatódik a kosárlabda-bajnokság, ami az edzõ szerint egyáltalán nem lesz könnyû feladat.

Forrás: www.vasnepe.hu