LÁTHATATLAN FILMEK KLUBJA
a Ludwig Múzeumban 2007/I.

Láthatatlan mozi: A korai amerikai avantgárd film 1893-1941, Maya Deren mágikus világa


1. 2007. január 19., péntek, 18h
A mechanizált szem – technikai és formai kísérletek

2. 2007. február 2., péntek, 18h
Az ördög játékszere – az amerikai szürrealizmus

3. 2007. február 16., péntek, 18h
Fényritmusok – zene és absztrakció

4. 2007. március 2., péntek, 18h
Megfordított narratívák – új irányok az elbeszélésben

5. 2007. március 16., péntek, 18h
Egy világváros megfilmesítése – New York City leleplezése

6. 2007. március 30., péntek, 18h
Az amatõr mint auktor – az éden felfedezése a filmekben

7. 2007. április 13., péntek, 18h
Viva la dance – A ciné-tánc kezdetei

8. 2007. április 27., péntek, 18h
Maya Deren mágikus világa









LÁTHATATLAN FILMEK KLUBJA A LUDWIG MÚZEUMBAN – 2007 TAVASZ

LÁTHATATLAN MOZI: A KORAI AMERIKAI AVANTGÁRD FILM 1893-1941,
MAYA DEREN MÁGIKUS VILÁGA

„A film nagyjából éppolyan reális élmény, mint egy hallucináció; márpedig az igazán reális.”
(Hajas Tibor: A praktikus képzelet, 1976)

A Láhatatlan mozi: a korai amerikai avantgárd film 1894-1941 azoknak a mindeddig ismeretlen amerikai filmkészítõknek a tevékenységét fedezi fel, akik az Egyesült Államokban és külföldön dolgoztak a mozi feltalálásától a II. Világháborúig. Az avantgárd mûvészek produkcióit – ahogyan a filmgyártás minden szintjén mûködõ professzionális filmrendezõk és amatõr filmkészítõk együttmûködtek egymással – az innovativitás és az (oly gyakori) ellentmondásosság nézõpontjaiból mutatjuk be. Létrejöttük óta e filmek közül sok nem volt elérhetõ, néhányat nyilvánosan soha nem is vetítettek, és másolatokban sem volt hozzáférhetõ egészen mostanáig. A világ vezetõ filmarchívum-gyûjteményei közül hatvan a New York-i Anthology Film Archivesszal együttmûködve élesztette fel a mai közönség számára a filmtörténetnek ezt a sokáig elhanyagolt idõszakát.

2007. január 19., péntek, 18h
I. A mechanizált szem – technikai és formai kísérletek
A mozgóképek dinamikus minõségeit a technika és a forma újszerû kísérleteiben tárták fel az operatõrök és a filmkészítõk. James White, Billy Bitzer és Frederick Armitage korai filmoperatõrök olyan kísérleti forgatási módszereket mutattak be, amelyek a közönséget felzaklatták. Más független vállalkozások kreatív színpadi elõadáson, szerkesztésen és nyomtatáson keresztül hoztak létre olyan képkezelést, mint amilyen például egy meglepõ három-képernyõs ciné poem, amit elõre jelzett pl. Abel Gance Napoléonja is. Walker Evans fényképész, Emlen Etting festõ, Jerome Hill zenész, a Nykino és Artkino filmes vállalkozások kísérletei a világot a fluktuáció folytonosságában veszik fel. Nagyívû, az absztrakt és a természetes mozgásokról szóló filmtanulmányában, az Egy fiatalember portréjában (1925-31) Henwar Rodakiewicz rendkívül extrém megközelítést valósított meg.
Filmek: 1. „Párizsi kiállítás-filmek: Az Eiffel Torony a Trocadero palotából, Az Elektromosság Palotája, Champs de Mars, Az Eiffel Torony panorámája, Jelenet az Eiffel Toronyban felemelkedõ liftbõl, (1900) James White, Edison Manufacturing Co.; 2. Nissen kapitány átmegy a Niagara vízesés Whirlpool zúgóin, (1901) ismeretlen alkotó, Edison Manufacturing Co., 3. Lefelé a Hudsonön, (1903) Frederick S. Armitage, A. E. Weed, American Mutoscope and Biograph Co. 4. A szellemvonat, (1903) ismeretlen alkotó, American Mutoscope and Biograph Co., 5. Westinghouse Mûvek, Panoráma nézet, Utcai Autó Motormûhely, (1904) G. W. „Billy” Bitzer, American Mutoscope and Biograph Co., 6. Fiatalon, a magányos tenger mellett, (1924-25 körül) ismeretlen alkotó, 7. Melódia a parádén, (1936 körül) ismeretlen alkotó, 8. La Cartomancienne, (1932 körül) Jerome Hill, 9. Pite az égen, (1934-35) Nykino, 10. Úti jegyzetek, (1932) Walker Evans, 11. Olaj – mozgásszimfónia, (1932) Artkino, 12. Vers 8, (1932-33) Emlen Etting, 13. Vihar, (1942-43) Paul Burnford, 14. Egy fiatalember portréja: Elsõ tétel, Második tétel, Harmadik tétel, (1925-31) Henwar Rodakiewicz
(Fekete fehér és színezett, USA, 161 perc)

2007. február 2., péntek, 18h
II. Az ördög játékszere – az amerikai szürrealizmus
Edwin S. Porter és más korai filmkészítõk fantáziafilmjeikben bizarr eszközökkel, fantasztikus kosztümökkel és laterna magica-trükkökkel teremtették meg az illuminációt. Az amerikai paródiával élõ, eléggé szokatlan anyaggal dolgozó Douglas Fairbanks pedig létrehozta az igazán szürreális Mikor gurulnak a felhõket (1919).
A ’20-as évek folyamán az amerikai érzékenységet az expresszionista Dr. Caligari (1919) befolyásolta, ahogyan ezt a Koldus lóhátonban (1925), az A 9413-as élete és halála – egy hollywoodi extrában (1927) és Az árulkodó szívben (1928) is láthatjuk. A hangsúly eltolódott, amikor olyan amatõrök léptek színre, mint J. S. Watson Jr., Joseph Cornell és Orson Welles, akik – az európai film által érintve – az amerikai szürrealizmus egyedülálló változatosságát megteremtõ mesterek lettek.
Filmek: 1. Jack és a bab szára, (1902) Edwin S. Porter, Edison Manufacturing Co., 2. Egy gasztroördög álma, (1906) by Edwin S. Porter, Edison Manufacturing Co., 3. A tolvaj kéz, (1907) ismeretlen alkotó, Vitagraph Company of America, 4. Lehetetlen fegyencek, (1905) G. W. „Billy” Bitzer, American Mutoscope and Biograph Co., 5. Mikor gurulnak a felhõk, (1919) Douglas Fairbanks, Victor Fleming, 6. Koldus lóháton, (1925) James Cruze, 7. Az Usher-ház bukása, (1926-28) J. S. Watson Jr., Melville Webber, 8. A 9413-as élete és halála – egy hollywoodi extra, (1927) Robert Florey, Slavko Vorkapich, 9. A zérus szeretete, (1928) Robert Florey, William Cameron Menzies, 10. Az árulkodó szív, (1928) Charles Klein, 11. A paradicsomok másik napja, (1930/1933) J. S. Watson Jr., Alec Wilder, 12. A kor szívei, (1934) William Vance, Orson Welles, 13. Joseph Cornell rejtélyes világa (1926-1938?): A valótlan hírek forognak, No. 1 és 2, (1926 körül), ismeretlen alkotó, A gyermekzsûri, (1938 körül), ismeretlen alkotó, Gyûszûszínház, (1938-? körül), Joseph Cornell, Lawrence Jordan, Jack álma, (1938-? körül), Joseph Cornell, Lawrence Jordan
(Fekete fehér és színezett, USA, 161 perc)

2007. február 16., péntek, 18h
III. Fényritmusok – zene és absztrakció
Azok a mûvészek és filmkészítõk, akiket izgattak a fény elvont minõségei, feltárták a mozi ritmikus elemeit. Az amerikai avantgárd klasszikus szerzõit, a Le Retour à raison (1923), a Ballet mécanique (1923-24), az Anémic cinéma (1926) és az Une nuit sur le Mont Chauve (1934) alkotóit végül elismerték Európában készült filmjeikért, „magasmûvészeti” teljesítményeikért. Ralph Steiner, Mary Ellen Bute, Douglass Crockwell, Dwinell Grant és George Morris úttörõ absztrakt filmjeit az Ernst Lubitsch, Slavko Vorkapich és Busby Berkeley által létrehozott hollywoodi montázsokkal vetjük össze. Most elsõ alkalommal látható DVD-videóról Fernand Léger és Dudley Murphy Ballet mécanique címû, kép és hang igazi kakofóniáját megvalósító filmje George Antheil zeneszerzõ eredeti, 1924-es zenéjével.
Filmek: 1. Le Retour à raison, (1923), Man Ray, 2. Ballet mécanique, (1923-24) Fernand Léger, Dudley Murphy, 3. Anémic cinéma, (1924-26) Rrose Sélavy (Marcel Duchamp), 4. Looney lencsék: Anamorfikus emberek, (1927) by Al Brick, 5. Az olvasztótégelybõl, (1927) ismeretlen alkotó, 6. H2O, (1929) Ralph Steiner, 7. Szörf és hínár, (1929-30) Ralph Steiner, 8. „Vorkapich montázs sorozatok”: „Fúriák”, (1934) „Egy hollywoodi extra öröksége”, „Horizonttánc”, (1928) „Pénzgép”, (1929) „Tiltás”, (1929) A szentjánosbogár „Vorkapich-változat”, (1937) A szentjánosbogár „MGM-változat”, (1937) Májusidõ, (1937) „Fény és absztrakció”, (1928-37) Slavko Vorkapich, 9. Ez tehát Párizs, (1926) Ernst Lubitsch, 10. Fényritmusok, (1930) Francis Bruguière, 11. Une nuit sur le Mont Chauve (1934) Alexandre Alexeieff, Claire Parker, 12. Ritmus fényben, (1934) Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, Melville Webber, 13. Szinkronómia No. 2, (1936) Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, 14. Parabola (1937) Rutherford Boyd, Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, 15. Rivaldafény parádé a „Vízesés által”-ban, (1933) by Busby Berkeley, 16. Glens Falls jelenet (1937-46) Douglass Crockwell, 17. Egyszerû sorsszerû absztrakciók, (1937-40) Douglass Crockwell, 18. Absztrakt filmek, (1937-47) George L. K. Morris, 19. Scherzo (1939) Norman McLaren, 20. Kompozíció No 1.: Themis, (1940) Dwinell Grant, 21. Kompozíció No 2.: Contrathemis, (1941) Dwinell Grant, 22. 1941, (1941) Francis Lee, 23. A tenger hangulatai, (1941) Slavko Vorkapich, John Hoffman
(Fekete fehér és színes, USA, 168 perc)

2007. március 2., péntek, 18h
IV. Megfordított narratívák – új irányok az elbeszélésben
Olyan korai alkotók, mint D. W. Griffith és Lois Weber, az ötcentes mozik közönségbarát melodrámáin keresztül a filmes elbeszélés radikális nyelvét fejlesztették ki. Kísérleti fantáziák jelentek meg olyan független filmekben, mint a Holdföld (1923-26 körül), Altatódal (1929) és A híd (1929-30). A depresszió-korszak társadalmilag öntudatos filmkészítõi újraformálták a dráma mûfaját, mint Josef Berne búskomor Fekete hajnala (1933) és Strand és Hurwitz vitriolos Szülõföldje (1937-41): mindegyikük a nyers valóságot ábrázolja. A paródia és szatíra otthagyja a jelét Theodore Huff Kis italján (1932) és Barlow, Hay és Le Roy Még te is én vagyokján (1937). David Bradley Saki Sredni Vashtarja (1940-43) pedig véletlenszerû posztmodern szemléletével vált a korát megelõzõ filmmé.
Filmek: 1. Ház zárt redõnyökkel, (1910) D. W. Griffith, 2. Bizonytalanság, (1913) Lois Weber, Phillips Smalley, 3. Holdföld, (1923-26 körül) Neil McGuire, William A. O’Connor, 4. Altatódal, (1929) Boris Deutsch, 5. A híd, (1929-30) Charles Vidor, 6. Kis ital, (1932) Theodore Huff, 7. Fekete hajnal: „Címek”, „Szántás”, „A nap vége”, „Egy éjszakai emlékezés”, (1933) Josef Berne, 8. Szülõföld: „Megvásárolt és kifizetett”, „A menetelésen”, „Kis emberek milliói”, „Egy ember meggyilkolása”, (1937-41) Leo Hurwitz, Paul Strand, 9. A világ ma: fekete légió, (1936-37) by Nykino, 10. Még te is én vagyok (1937) Roger Barlow, Harry Hay, Le Roy Robbins, 11. Iskolapélda, (1941) Christopher Young, 12. Saki Sredni Vashtar, (1940-43) David Bradley
(Fekete-fehér, USA, 155 perc)

2007. március 16., péntek, 18h
V. Egy világváros megfilmesítése – New York City leleplezése
A filmkészítõk a mozi kezdetei óta bolondulnak New York City dinamikus képeiért. Avantgárd kísérletek bukkantak fel a legtöbb, valószínûtlen helyen, köztük a forduljunk-a-huszadik-század-felé aktualitásokkal, reklámokkal és radikális híradókkal, és Busby Berkeley látványos Broadway altatódalával az Aranyásók 1935-benbõl. Nagyvárosi szimfóniákat képviselnek olyan korszakalkotó amerikai filmek, mint például Charles Sheeler és Paul Strand Manhattája (1921), Robert Flaherty 24 dolláros szigete (1926 körül), Robert Florey Felhõkarcoló szimfóniája (1929) és Jay Leyda Egy bronxi reggele (1931). A 29 rövidfilm a maga teljességében, szeretetteljesen festi le – a fejlõdés félszáz éve alatt – a New York-i színhelyeket, a város felhõkarcolóit, Manhattan utcáit és éjszakai életét.
Filmek: 1. „Korai nézetek”: A hóvihar, (1899) ismeretlen alkotó, American Mutoscope and Biograph Co., Lower Broadway, (1902) Robert K. Bonine, American Mutoscope and Biograph Co., Egy felhõkarcoló kezdete, (1902) Robert K. Bonine, American Mutoscope and Biograph Co., Panoráma a New York-i Times Buildingrõl, (1905) Wallace McCutcheon, American Mutoscope and Biograph Co., New York City felhõkarcolói a North Riverrõl, (1903) J. B. Smith, Edison Manufacturing Co., Panoráma a Brooklyn Bridge tornyából, (1903) G. W. „Billy” Bitzer, American Mutoscope and Biograph Co., 2. „A kereskedelem trükkjei”: A Star Theatre lerombolása és felépítése (1901) Frederick S. Armitage, American Mutoscope and Biograph Co., Coney Island éjszaka (1905) Edwin S. Porter, Edison Manufacturing Co., Belsõ New York-i földalatti, 14. utca - 42. utca, (1905) G. W. „Billy” Bitzer, American Mutoscope and Biograph Co., New York látványa jachtról, (1902) Frederick S. Armitage, A. E. Weed, American Mutoscope and Biograph Co., Looney lencsék: felhõkarcolók hasítása, (1924) Al Brick, Looney lencsék: Tizedik sugárút, NYC, (1924) Al Brick, 3. Jelenetek a Ford Educational Weeklybõl: 8. sugárút felemelt vonat a 112. utcánál, A lugas – a napsütés és az árnyék munkája, a Herald Square Station nézete, Légi látvány a Hatodik Sgt.-ról. Vonat 28-as, 26-os, 24-es, (1916-1924) ismeretlen alkotó, 4. Manhatta (1921) Charles Sheeler, Paul Strand, 5. 24 dolláros sziget, (1926 körül) Robert Flaherty, 6. Felhõkarcoló szimfónia, (1929) Robert Florey, 7. Manhattan melódia, (1931) Bonney Powell, 8. Egy bronxi reggel, (1931) Jay Leyda, 9. Lábjegyzet-tény, (1933) Lewis Jacobs, 10. „A világot látni”, Elsõ rész: egy látogatás New York-ban, N. Y., (1937) Rudy Burckhardt, 11. A boldogság üldözése, (1940) Rudy Burckhardt, 12. Aranyásók 1935-ben, (1935) Rudy Burckhardt, 13. Õszi tûz (1930-33) Herman G. Weinberg
(Fekete-fehér, USA, 152 perc.)

2007. március 30., péntek, 18h
VI. Az amatõr mint auktor – az éden felfedezése a filmekben
A privát készítésû mozgóképek avantgárd stratégiákat és technikákat egyesítenek azért, hogy megvalósítsák – a szó legigazibb értelmében – a filmes intimitást. Az élet pillantásait, amit váratlanul megfogtak, megtaláljuk Elizabeth Woodman Wright, Archie Stewart, Frank Stauffacher és John C. Hecker amatõrfilmjeiben. A költõi líraiság a városi szimfóniákban találja meg a hangját: Lynn Riggs és James Hughes Egy nap Santa Fében (1931) és Rudy Burckhardt Haiti (1938) címû filmjeiben. Az olyan professzionális gondolkodásmódú filmek, mint Theodore Case hangtesztjei (1924-25 körül) és Lewis Jacobs Fatörzs a fejbe (1938), az õszinteség házilag szõtt perspektívájával dolgoztak. Joseph Cornell rejtélyes, de szeretetteljes tiszteletadást tett a gyerekkor elõtt a Gyermektrilógiával (1938 körül).
Filmek: 1. Eseti hangtesztek (1924-25 körül), Theodore Case, Ember és harmonika, Ember és hárfa, Gus Visser és az éneklõ kacsa, Theodore Case, Ember és Ukulele, Theodore Case, Theodore Case, E. I. Sponable, 2. Szeles párkány farm, (1929-34 körül) Elizabeth Woodman Wright, 3. Egy nap Santa Fében, (1931) Lynn Riggs, James Hughes, 4. Stewart család privát filmek, (1936-39 körül) Archie Stewart, 5. „Joseph Cornell gyermektrilógiája”, A gyermekek pártja, Francianégyes, Az éjféli party, (1938 körül) Joseph Cornell, Lawrence Jordan, 6. Haiti (1938) Rudy Burckhardt, 7. Fatörzs a fejbe, (1938) Lewis Jacobs, 8. Kerékpárpóló San Mateóban, (1940-42) Frank Stauffacher, 9. 1126 Dewey Ave., Apt. 207 (1939), ismeretlen alkotó, John C. Heckernek tulajdonítva
(Fekete-fehér, színes, USA, 175 perc)

2007. április 13., péntek, 18h
VII. Viva la Dance – A ciné-tánc kezdetei
A tánc és a film együttesen fedezte fel és osztotta meg azt a törekvést, hogy kreatív módon dolgozzák egybe a mozgást és az idõt. Az elsõ filmek közül néhány – amelyben a megfestett kéz izzó színeket hozott létre – Annabelle szoknyatáncáról szólt. Isadora Duncan és Ruth St. Denis újításai láthatóak a Diana a vadásznõben (1916) és A ciprusfa lelkében (1920). A tánc nagyon is filmszerû megjelenítései alakultak ki Stella Simon Händéjében (1928), Hector Hoppin La Joie de vivre (1934) címû munkájában és Busby Berkeley „Ne kívánj jóéjszakát”-jában a Wonder Barból (1934). Ezen fejleményekkel szemben, a ciné-tánc kísérletek Ralph Steiner, Mary Ellen Bute, Oskar Fischinger, Douglas Crockwell, Slavko Vorkapich és Norman McLaren filmjeiben ténylegesen is nélkülözték a táncosokat, akiket ehelyett a szín és a forma elvont fény-játékaiba koreografáltak.
Filmek: 1. “Annabelle táncol és táncol” (1894-1897), Annabelle pillangótánca #1 (1894), Annabelle pillangótánca #3 (1895), Annabelle szerpentintánca (1896), Annabelle szerpentintánca #1 (1894), Annabelle szerpentintánca #4 (1897), Crissie Sheridan szerpentintánca (1897), Annabelle szerpentintánca #4 (1897), Szerpentintánc (1897), W. K. L. Dickson, William Heise, James White, Edison Manufacturing Co. and American Mutoscope and Biograph Co., 2. “ Korai átfedések”: Davy Jones Locker (1900), Neptun lányai (1900), Hullámok nimfája (1900), Frederick S. Armitage, American Mutoscope and Biograph Co., 3. Diana a vadásznõ (1916), Charles Allen, Francis Trevelyan Miller, 4. A ciprusfa lelke (1920), Dudley Murphy, 5. Looney lencsék: Pas de deux (1916), Al Brick, 6. Hände: Das Leben und die Liebe eines Zärtlichen Geschlechts (1927-28): Elsõ rész: Preludium, Második rész: Der Einzeln, Harmadik rész: Ausgleich, Stella Simon, Miklós Bándy, 7. Mechanikus törvényszerûségek (1930), Ralph Steiner, 8. Tilly Losch kéztánca (1930-33 körül), 9. Szergej Eisenstein mexikói felvételei (1931): “Fejek tánca”, “A halál napja”, Szergej Eisenstein, Grigorij Alexandrov, Edward Tissé, 10. Oramunde (1933), Emlen Etting, 11. Kezek (1934), Willard Van Dyke, Ralph Steiner, 12. Joie de vivre (1934), Anthony Gross, Hector Hoppin, 13. Wonder Bar „Ne kívánj jóéjszakát” (1934), Busby Berkeley, 14. Dada (1936), Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, 15. Szökés (1938) Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, 16. Optikai költemény (1938), Oskar Fischinger, 17. Absztrakt kísérletek kodachrome-ban (1940-50-es évek), Slavko Vorkapich, 18. NBC Valentin üdvözlet (1939-40), Norman McLaren, 19. Csillagok és csíkok (1940), Norman McLaren, 20. Tarantella (1940), Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, Norman McLaren, 21. Szellemsport (1940), Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, Norman McLaren, 22. Danse Macabre (1922), Dudley Murphy, Francis Bruguière, 23. Peer Gynt (1941): Nyitó címek, Pogány tánc, David Bradley, 24. Betekintés (1941/46), Sara Kathryn Arledge
(Fekete fehér és színes, USA, 155 perc)

2007. április 27., péntek, 18h
VIII. Maya Deren mágikus világa
Maya Deren legelsõ filmjétõl, az Alexander Hammmiddel készített Meshes of the Afternoon A délután hálói (1943) bemutatásától számítják az amerikai avantgárd filmezés „modern” vagy úgynevezett második szakaszának történetét; cezúra az amerikai filmtörténetben. Filmkészítõ és esztéta, költõ, az Amerikán kívüli – fõként afrikai – kultúrák és vallások tudós kutatója, táncmûvész és politikai aktivista. Filmjeinek anyagtalansága egy furcsa bújócska eredménye. Annak köszönhetõ, hogy Maya Deren költõ volt, és ugyanakkor mégis kiszolgáltatott viszonyban volt a nyelvvel. Mindenféle típusú nyelvvel, így mint mûvészi kifejezõeszközzel is. A tánc és a balett átszellemített testi gesztusokkal építkezõ, anyagtalan nyelve élete végéig természetes maradt számára, és hidat jelentett más mûvészeti és kommunikációs formák felé. Mindenek elõtt a filmhez és a beszéden túli üzenetváltáshoz, az afrikai mágiákhoz és a voodoo vallás szertartásaihoz. Tevékenysége inspiráló erõt jelentett a táncosokból és koreográfusokból avantgárd filmesekké avanzsáló hölgyeknek, Yvonne Raniernek, Trisha Brownnak, Shirley Clarke-nak, Carole Schneemann-nak. Maya Deren pályáján egymásba oltódott a tánc és a film. Õ volt az egyik elsõ amerikai filmrendezõ, aki nem szolgálta (ki) a nézõt, hanem intenzív, fárasztó szellemi munkára, totális társalkotásra szólította fel. Amit Deren képviselt, az megjelenésének idején – és sok tekintetben ma is – filmszerûtlennek minõsült, jóllehet éppen filmszerûtlenségével hatott. Az „új amerikai film” és annak közvetlen elõzményei idején a filmszerûtlen filmnyelv általánossá tétele és ezzel összefüggésben a tematikai tabuk megdöntése volt a vállalt program. S bár Deren filmjeinek esetében csak esztétikai tabuk döntögetésérõl beszélhetünk, a társadalmi tabukéról nem, filmes nyelve és szemléletmódja mégis bizonyíthatóan ez utóbbi irányzat inspiráló elõfutára volt. (Antal István szövege alapján)
Filmek: 1. A délután hálózata (1943), 2. A szárazföldön (1944) 3. Filmkoreográfiai tanulmány (1945), 4. Az átalakított idõ rítusa (1946), 5. Meditációk az erõszakról (1948), 6. Az éjszaka valódi szeme (1952), 7. Isten lovasai: Haiti élõ istenei (1940-50-es évek/1985), Maya Deren, Cherel Ito, Teiji Ito
(Fekete-fehér, USA, 128 perc)

A filmek információs vetítések keretében kerülnek bemutatásra. A filmeket DVD-rõl vetítjük.
A mûsorváltozás jogát fenntartjuk.

Sorozatszerkesztõ: Sõrés Zsolt

LFK-infó: sores@iti.mta.hu

Részvétel: ingyenes

Helyszín: Ludwig Múzeum – Kortárs Mûvészeti Múzeum (LuMú) a Mûvészetek Palotájában
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1., I. emeleti elõadóterem
Tel.: (06-1) 555-3444, fax: (06-1) 555-3458, http://www.ludwigmuseum.hu


************************************************************************
CLUB OF INVISIBLE FILMS AT THE LUDWIG MUSEUM – SPRING 2007

Unseen Cinema – Early American Avant-Garde Film 1893-1941
AND THE MAGIC WORLD OF MAYA DEREN

„Every Man and every Woman is a Star”
(Kenneth Anger, after Aleister Crowley)

Unseen Cinema: Early American Avant-Garde Film 1894-1941 reveals hitherto unknown accomplishments of American filmmakers working in the United States and abroad from the invention of cinema until World War II and we offers an innovative and often controversial views of experimental film as a product of avant-garde artists, of professional directors and of amateur moviemakers working collectively and as individuals at all levels of film production. Many of the films have not been available since their creation, some have never been screened in public and almost all have been unavailable in copies as good as these until now. Sixty of the world’s leading film archive collections cooperated with Anthology Film Archives in New York to bring this long-neglected period of film history back to life for modern audiences.
„Once upon a time” states the fairy-tale, „there was NO early American avant-garde cinema.” I disagree. American experimental film has existed since the technological inception of cinema, through its adolescent rambles of 1900-1919, rising phoenix-like during the high silent era, and finally matured and spread throughout the ‘30s and onward. The background against which the experimentalists toiled provides a fascinating review of Americana coupled with numerous cross-currents, successes and failures, and an unfailing desire to create on film an image that can be viewed as an independent and provocative art.
Following in the footsteps of Lewis Jacobs’ seminal 1947 essay Experimental Cinema in America, 1921-1947 and the subsequent 1995 anthology Lovers of Cinema: The First American Avant-Garde, 1919-1945, edited by Jan-Christopher Horak, the film retrospective Unseen Cinema: Early American Avant-Garde Film 1894-1941 brings to light many of the films discussed in the two earlier studies. We also chose to explore experimental works made by professionals and amateurs and the development of film language dating from the very beginnings of cinema in the 1890s. The goal is to present the broadest possible spectrum of experimental films produced between the 1890s and 1940s. (Based ont he text by Bruce Posner)

19th January, 2007, Friday 6 p.m.
I. The Mechanized Eye – Experiements in Technique and Form
The dynamic qualities of motion pictures are explored by cameramen and filmmakers through novel experiments in technique and form. Early cinematographers James White, „Billy” Bitzer and Frederick Armitage display experimental shooting styles that wowed audiences. Other independent companies further image manipulation through creative staging, editing and printing such as a stunning three-screen ciné poem that predates Abel Gance’s Napoléon. Experiments by photographer Walker Evans, painter Emlen Etting, musician Jerome Hill and the film collectives Nykino and Artkino record the world in a continual process of flux. A most extreme approach is realized by Henwar Rodakiewicz with Portrait of a Young Man (1925-31), a monumental study of natural and abstract motions.
Films: 1. „Paris Exposition Films: Eiffel Tower from Trocadero Palace, Palace of Electricity, Champs de Mars, Panorama of Eiffel Tower, Scene from Elevator Ascending Eiffel Tower” (1900) by James White, Edison Manufacturing Co.; 2. Captain Nissen Going Through Whirlpool Rapids, Niagara Falls (1901) by creators unknown, Edison Manufacturing Co., 3. Down the Hudson (1903) by Frederick S. Armitage, A. E. Weed, American Mutoscope and Biograph Co., 4. The Ghost Train (1903) by creators unknown, American Mutoscope and Biograph Co., 5. Westinghouse Works, Panorama View, Street Car Motor Room (1904) by G. W. „Billy” Bitzer, American Mutoscope and Biograph Co., 6. In Youth, Beside the Lonely Sea (c. 1924-25) by creators unknown, 7. Melody on Parade (c. 1936) by creators unknown, 8. La Cartomancienne (c. 1932) by Jerome Hill, 9. Pie in the Sky (1934-35) by Nykino, 10. Travel Notes (1932) by Walker Evans, 11. Oil – A Symphony in Motion (1932) by Artkino, 12. Poem 8 (1932-33) by Emlen Etting, 13. Storm (1942-43) by Paul Burnford, 14. Portrait of a Young Man: Movement One, Movement Two, Movement Three. (1925-31) by Henwar Rodakiewicz
(Black and White, Color Tinted, USA, 161 Mins.)

2nd of February, 2007, Friday 6 p.m.
II. The Devil’s Plaything – American Surrealism
Edwin S. Porter and other early filmmakers used bizarre sets, fantastic costumes and magic lantern tricks to illuminate their fantasy films. American parody supplied Douglas Fairbanks with enough unusual material to produce the truly surreal When the Clouds Roll By (1919). The expressionistic Cabinet of Dr. Caligari (1919) influenced American sensibilities throughout the ‘20s as seen in Beggar on Horseback (1925), The Life and Death of 9413 – A Hollywood Extra (1927) and The Telltale Heart (1928). The emphasis shifted when amateurs J. S. Watson, Jr., Joseph Cornell and Orson Welles crafted a unique variety of American surrealism an film unfettered by European concerns.
Films: 1. Jack and the Beanstalk (1902) by Edwin S. Porter, Edison Manufacturing Co., 2. Dream of a Rarebit Fiend (1906) by Edwin S. Porter, Edison Manufacturing Co., 3. The Thieving Hand (1907) by creators unknown, Vitagraph Company of America, 4. Impossible Convicts (1905) by G. W. „Billy” Bitzer, American Mutoscope and Biograph Co., 5. When the Clouds Roll By (1919) by Douglas Fairbanks, Victor Fleming, 6. Beggar on Horseback (1925) by James Cruze, 7. The Fall of the House of Usher (1926-28) by J. S. Watson, Jr., Melville Webber, 8. The Life and Death of 9413 – A Hollywood Extra (1927) by Robert Florey, Slavko Vorkapich, 9. The Love of Zero (1928) by Robert Florey, William Cameron Menzies, 10. The Telltale Heart (1928) by Charles Klein, 11. Tomatoes Another Day (1930/1933) by J. S. Watson, Jr., Alec Wilder, 12. The Hearts of Age (1934) by William Vance, Orson Welles, 13. „The Enigmatic World of Joseph Cornell” (1926-1938?): Unreal News Reels, Nos. 1 & 2 (c. 1926) by creators unknown, The Children’s Jury (c. 1938) by creators unknown, Thimble Theater (c. 1938-?) by Joseph Cornell, Lawrence Jordan, Jack’s Dream (c. 1938-?) by Joseph Cornell, Lawrence Jordan
(Black and White, Color Tinted, USA, 161 Mins.)

16th February, 2007, Friday 6 p.m.
III. Light Rhythms – Music and Abstraction
The rhythmic elements of cinema are explored by artists and filmmakers fascinated by the abstract qualities of light. The American authors of avant-garde classics Le Retour à raison (1923), Ballet mécanique (1923-24), Anémic cinéma (1926) and Une nuit sur le Mont Chauve (1934) are finally acknowledged for their seminal artistic achievements made in Europe. Pioneer abstract films by Ralph Steiner, Mary Ellen Bute, Douglass Crockwell, Dwinell Grant and George Morris are compared and contrasted with Hollywood montages created by Ernst Lubitsch, Slavko Vorkapich and Busby Berkeley. For the first time on video, composer George Antheil’s original 1924 score accompanies Fernand Léger and Dudley Murphy’s film Ballet mécanique, a truly avant-garde cacophony of image and sound.
1. La Retour à la raison (1923) by Man Ray, 2.Ballet mécanique (1923-24) by Fernand Léger, Dudley Murphy, 3. Anémic cinéma (1924-26) by Rrose Sélavy (Marcel Duchamp), 4. Looney Lens: Anamorphic People (1927) by Al Brick, 5. Out of the Melting Pot (1927) by creators unknown, 6. H2O (1929) by Ralph Steiner, 7. Surf and Seaweed (1929-30) by Ralph Steiner, 8. „Vorkapich Montage Sequences”: „The Furies” (1934), „Legacy of a Hollywood Extra”, „Skyline Dance” (1928), „Money Machine” (1929), „Prohibition” (1929), The Firefly „Vorkapich edit” (1937), The Firefly „MGM release version” (1937), Maytime (1937), „Light and Abstraction” (1928-37) by Slavko Vorkapich, 9. So This Is Paris (1926) by Ernst Lubitsch, 10. Light Rhythms (1930) by Francis Bruguière, 11. Une nuit sur le Mont Chauve (1934) by Alexandre Alexeieff, Claire Parker, 12. Rhythm in Light (1934) by Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, Melville Webber, 13. Synchronomy No. 2. (1936) by Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, 14. Parabola (1937) by Rutherford Boyd, Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, 15. Footlight Parade „By a Waterfall” (1933) by Busby Berkeley, 16. Glens Falls Sequence (1937-46) by Douglass Crockwell, 17. Simple Destiny Abstractions (1937-40) by Douglass Crockwell, 18. Abstract Movies (1937-47) by George L. K. Morris, 19. Scherzo (1939) by Norman McLaren, 20. Composition No. 1: Themis (1940) by Dwinell Grant, 21. Composition No. 2: Contrathemis (1941) by Dwinell Grant, 22. 1941 (1941) by Francis Lee, 23. Moods of the Sea (1941) by Slavko Vorkapich, John Hoffman
(Black and White, Color, USA, 168 Mins.)

2nd March, 2007, Friday 6 p.m.
IV. Inverted Narratives – New Directions in Storytelling
Early directors D. W. Griffith and Lois Weber develop the radical language of cinema narrative through audience-friendly melodramas made for nickelodeon theaters. Experimental fantasies are depicted in such independent productions as Moonland (c. 1926), Lullaby (1929) and The Bridge (1929-30). Depression-era films by socially conscious filmmakers reshape drama as demonstrated in Josef Berne’s brooding Black Dawn (1933) and Strand and Hurwitz’s biting Native Land (1937-41): each pictures a raw reality. Parody and satire find their mark in Theodore Huff’s Little Geezer (1932) and Barlow, Hay and Le Roy’s Even As You and I (1937). David Bradley’s Sredni Vashtar by Saki (1940-43) boasts an inadvertent post-modern attitude.
Films: 1. The House with Closed Shutters (1910) by D. W. Griffith, 2. Suspense (1913) by Lois Weber, Phillips Smalley, 3. Moonland (c. 1923-26) by Neil McGuire, William A. O’Connor, 4. Lullaby (1929) by Boris Deutsch, 5. The Bridge (1929-30) by Charles Vidor, 6. Little Geezer (1932) by Theodore Huff, 7. Black Dawn: „Titles”, „Plowing”, „End of Day”, „A Night to Remember” (1933) by Josef Berne, 8. Native Land: „Bought and Paid For”, „On the March”, „Millions of Little People”, „Murder One Man” (1937-41) by Leo Hurwitz, Paul Strand, 9. The World Today: Black Legion (1936-37) by Nykino, 10. Even As You and I (1937) by Roger Barlow, Harry Hay and Le Roy Robbins, 11. Object Lesson (1941) by Christopher Young, 12. Sredni Vashtar by Saki (1940-43) by David Bradley
(Black and White, USA, 155 Mins.)

16th March, 2007, Friday 6 p.m.
V. Picturing a Metropolis – New York City Unveiled
Since the beginning of cinema, filmmakers have been infatuated with dynamic images of New York City. Avant-garde experiments pop up in the most unlikely of places, including turn-of-the-twentieth-century actualities, commercial and radical newsreels, and Busby Berkeley’s spectacular „Lullaby of Broadway” from Gold Diggers of 1935. City symphonies are represented by landmark American films such as Charles Sheeler and Paul Strand’s Manhatta (1921), Robert Flaherty’s 24 Dollar Island (c. 1926), Robert Florey’s Skyscraper Symphony (1929) and Jay Leyda’s A Bronx Morning (1931). Overall, 29 short films lovingly depict scenes of New Yorkers among the skyscrapers, streets and night life of Manhattan during a half century of progress.
Films: 1. „Early Views”: The Blizzard (1899) by creator unknown, American Mutoscope and Biograph Co., Lower Broadway (1902) by Robert K. Bonine, American Mutoscope and Biograph Co., Beginnig of a Skyscraper (1902) by Robert K. Bonine, American Mutoscope and Biograph Co., Panorama from Times Building, New York (1905) by Wallace McCutcheon, American Mutoscope and Biograph Co., Skyscrapers of NYC from North River (1903) by J. B. Smith, Edison Manufacturing Co., Panorama from the Tower of the Brooklyn Bridge (1903) by G. W. „Billy” Bitzer, American Mutoscope and Biograph Co., 2. „Tricks of the Trade”: Demolishing and Building Up the Star Theatre (1901) by Frederick S. Armitage, American Mutoscope and Biograph Co., Coney Island at Night (1905) by Edwin S. Porter, Edison Manufacturing Co., Interior New York Subway, 14th Street to 42nd Street (1905) by G. W. „Billy” Bitzer, American Mutoscope and Biograph Co., Seeing New York by Yacht (1902) by Frederick S. Armitage, A. E. Weed, American Mutoscope and Biograph Co., Looney Lens: Split Skyscrapers (1924) by Al Brick, Looney Lens: Tenth Avenue, NYC (1924) by Al Brick, 3. Scenes from Ford Educational Weekly: 8th Avenue Elevated Train at 112th Street, The Trellis – Work of Sunshine and Shade, View of Herald Square Station, Aerial View of Sixths Ave. Train at 28th, 26th, 24th. (1916-1924) by creators unknown, 4. Manhatta (1921) by Charles Sheeler, Paul Strand, 5. 24 Dollar Island (c. 1926) by Robert Flaherty, 6. Skyscraper Symphony (1929) by Robert Florey, 7. Manhattan Melody (1931) by Bonney Powell, 8. A Bronx Morning (1931) by Jay Leyda, 9. Footnote to Fact (1933) by Lewis Jacobs, 10. „Seeing the World,” Part One: A Visit to New York, N. Y. (1937) by Rudy Burckhardt, 11. The Pursuit of Happiness (1940) by Rudy Burckhardt, 12. Gold Diggers of 1935 (1935) by Rudy Burckhardt, 13. Autumn Fire (1930-33) by Herman G. Weinberg
(Black and White, USA, 152 Mins.)

30th March, 2007, Friday 6 p.m.
VI. The Amateur as Auteur – Discovering Paradise in Pictures
These homemade films incorporate avant-garde strategies and techniques to achieve a true sense of cinematic intimacy. Glimpses of life caught unawares are found in the home movies of Elizabeth Woodman Wright, Archie Stewart, Frank Stauffacher and John C. Hecker. Poetic lyricism finds a voice in city symphonies: Lynn Riggs and James Hughes’ A Day in Santa Fe (1931) and Rudy Burckhardt’s Haiti (1938). Professionally minded films, Theodore Case’s sound tests (c. 1925) and Lewis Jacobs’ Tree Trunk to Head (1938) operate from a similar homespun perspective of sincerity. Joseph Cornell offers an enigmatic but lovely homage to childhood with Children Trilogy (c. 1938).
Films: 1. Case Sound Tests: Theodore Case, Man and Harmonica, Man and Harp, Gus Visser and His Singing Duck, Theodore Case, Man and Ukulele, Theodore Case (c. 1924-25) by Theodore Case, E. I. Sponable, 2. Windy Ledge Farm (c. 1929-34) by Elizabeth Woodman Wright, 3. A Day in Santa Fe (1931) by Lynn Riggs, James Hughes, 4. Stewart Family Home Movies (c. 1936-39) by Archie Stewart, 5. „Joseph Cornell’s Children Trilogy”: Children’s Party, Cotillion, The Midnight Party (c. 1938) by Joseph Cornell, Lawrence Jordan, 6. Haiti (1938) by Rudy Burckhardt, 7. Tree Trunk to Head (1938) by Lewis Jacobs, 8. BicyclePolo at San Mateo (1940-42) by Frank Stauffacher, 9. 1126 Dewey Ave., Apt. 207 (1939) by creators unknown, attributed to John C. Hecker
(Black and White, Color, USA, 175 Mins.)

13th April, 2007, Friday 6 p.m.
VII. Viva la Dance – The Beginnings of Ciné-dance
Dance and film have shared the aspiration to creatively sculpt motion and time. Some of the first films ever made featured Annabelle’s skirt dance, hand-painted in glowing colors. Isadora Duncan and Ruth St. Denis’ innovations found their way into Diana the Huntress (1916) and The Soul of the Cypress (1920). Highly cinematic renditions of dance evolved in Stella Simon’s Hände (1928), Hector Hoppin’s La Joie de vivre (1934) and Busby Berkeley’s “Don’t Say Goodnight” from Wonder Bar (1934). In counterpoint, ciné-dance experiments by Ralph Steiner, Mary Ellen Bute, Oskar Fischinger, Douglas Crockwell, Slavko Vorkapich and Norman McLaren dispensed with actual dancers in favor of color, shape, line and form choreographed into abstract light-play.
Films: 1. “Annabelle Dances and Dances” (1894-1897), Annabelle Butterfly Dance #1 (1894), Annabelle Butterfly Dance #3 (1895), Serpentine Dance by Annabelle (1896), Annabelle Serpentine Dance #1 (1894), Annabelle Serpentine Dance #4 (1897), Crissie Sheridan Serpentine Dance (1897), Annabelle Serpentine Dance #4 (1897), Serpentine Dance (1897) by W. K. L. Dickson, William Heise, James White, Edison Manufacturing Co. and American Mutoscope and Biograph Co., 2. “Early Superimpositions”: Davy Jones Locker (1900), Neptune’s Daughters (1900), A Nymph of the Waves (1900) by Frederick S. Armitage, American Mutoscope and Biograph Co., 3. Diana the Huntress (1916) by Charles Allen, Francis Trevelyan Miller, 4. The Soul of the Cypress (1920) by Dudley Murphy, 5. Looney Lens: Pas de deux (1916) by Al Brick, 6. Hände: Das Leben und die Liebe eines Zärtlichen Geschlechts (1927-28), Part I.: Prelude, Part II.: Der Einzeln, Part III.: Ausgleich by Stella Simon, Miklós Bándy, 7. Mechanical Principles (1930) by Ralph Steiner, 8. Tilly Losch in Her Dance of the Hands (c. 1930-33), 9. Sergei Eisenstein’s Mexican Footage (1931): “Dance of the Heads”, “Day of the Dead” by Sergei Eisenstein, Grigory Alexandrov, Edward Tissé, 10. Oramunde (1933) by Emlen Etting, 11. Hands (1934) by Willard Van Dyke, Ralph Steiner, 12. Joie de vivre (1934) by Anthony Gross, Hector Hoppin, 13. Wonder Bar “Don’t Say Goodnight” (1934) by Busby Berkeley, 14. Dada (1936) by Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, 15. Escape (1938) by Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, 16. An Optical Poem (1938) by Oskar Fischinger, 17. Abstract Experiment in Kodachrome (c. 1940-50s) by Slavko Vorkapich, 18. NBC Valentine Greeting (1939-40) by Norman McLaren, 19. Stars and Stripes (1940) by Norman McLaren, 20. Tarantella (1940) by Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, Norman McLaren, 21. Spook Sport (1940) by Mary Ellen Bute, Ted Nemeth, Norman McLaren, 22. Danse Macabre (1922) by Dudley Murphy, Francis Bruguière, 23. Peer Gynt (1941): Opening Titles, Pagan Dance by David Bradley, 24. Introspection (1941/46) by Sara Kathryn Arledge
(Black and White, color, USA, 155 Mins.)

27th April, 2007, Friday 6 p.m.
VIII. The Magic World of Maya Deren
Our new series of Club Of Invisible Films we completed and finished with a Maya Deren Retrospective, one of the most important and paradigmatic artist of the American avant-garde film, who „worked hard to better the position of the independent film artist and to further the cause of what she called the »creative film« in general. That effort is an important aspect of the visionary tradition within the American avant-garde film. She analyzed the two functions of the film camera as »discovery« and »invention«, the former referring to visions of space and time beyond the capabilities of the human eye, including teleoscopic or microscopic cinematography on the one hand and slow motion, freeze-frame, or time lapse photography on the other”. (Based ont he text by P. Adams Sitney)
Films: 1. Meshes of the Afternoon (1943), 2. At Land (1944), 3. A Study in Coreography for Cinema (1945), 4. Ritual in Transfigured Time (1946), 5. Meditations of Violence (1948), Very Eye of Night (1952), Divine Horsemen: Living Gods of Haiti (c. 1940s and 50s/1985) by Maya Deren, Cherel Ito, Teiji Ito
(Black and White, USA, 128 Mins.)

We are screening the films from DVDs.

Series editor: Zsolt Sõrés

CIF-info: sores@iti.mta.hu

Entry: FREE

Ludwig Múzeum – Palace of Arts
H-1095 Budapest, Komor Marcell u. 1., Hungary, Auditorium on the 1st floor
Phone: (36-1) 555 3444 / Fax: (36-1) 555 3458
http://www.ludwigmuseum.hu