Információs fórum Heiligenkreuzban a Szentgotthárd határába tervezett hulladékégetõrõl
A Szentgotthárd közelébe tervezett hulladékégetõrõl tartott az osztrák zöld párt burgenlandi szervezete információs rendezvényt a környékbeli osztrák lakosság számára április 13-án Heiligenkreuzban.

A rendezvény apropóját az adta, hogy a szervezet szerint az ottani lakosság csak kevés vagy semmilyen információval nem rendelkezik a beruházásról. Az osztrák zöld párt tudvalevõleg határozottan elutasítja a hulladékégetõ tervét.

A közönség soraiban ott ült a BEGAS AG vezérigazgatója, Rudolf Simandl, és projektvezetõje, Franz Schwenninger is. A fórumon az Ausztriából érkezõ káros környezeti hatások megszüntetése céljából alakult szentgotthárdi civil összefogás, a Pro Natura St Gotthard (PRONAS) tagjai is részt vettek.

A fórum elején Christiane Brunner, a zöldek jennersdorfi szervezetének képviselõje köszöntötte a szépszámú közönséget. Elmondta, hogy a rendezvény célja az, hogy tájékoztassák a környék lakosságát arról, hogy milyen hatásai lehetnek a projektnek a régióra.

Ezt követõen Josko Vlasich beszélt a hulladékgazdálkodás helyzetérõl Burgenlandban. Elmondta, hogy az ottani hulladékgazdálkodási törvény kimondja, hogy a hulladék lehetséges elkerülése a legfontosabb, a keletkezõ hulladékot pedig, ha lehet, újra kell hasznosítani, az égetés csak a legvégsõ megoldás lehet. Burgenlandban évente 35 ezer tonna kommunális hulladék keletkezik, a tervezett hulladékégetõben viszont 200 ezer tonnát égetnének el egy évben.

Ezután újra Christiane Brunner következett, a projekt jelenlegi állapotát vázolta fel. A közeljövõben tervezi a beruházó a környezeti hatástanulmány elvégzését, de egyelõre nem vonták be a lakosságot a tájékoztatásba. Magyarországon már több mint 8 ezer aláírás gyûlt össze a projekt ellen, Ausztriában viszont alig vannak információk a beruházásról. A cég a hulladék 70 %-át vasúton, 30 %-át közúton kívánja ideszállítani.

Jürrien Westerhof, a Greenpeace aktivistája a burgenlandi közúti forgalom aggasztó növekedésérõl, és az ezzel összefüggõ, levegõben lévõ magas szén-dioxid- és finompor-koncentrációról beszélt, ami a beruházással együtt járó közúti szállítás miatt még tovább emelkedne.

Wolfgang Kühn, a BIGAS (Polgári Kezdeményezés a Hulladék-disznóság Ellen) képviseletében a tervezett hulladékégetõ egészségre gyakorolt káros hatásairól tájékoztatott. Hangsúlyozta, hogy szinte lehetetlen felsorolni azt a sok káros anyagot, amit a létesítmény kibocsát. Ezek közül kiemelte a dioxinokat, amelyek már nagyon alacsony koncentrációban is veszélyesek, és soha nem ürülnek ki az emberi szervezetbõl. A káros anyagok a táplálékláncon is végigmennek, ezért is különösen veszélyeztetett az annak csúcsán lévõ ember. A mért kibocsátás hiába marad a határértékek alatt, a káros hatások az évek során összeadódnak, és növelik a rákos betegségek és a születési rendellenességek kockázatát.

Joachim Tajmel a természetvédelmi szövetség képviseletében feltette a kérdést, hogy miért akarják 100 km-rõl, ipari területekrõl a hulladékot egy natúrpark közvetlen közelébe szállítani.

Joób Márk, a PRONAS képviseletében elmondta, hogy a Szentgotthárdon és környékén élõ magyarok, akik számára Ausztria mindig követendõ példa volt, most mélységesen csalódtak az osztrákokban. Hangsúlyozta, hogy a magyaroknak nem az osztrákokkal általában, hanem magával a beruházóval van problémájuk, bár kétségtelen, hogy a Rába több éve tartó habzása, a Lapincs sóterhelése, és a tervezett hulladékégetõ a jó viszony megromlásához vezethet. Fényképek segítségével mutatta be a már meglévõ káros környezeti hatásokat és az ipari park osztrák oldalán üzemelõ biomassza-erõmû közvetlen közelében talált kommunális hulladékot, melynek mennyisége az eltelt egy hét alatt szemmel láthatóan növekedett.

Ezt követõen a jelenlévõk kérdezhettek és elmondhatták véleményüket. Egy helyi lakos elmondta, hogy régebben Bécsben, az ottani hulladékégetõ-erõmû közelében élt, és a tiszta levegõ miatt költözött Burgenlandba, ezért tiltakozik a beruházás ellen.

Egy hölgy a burgenlandi idegenforgalom védelmében emelte fel szavát. Elmondta, hogy a tervezett beruházás veszélyezteti a turizmust, a környékbeli szállodákban, vendéglátóhelyeken, fürdõkben dolgozó rengeteg ember munkahelyét, amelyeknek a száma többszöröse a BEGAS által teremtett munkahelyek számának.

Egy, a Begas cégnél dolgozó mérnök a szûrõrendszer nagy hatékonyságáról és a létesítmény veszélytelenségérõl beszélt. Erre a zöldek azt válaszolták, hogy az ipari parkban mûködõ Lenzing Lyocell gyár nyilván a jelenleginél olcsóbb energiát szeretne, a szûrõk elõírt rendszerességgel történõ cseréje viszont nagyon költséges, ezért megkérdõjelezhetõ a biztonságos mûködés.

Woki Zoltán, a PRONAS vezetõségi tagja a BEGAS vezetõk tudtára adta, hogy a szentgotthárdiak csak egyetlen választ fogadnak el, vagyis azt, hogy a beruházó más helyszínen kívánja felépíteni a létesítményt. Egy fényképet is bemutatott, amelyen Hans Niessl burgenlandi tartományfõnök látható, amint éppen a magyarországi Torony határában tervezett lignitbányászat ellen tüntet egy Nein, danke! feliratú transzparenssel. Köztudott, hogy a magyar oldalon indult, hulladékégetõ elleni kampány jelmondata is hasonló.

Az indulatoktól, bekiabálásoktól és személyeskedésektõl sem mentes fórumon vélemények hangzottak el pro és kontra, de szembetûnõ volt, hogy a beruházás támogatói a BEGAS AG alkalmazottai, valamint a szintén ennek a cégnek a tulajdonában lévõ, már mûködõ biomassza-erõmû dolgozói voltak. A többi osztrák lakos viszont nemtetszésének adott hangot a beruházással kapcsolatban.

Forrás: www.szentgotthard.hu