Mustra 2007

droszler | 2007. május 04 13:50:21 | kultúra |
Program

Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. május 11-én és 12-én - hetedik alkalommal - kétnapos filmfesztivált szervez, az általa támogatott filmek és televíziós produkciók bemutatására.

Szegeden, a Belvárosi Moziban két nap alatt - mozikban ritkán vetített, vagy éppen a televíziók által csak egyszer sugárzott - egyedi és kiemelkedõen színvonalas alkotásokat láthatunk, amelyeket az ORTT az elmúlt években támogatott.



Kérjük, ha ideje engedi, teheti, jöjjön velünk ünnepelni, nézzük meg együtt a kiválasztott alkotásokat!



Helyszín: Belvárosi Mozi (6720 Szeged, Vaszy Viktor tér 3.)





A program 2007. május 11-én 16.00 órakor filmvetítéssel kezdõdik, és több mint ötven órányi különleges filmanyag vetítéseivel folytatódik. A részletes program megtalálható a Szegedi Est különszámában és az ORTT honlapján (www.ortt.hu).





2007. május 11. (péntek)



ZSIGMOND VILMOS TEREM





16:00

Szép napok

Színes, magyar filmdráma, 100 perc, 2002

Rendezte: Mundruczó Kornél



Pétert csak pár napra engedik haza a javítóintézetbõl, de ez a pár nap elég ahhoz, hogy egy véletlen találkozás pár ember sorsát végzetesen összegubancolja. Péter rosszkor van rossz helyen: egy mosodában szemtanúja, amint nõvére, Mária megveszi egy idegen lány épp ott és akkor megszületõ gyerekét. A srác senkinek sem beszél a dologról, nem sokkal késõbb azonban, amikor végleg hazaengedik, egyre inkább belesodródik a zûrös viszonyokba. Pedig õ csak pár napot akart dekkolni ebben az álmatag kisvárosban - kivárni, amíg elkészül az útlevele, és elhúzhat innen. Egyre jobban érdekli azonban az idegen lány, a béranya, és mivel egy ilyen világvégi, szûk helyen, mint ez a kisváros, minden mindennel összefügg, Péter legapróbb gesztusa belekavar mások életébe.







17:45

Csodálatos vadállatok

Színes, magyar film, 52 perc, 2005

Rendezte: Török Ferenc



Történik karácsony elõtt, Budapesten, napjainkban. Egy kiskorában magára hagyott testvérpár, valamint Amerikából az ünnepekre hazalátogató édesanyjuk drámája. Családi karácsony, elhallgatott titkokkal és megelevenedõ gyermekkori emlékekkel. Garaczi László tollából, Garas Dániel elgondolkodtatóan kifejezõ képeivel. Fõszereplõk: Eszenyi Enikõ, Hámori Gabriella, Vajdai Vilmos.





18:45

Lora

Színes, magyar játékfilm, 118 perc, 2006

Rendezte: Herendi Gábor



A huszonéves Lora érzékeny, finom lány, egyedül él, magányát csak egy öntörvényû macskával osztja meg. Három évvel ezelõtt Lora boldog volt és szerelmes, kiállításszervezõként dolgozott. Élete azonban drámai fordulatot vett, amikor elvesztette szerelmét, Dávidot. Ettõl kezdve megszüntetett minden kapcsolatot Bettivel, a legjobb barátnõjével, és Gerivel, Dávid öccsével. Geri tehetséges jazz szaxofonos, de a baleset óta szétesett, lecsúszott, cinikus figura. Bátyja elvesztésén kívül örökké morgolódó apjával is meg kell küzdenie. Geri évek óta távolról szereti Lorát, de a bátyja kedvéért a háttérben maradt. Dávid halála után három évvel Geri egy koncerten játszik, ahol újra meglátja a lányt. Lora elõször futva menekül az emlékek elõl, de a fiú utána rohan. Feltámadnak benne a régi érzések, és minden alkalmat megragad, hogy újra találkozzanak. Az eleinte távolságtartó együttlétek után egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Összeillenek, ez nem kétséges, de a lelkiismeret-furdalás, a csalódás és az önvád nehezíti a közös pillanatokat. A gondokon átsegíti õket a humor, az õszinteség és a szerelem.





20:45

Torzók

Magyar filmdráma, 98 perc, 2001

Rendezte: Sopsits Árpád



Önéletrajzi fogantatású mû egy vidéki nevelõintézet kegyetlen, elembertelenedett világáról. Finom lélekrajz és lelkiismeret tanulmány Mácsai Pál és Gálffi László fõszereplésével. 1960-ban vagyunk, pár évvel a forradalom után. Áron kilencéves, megérkezik a nevelõotthonba. Az intézetben vasfegyelem van: az ötvenkét gyermeket három nevelõ és az igazgató tartja kordában, nem éppen humánus eszközökkel. A film hét kisfiú belsõ életét, feszültségeit, kegyetlenségeit, szexuális ébredését követi nyomon.





21:30

Kísértések

Színes, magyar játékfilm, 85 perc, 2003

Rendezte: Kamondi Zoltán



"Egy mai srácot akartam, és a 19 éves srácok torkig tele vannak a hackeléssel." - mondta a rendezõ a filmrõl, amelynek indító mozzanata az volt, hogy egyszer három láda hagymáért eladtak neki egy cigánylányt. A hacker és egy tízéves cigánylány kapcsolatáról szól a film "a két civilizáció szükségszerû szembeállításával". Melis László újra kitûnõ zenét komponált.





23:00

Közel a szerelemhez

Színes, magyar film, 107 perc, 1998

Rendezte: Salamon András



Csupán egy srác a sok közül, aki vidékrõl a városba kerül - és rendõr lesz. Ez Karcsi (Hujber Ferenc), a naiv falusi fiú, aki, ki tudja miért, de rendõrnek áll, és rögtön a mélyvízbe, a pesti Harlembe, a Dankó utca környékére osztják be. A sikeres beavatás után két kollégája a szárnyai alá veszi és még egy kutyája is lesz - a magyar Rex felügyelõ. Dolgos, és a narráció alapján vérgõzös hétköznapjait egy kínai lány felbukkanása zavarja meg. A lány (Tsuju Simizu) talán maga sem tudja, mit akar - mi semmiképpen nem fogjuk megtudni - és újra meg újra felbukkan a fiú életében, hogy aztán szép lassan gyengéd érzelmek bimbódzzanak ki kettõjük közt. Sajnos ezt senki sem nézi jó szemmel, furcsamód talán még a srác szülei a leginkább megértõk, de a kollégák nagyon nem azok.





00:50

Paszport

Színes, magyar film, 100 perc, 2000

Rendezte: Gothár Péter



Kelet-Magyarországon, egy kis nyírségi faluban Jóska hazafelé tart a kocsmából. Mari (Börcsök Enikõ), Jóska vénlány nõvére, öccse tudta nélkül, de az õ nevében szerelmes leveleket küldözget az Ukrajnában élõ távoli ismerõs lányának. Azt gondolja, a lány a jobb élet reményében belemegy a házasságba.







BALÁZS BÉLA TEREM




16:00

Fekete krónika

Színes, magyar film, 1. rész, 50 perc, 2005

Rendezte: Pajer Róbert, narrátor: Sinkó László



A régi, középkorban valóban megtörtént bûnügyeket klasszikus formában feldolgozó, dramatizált sztorik a gonoszról, az emberiséggel egyidõs gyilkos bûnrõl szólnak. Amit nem irthat ki sem tudás, sem hit. Amit nem emészt el a máglya tüze, és nem fojt meg semmilyen kötél. A szereplõk létezõ személyek voltak. Létüket és a velük kapcsolatba hozott eseményeket számos dokumentum igazolja.



Kékszakáll

Élt-e egyáltalán a rettenetes herceg? A híres-hírhedt alak, és a róla szóló legendák eredete egyaránt a régmúlt ködébe veszett. S mi az, amit biztosan lehet róla tudni? A legismertebb verzió bizonyos Gilles de Rais-vel, egy középkori lovaggal, egy igazi feudális nagyúrral azonosítja az emberi szörnyeteget. Vajon miért? Hisz az ábrázolások tanúsága szerint nem volt neki semmiféle szakálla, és felesége se volt több, csupán egy.





17:00

Nenõ

Színes, magyar tévéfilm, 34 perc, 2006

Rendezte: Soós Péter



Egy villám tönkreteszi az elektromos rendszert a patikus házában. A mindennapi családi élet megakadása teremt lehetõséget arra, hogy az öregasszony múltbeli elõrelátása célba érjen. Ez az idõn és halálon átívelõ gondviselõ szándék indítja el a család emlékezését, ki is volt ez az észrevétlen figura, miben áll hatásának titka. A Szabó Magda novellájából készült filmben az írónõvel is találkozhatunk.





17:45

Ki volt Gabriel Pascal? (Az ördög cimborája)

Magyar dokumentumfilm, 55 perc, 2006

Rendezte: Sipos Pál



Pygmalion, My Fair Lady, Barbara õrnagy, Caesar és Kleopátra. Vajon kinek köszönhetjük ezeket a világszerte ismert és kedvelt filmeket? Természetesen elsõsorban írójuknak, G. B. Shaw-nak. Azonban e négy mû filmváltozatának fõcímében szerepel egy mára már elfeledett név, hol producerként, hol rendezõként, a My Fair Lady esetében pedig az egész mû kitalálójaként. Ki volt az a magyar származású férfi, akivel szívesen mutatkozott Leslie Howard, Ingrid Bergman, Grear Garson, Rex Harrison, Mary Pickford vagy akár Charlie Chaplin? Aki olyan sztárokat indított el a karrier útján, mint Wendy Hiller, Deborah Kerr vagy Jean Simmons. És mi köti össze a XX. század egyik legismertebb drámaíróját, George Bernard Shaw-t, a 40-es évek magyar filmcsillagát, Hídvéghy Valériát és Gabriel Pascalt?





18:45

Az utolsó Blues

Színes, magyar játékfilm, 96 perc, 2001

Rendezte: Gárdos Péter



Andris (Kulka János) boldog, harmonikus családi életet él, négy virágzó péküzlet tulajdonosa, irigylésre méltó kirakatban. Igen ám, csak évek óta szenvedélyes és áldott másik élete van. Az év felét, üzleti utakra hivatkozva Beánál, a templomrestaurátornál tölti Krakkóban. Hõsünk mindkét életével elégedett. Mígnem egy nap, választásra kényszerül. Andris elindul krakkói esküvõjére, s csak õ tudja, hogy ez képtelenség. Mégis, mintha valami csodára várna, ezen a hajnalon beül a kocsijába.





20:30

Hukkle
Színes, magyar filmdráma, 75 perc, 2002

Rendezte: Pálfi György



Öregúr csuklik a padon, részeg fiú horkol a kocsin, jóságos arcú nénike gyöngyvirágot szed, asszonyok varrnak a varrodában, férfiak kugliznak a kocsmában, a méhész kipörgeti a mézet, aratógép aratja a búzát, amibõl a malomban liszt, a nagymama konyhájában nokedli lesz.

Ha valaki azt találta volna jövendölni, hogy az ezredvég legjobb magyar krimije egy természetfilm és egy falusi burleszk házasságából születik meg, nyilván csak mosolygunk. Márpedig így történt: a „Hukkle” az elmúlt évek legkülönlegesebb magyar filmje, egy idõs bácsi csuklásának ritmusára komponált nagyszabású falusi tabló, bûbájos életképek és gyilkos titkok szövevénye. Pohárnok Gergely szenzációs természetfotóival.





21:45

Feri és az édes élet

Színes, magyar játékfilm, 90 perc, 2001

Rendezte: Czabán György



Feri negyvennyolc éves, ebbõl huszonhatot a csavargyárban nyomott le, mint betanított munkás. Munkásöntudat, munkáskórus, focimeccsek. Jó karban van, bár kissé hízásnak indult, nem kopaszodik, nagy dumás és nagy nõcsábásznak tartja magát, pedig csak a raktáros Gizikére járt rá a gyári idõkben. Felesége Joli, örökké elégedetlen fejfájós asszony. Fénykorában a KÖJÁL-nál volt adminisztrátor, de leszázalékolták a cukra miatt. Hobbija a horgolás, a keresztrejtvény és a hosszú tévésorozatok, melyeket barátnõjével, a fodrász Icuval rendszeresen kibeszélnek. Lakótelepen laknak húsz éve, és hét éve nem élnek házaséletet. A gyárat, ahol Feri régen dolgozott, kezdték széthordani, úgyhogy az új tulajdonos megbízott egy õrzõ-védõ céget, hogy mentse a menthetõt. Ez a cég alkalmazta a helyismerettel rendelkezõ Ferit. Három mûszak, elég lehangoló meló, de a semminél jobb. Azon a bizonyos szombat reggelen, amikor Feri horgászni indult, Joli pedig éppen töltött csirkét készült sütni a házassági évfordulójukra, még nem is sejtették, hogy délutántól rettenetesen meg fog változni az életük. Történetünk igazából itt kezdõdik.





23:15

Kisvilma

Színes, magyar játékfilm, 115 perc, 1999

Rendezte: Mészáros Márta



„Kisvilma” a Napló-sorozat utolsó darabja.

Különleges vidéken, Kirgíziában játszódik a film. A harmincas években ezerszám érkeztek a Szovjetunióba baloldali értelmiségiek Európából. Köztük volt Mészáros Márta apja, Mészáros László szobrász is, akit a 1937/38-as sztálini tisztogatások idején sok társával együtt ártatlanul letartóztattak és kivégeztek. A „Kisvilma” középpontjában az anya és az anya-gyerek kapcsolat áll. A letartóztatások után egyedül maradnak a külföldi nõk gyermekeikkel. Amikor Németország megtámadja a Szovjetuniót, helyzetük tovább romlik, ellenségnek tekintik õket, sorsuk a mindennapi nélkülözés és megaláztatás. Megpróbálnak életben maradni és életben tartani gyermekeiket. A filmben különös módon találkozik három életszakasz: a gyerekkor, az asszonylét és az idõskor. A film különleges hangulatát adja a megrázó események lenyûgözõen szép, egzotikus környezete, amelyben a tragédia ellenére a gyermekkor varázslatosan szépnek látszik. A kisgyerek alapélménye a szülõi szeretet marad, ami egész életünkön keresztül éltet és véd, és amit soha senki nem vehet el tõlünk.







CSÕKE JÓZSEF TEREM




16:00

Jakab útja

Színes, magyar dokumentumfilm, 87 perc, 2005

Rendezte: Tolvaly Ferenc



A spanyolországi Santiago de Compostela, ahol Szent Jakab sírhelye található, Jeruzsálem és Róma után a kereszténység harmadik legfontosabb zarándokhelyévé vált az idõk során. Az oda vezetõ út, az Észak-Spanyolországon át vezetõ Camino pedig a világörökség részeként, a maga 1800 történelmi épületével Földünk elsõszámú kulturális úti céljának tekinthetõ. Hívõk és hitetlenek is tapossák 800 kilométeren át milliók nyomát, hisz mind a mai "macerás" világ bizonytalan, értékekért kapálózó emberei, akik a szabadságot keresik. Zarándokút önmagunkhoz.





17:30

Kicsiny tó a nagy tó mellett (A Velencei-tó)

Ismeretterjesztõ természetfilm, 35 perc, 2006

Rendezte: Nahlik Nárcisz



Hazánk második legnagyobb tava, a Velencei-tó a XX. század közepéig halászok, pákászok tanyája volt, s madarak tízezreinek nyújtott biztonságos élõhelyet. Napjainkban kiemelt üdülõövezet és emberek százezreinek nyújt üdülési lehetõséget. A tó felületének 5/6 része ma már szinte kizárólag az emberek jólétét szolgálja, s számos rendkívül érdekes madárfaj szorult ki így ezekrõl a területekrõl. Hová költözhettek ezek a madarak, hol találhattak maguknak más élõhelyet? A Velencei-tó a hajdani madárállomány töredékét képes már csak eltartani, de a természetvédelemnek köszönhetõen a védett madarak létszáma mégsem csökkent, sõt napjainkban ismét örvendetes növekedést mutat. Az emberi beavatkozás rendkívül pozitív példája az, hogy az élõhelyet még lakhatóbbá kívánják tenni a vad madarak számára. A Velencei-tó vízminõségének védelme érdekében kialakított csatornahálózat által összegyûjtött s megtisztított szennyvizet a közeli Sikotai-tavakba vezetik. Ez a terület régen idõszakosan vízborított terület volt, s mint ilyen, a vízimadarak számára nem biztonságos terület, mégis ma már számos védett madár telepszik meg itt, melyek a Velencei-tóról kiszorultak: szürke gém, nagykócsag, kanalasgém, nyárilúd, gólyatöcs, kis vöcsök, kanalas réce és társaik. Egy film az aktív természetvédelemrõl és új lakóiról.





18:15

Sirályok útja - Erzsébet Gödöllõn

Magyar dokumentumfilm, 25 perc, 2006

Rendezte: Lába István Szabolcs



A kiegyezés után, 1867-ben Ferenc Józsefet Magyarország királyává koronázták. Hogy az uralkodó minél több szállal kötõdjék a magyar nemzethez, az ország vezetõi koronázási ajándékként neki adták a Gödöllõi Királyi Kastélyt. A királyi család minden évben többször ellátogatott Gödöllõre, különösen Erzsébet szeretett itt tartózkodni, távol a bécsi "Burg" zajától. Kisebb-nagyobb megszakításokkal öt évet töltött itt, s közben eljöttek hozzá a magyar politikai közélet jelentõs személyiségei. Erzsébet többek között azért is szeretett itt lenni, mert itt végre szabadnak érezte magát. A "Burg sirálya" - ahogy Mészöly Dezsõ nevezte - itt nyugodtan hódolhatott például kedvenc szenvedélyének, a lovaglásnak. A film levelezések, naplórészletek és visszaemlékezések dokumentumaiból próbálja elénk vetíteni Erzsébet különös, egyedülálló személyiségét.





18:45

Élik az életüket - kárpátaljai szilánkok

Színes, magyar dokumentumfilm, 96 perc, 2006

Rendezte: Zsigmond Dezsõ



Kati, Nóri és Imi testvérek. Egy kárpátaljai faluban, nagy szegénységben élik az életüket. Szüleik halála óta egyre ingoványosabbá válik alattuk a talaj, lassan elnyeli õket a mocsár. Kíméletlen önsorsrontásuk egymással való kapcsolataikat is kikezdi, Katit pedig, ezt a kis kárpátaljai Gelsominát az a veszély fenyegeti, hogy lánya, Szabina is elhidegül tõle.





20:30

Sako menyegzõje (Sako's Wedding)

Színes, magyar-albán koprodukciós játékfilm, 106 perc, 1998
Rendezte: Vladimir Prifti


Egy út szeli át a mezõt, õsz van. Egy menyasszony fehér lovon, ködszerû fátyolban jön elõ a föld mélyébõl. Gyengéd nõi kéz pihen az alvó Sako vállán. A férfi 38 éves, az arcvonásai tiszták, olyan mint egy szobor. A történet egy kastélyszerû, régi házban játszódik, szereplõi : Alush Bey, egy negyvenéves nagyon gazdag földesúr, Mukadez, a gyönyörû nõ, aki Bécsben tanult és Sako, a szolga. Egy különleges házasság, egy hátborzongató tréfa. Sako már jó ideje a menyegzõjére vár. Az esküvõje napján, a menyasszonya helyett egy férfit hoznak elé menyasszonyi ruhában, így akarják õt kigúnyolni és megtréfálni. Mukadez gyûlöli embertelen férjét. Sakot szereti belsõ szépségéért és lelki finomságáért. Alush saját tragédiájától szenved, attól, hogy nem lehet örököse, akire birtokait hagyhatná, mert steril. Olyan lehetõséget keres, amivel nevét emlékezetessé tehetné a következõ generációk számára.




22:30

Idegen világban - portréfilm Hankiss Elemérrõl

Színes, magyar portréfilm, 59 perc, 2005

Rendezte: Csortos Szabó Sándor



Hankiss Elemér, az 1970-es és 1980-as évek legismertebb másként gondolkodója, a "Társadalmi csapdák" és a "Diagnózisok" címû, ma már kultikus könyvek szerzõje. Hankiss Elemér, aki számtalan televíziós mû szereplõje vagy kitalálója volt, még sohasem beszélt önmagáról kamera elõtt. Gondolatait számtalan könyvben, esszében, tévé- vagy rádiómûsorban tette közzé, de magáról eddig még hallgatott. Ebben a filmben nem a mûvekrõl van szó, hanem az emberrõl, aki a könyvek mögött van. Az emberrõl, aki az 1949-es kommunista fordulattól kezdve úgy érezte magát Magyarországon, mintha idegen világban élne. Polgári származása, 1956-os és késõbbi ellenzéki tevékenysége miatt a "megtûrt" kategóriába tartozott. Amikor már tehette, évekig külföldön élt. Vendégprofesszor volt az USA-ban, Kanadában, és Európa több országában. De - ki tudja, miért - mindig visszajött Magyarországra, az "idegen világba".





23:30

Fekete krónika

Színes, magyar film, 2. rész, 50 perc, 2005

Rendezte: Pajer Róbert, narrátor: Sinkó László



A régi, középkorban valóban megtörtént bûnügyeket klasszikus formában feldolgozó, dramatizált sztorik a gonoszról, az emberiséggel egyidõs gyilkos bûnrõl szólnak. Amit nem irthat ki sem tudás, sem hit. Amit nem emészt el a máglya tüze, és nem fojt meg semmilyen kötél. A szereplõk létezõ személyek voltak. Létüket és a velük kapcsolatba hozott eseményeket számos dokumentum igazolja.



A kalapácsos költõ

Hosszú, kitartó munka eredményeként született meg a mohácsi vereséget elbeszélõ nagyszabású költemény, „Magyar Mars” címen. Szerzõje Liszti László gróf, akinek azonban nem költõként maradt fent a neve, amint azt szerette volna. De ki is volt õ valójában? Boszorkánykodó? Alkimista? Sorozatgyilkos? Gyermekrabló? Ördögimádó?




GRAND CAFÉ




17:00

Kortárs Magyar Irodalom

Magyar dokumentumfilm-sorozat, kétszer 26 perc, 2006

Rendezõ: Vizi Mária és Miklauzic Bence



A sorozatban kortárs magyar írók és költõk közremûködésével irodalmi alkotások elevenednek meg, ahol egy vagy több mûvön keresztül felsejlik az alkotói életmû is. Az író így szereplõjévé válik saját írásának.



Parti Nagy Lajos

Az egyik legzseniálisabb nyelvmûvész. Verset, prózát, drámát egyaránt ír. Egyszerre elgondolkodtatók és szórakoztatók mûvei: minden szót kifacsar, megváltoztat, rímhelyzetbe hoz. Ha esetleg elfogynak a szavak, akkor újakat teremt. Képes bárkinek a bõrébe bújni, gondoljunk például Sárbogárdi Jolánra, „a test angyalára”, ahol a szerelmes füzetek paródiáját adja. Az „Ibusár”, az „Esti kréta” vagy a „Hullámzó Balaton”, a „Hõsöm tere”, és a legújabb „Grafitnesz” mind a kortárs irodalom remekei.



Darvasi László

Minden irodalmi mûfajban otthonosan mozog. Szív Ernõ néven folyóiratbeli tárcái a formakeresés idõszaka. És amikor a rövid, csattanós, feszülõs mondatok már nem állják a rájuk rakott terhet, akkor jönnek a kötetek, regények. A legnagyobb elismerést a „Trapiti” címû meseregény hozza, amelyben megtudhatjuk, milyen szomorú a mûvész sorsa, ti. Bánatos Olivéré.





18:00

A "Fogság" színhelyein (Uri útja a mából)

Magyar 6 részes ismeretterjesztõ film, válogatás 3x26 perc, 2006

Rendezõ-operatõr: Novák Emil

Írta és közremûködik: Spiró György



Spiró György „Fogság” címû regényének történelmi, kultúrtörténeti, irodalmi hátterét rajzolja meg a 6 részes ismeretterjesztõ film, a szerzõ elõadás-sorozata segítségével. A regény fõhõse, Uri az elsõ század derekán Rómából indul kalandos útjára, végiggyalogol Itálián, Syracusából hajón érkezik Caesareába, onnét gyalogol Jeruzsálembe, majd egy júdeai faluban él, hogy aztán Alexandriába menjen. Két évet tölt ott.



A sorozat 4. része: Az i. sz. elsõ századi Róma életében sokféle vallás volt jelen egyszerre: az etruszk hatást is mutató római õsvallás görög mitologikus hatásokkal, majd a provinciák vallásai, egyiptomi, kisázsiai, zsidó vallási csoportok, a provinciákban pedig a római vallás. Ebbõl a sokféle színbõl bontakozik ki a kereszténység.



A sorozat 5. része: Jártak-e közfürdõbe Rómában a zsidó lakosok? Látogatták-e a cirkuszi játékokat? Az biztos, hogy a rituális fürdést, bemerítkezést valahol elvégeztek. A masszadai erõdítésben hatalmas ciszterna-rendszert találunk, majd az Olajfák hegye a következõ helyszín, itt megtudhatjuk, miért volt olyan fontos a zsidóknak, hogy itt legyenek eltemetve.



A sorozat 6. része: A film Uri útját követve mutatja be, mit láthatunk ma az eredeti helyszíneken és a múzeumokban, ásatási helyeken abból a világból, amely a kereszténység kialakulásának korában, a „Fogság” címû regény cselekményének idején a Földközi-tenger medencéjében létezett.







19:25

Szódavíz

Magyar dokumentumfilm, 31 perc, Szegedi Városi Tv, 2006

Rendezte: Szögi Lackó



A film elmeséli a savanyúvíz történetét és megmutatja a víz útját a rézballontól az alumíniumballonon át a golyósüvegekig, ahogy azok, no meg a csõrös üvegek a kockás abroszú kisvendéglõk és elegáns kávéházak asztalára jutnak.





20:00

Portugál
Színes, magyar filmszatíra, 93 perc, 2001

Rendezte: Lukáts Andor



Egressy Zoltán darabjának filmváltozata a faluba érkezõ artisztról, aki csak úgy nyûgözi a helyi menyecskéket. Ám a végén minden rosszra fordul.

A Portugál filmváltozatát - éppúgy, ahogy a színházi elõadást - Lukáts Andor rendezte, aki annak idején a Három nõvérrel kezdte az adaptációkat. Az eredeti darabhoz méltó kõkemény szatíra született, a falusi - és persze a városi - világ kegyetlen tükre: nyomorú vágyaink fordulnak visszájukra, abban a faluban, amelyhez vágyálom-Portugália majdhogynem közelebb van, mint a valóságos fõváros.



22:00

Citromfej

Magyar filmszatíra, 47 perc, 2001

Rendezte: Bodó Viktor



Történet egy srácról, aki addig grimaszolt, amíg úgy maradt. Tibor egy szép napon szürreálisra ébred: citromfejet vág és citromfeje lesz. Citromfej, amikor még nem volt citromfeje, tévébemondó volt, persze ilyen fejjel már nem piacképes, tehát kirúgták. Citromfej barátnõjének mérlegelni kell: tudna-e élni egy citromfejû emberrel. A barátnõ összepakol, Citromfej egyedül marad. Ilyen fejjel minden nehezebb. Megverik az utcán, mert azt hiszik kineveti a fogyatékosokat, mert ez az arc félreérthetõ tud lenni. Citromfej nem akarja ezt tovább, bezárkózik. Felkeresi egy nõ, akinek viszont csõarca van. Csõarc szerelmet vall Citromfejnek. Citromfejnek nem tetszik Csõarc, hiszen csõarca van. Belép a képbe egy arckészítõ mester, egy Mágus, aki már magát is megoperálta, nagyon öreg, de most húszévesnek néz ki. Digitális eljárással dolgozik. Citromfej megkapja elõzõ arcának tökéletes mását. Tibor újra mászkálhat az utcán, senki nem nézi õt. Így "mások által jóképûnek mondott, jó megjelenésû, átlagos testalkatú, átlagos arcú átlag". Tibor eljut egy olyan buliba, ahol a fejek nem stimmelnek. Aki stimmel, az nem jöhet be. Hõsünk leveszi a maszkot, és megkönnyebbülten, büszkén gyönyörû és különleges citromjával besétál a tömegbe. Disznófej, Rakétafej, Lábfej, Portásfej, Apafej, Malacfej.





23:00

Simon mágus
Magyar filmdráma, 100 perc, 2000

Rendezte: Enyedi Ildikó



A történet úgy indul, mint egy rövid hír az esti lapokból. Párizs. Bûneset, semmi nyom. A rendõrség tanácstalan. Ahogy azt titokban sokszor megteszik, egy „extraszenz” segítségéhez folyamodnak. A különleges képességû ember, akit választanak, külföldi. Keletrõl jön, és úgy nevezi magát: Simon. Ahogy megérkezik, megjelennek körülötte a csodavárók, a paparazzók, egy tanítvány, és felbukkan egy régi rivális, egy másik mágus is (Halász Péter). Õ Párizsban él, sikeres és kifinomult, de titokban érzi, hogy Simon az igazi. Párbajra hívja, valódi „máguspárbajra”. Három napot kell eltölteniük a föld alatt. S harmadnapra „feltámadni”. Simon belemegy a párbajba miközben egy gyönyörû, francia lány várja rendez-vousra. Párizs fényes képei megannyi csodás Bartók- és Beethoven-zenével (alá)festve.









2007. MÁJUS 12.



ZSIGMOND VILMOS TEREM





13:00

A porcelánbaba

Színes és fekete-fehér, magyar játékfilm, 75 perc, 2005

Rendezte: Gárdos Péter



Volt egyszer egy tanya. Idõnként idegen emberek érkeztek erre a Tanyára.

S akkor mindig elszabadult a pokol. Mert az idegenekkel jött a halál is, a pusztulás is, meg a gyûlölet, meg irigység, és hiúság. És a szégyen, és a hazugság. Ezen a tanyán az idegenek mindig csak bajt okoztak. A 37. filmszemle rendezõi és Gene Moskowitz-díjasa, Máthé Tibor csodás harmonikus képeivel, amatõr szereplõkkel, Lázár Ervin „Csillagmajor” címû novellafüzére alapján.





14:15

Fülesek és fejszések között

Színes, magyar dokumentumfilm, 45 perc, 2006

Rendezte: Kormos Ildikó



Töredékek Sütõ András naplójából. Az erdélyi magyarság "fülesek és fejszések között" játszódó kálváriáját idézi fel Sütõ András naplója, a közelmúlt történelmét, az 1980 és 90 közötti évtizedet, a forradalom napjait és a marosvásárhelyi "fekete március"-t. A máig kísértõ történések elbeszélését a Nox együttes emlékkoncertjének részletei szakítják meg.





15:00

Ebéd
Színes, magyar tévéjáték, 60 perc, 2005

Rendezte: Esztergályos Károly



Móricz Zsigmond nyelvét hûen õrzõ kosztümös film tizenkét fogásban. Válogatott finomságok, s minden ételhez egy adoma. „Heten voltak a vendég urak, mint a gonoszok. Volt ott két pesti úr, sovány, mint az agár, a többi mind terebélyes úriember, hogy örvend a szív, ha látja, hogy fognak ezek enni.” Nagy zabálás és magyar Dekameron.





16:00

A kékszakállú herceg vára

Operafilm, 63 perc, 2005

Rendezte: Silló Sándor



„Hol a színpad, kint-e vagy bent?” – A regõs szövegében Balázs Béla is felteszi így a kérdést. A színjáték tere egy különös, sötét, néha felragyogó, elhagyatott színház: a vár, ahol férfi és nõ között a játék zajlik, egy súlyos és véres színjáték. A vár a férfi lelke, múltjának épülete, a menedék. A vár Kékszakállú életének színtere, ahol eljátszhat a múlttal, eljátszhat egy gondolattal, elhúzva a játékot a végletekig, ahol a boldogság és a boldogtalanság a tét. Kovács István, Kolonits Klára, Jordán Tamás, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közremûködésével, vezényel Selmeczi György.





17:15

Aranymadár

Fekete-fehér, magyar kisjátékfilm, 30 perc, 1999

Rendezte: Szaladják István



Gyönyörû képekben elbeszélt, meditatív film egy középkori lovag szerelmérõl és haláláról. A 31. Magyar Filmszemle kisjátékfilm-kategória fõdíjasa.





17:45

Hamvadó cigarettavég

Színes, magyar játékfilm, 122 perc, 2001

Rendezte: Bacsó Péter



Egy film a magyar Díváról. Karády Katalin, Zsüti és a Tábornokról legendává vált háromszögérõl, három különbözõ világ a negyvenes évek Budapestjén. Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György és Rudolf Péter fõszereplésével. Magyarország, 1942, második világháború. A hazától távol, az ukrajnai fronton dörögnek a fegyverek, hullanak a katonák, de Budapest még a béke városa. Itt fonódik össze egy népszerû énekes-színésznõ, egy vezérkari tábornok és egy üldözött kis dalszövegíró sorsa. Már-már úgy tûnik, minden sikerül: a szerelmesek kibékülnek, a költõ túlél minden életveszélyt, ám ekkor a náci németek bevonulnak Magyarországra, a nyilas hordák átveszik a hatalmat, és hõseink most már együtt menetelnek a végtelen országutakon.







20:30 - Koncert



Dés László filmzenekoncertje, sok vetítéssel







22:00

Jadviga párnája

Színes magyar filmdráma, 130 perc, 2000

Rendezte: Deák Krisztina



Závada Pál naplóregényének filmváltozata egy békési szlovák nagygazda önpusztító, lángoló és reménytelen szerelmérõl örökké titokzatos felesége iránt. Závada Pál azonos címû regénye az utóbbi néhány év egyik legnagyobb könyvsikere, eddig 7 kiadást ért meg. Deák Krisztina rendezõ filmjének egyik legnagyobb erénye, hogy a regény tájait, világát nagyon pontosan, korhûen ábrázolja, akárcsak az önemésztõ szenvedélyt. A fõszerepeket alakító Bodó Viktor („Kalózok”, „Rosszfiúk”) és Tóth Ildikó mellett a kisebb mellékszerepekben is nagyszerû, az atmoszférát, a hangulatot pontosan felidézõ alakításokat láthatunk többek közt Ónodi Esztertõl, Djoko Rosiætól („Szenvedély”, „Cigánytörvény”) és két szlovák színésztõl, Roman Luknártól és a többek közt Jiøí Menzel filmjeibõl is ismert Marian Labudától.







BALÁZS BÉLA TEREM




13:00

Életek éneke

Magyar néprajzi dokumentumfilm-sorozat, 3x30 perc, 2006

Rendezte: Bereczki Csaba



A szászcsávási banda - "Dumnezeu" az "Isten" és "Csángáló"



Nagybánya - Marcael és Florin



Magyarpalatkai banda - Moldovan Stefan Codoba Florin

Három epizód az erdélyi tradicionális népzene jellegzetes színhelyeit és mûvelõit bemutató sorozatból. A 2007. évi Kamera Hungária Esélyegyenlõségi Különdíjával jutalmazott alkotása.





15:00

Szegedi ballada

Rendezte: Vida Mihály, 42 perc, 2006



„Húsz éves múlt csak Ötvenhatban / anyjának egyetlen fia. Legenda õrzi, halhatatlan. / Miért kellett meghalnia?” (Tollas Tibor: Szegedi ballada)



A forradalom városai között a legcsendesebb Szeged volt, ahol egyetlen – sokak szerint a hatalom által kiprovokált – sortûzön kívül nem történtek véres események. Egyetlen ávós, rendõr, pártfunkcionárius, tisztviselõ, begyûjtési vezetõ sem vált áldozattá. E békés forradalmat, a hatalom átadásának, és átvételének számtalan magasztos és izgalmas percét, a városi önkormányzati struktúra létrejöttét több egykori szemtanú, az események aktív résztvevõje idézi fel. Bill Lomax szerint („Magyarország 1956”) az 1956-os magyarországi forradalom vidéken, pontosabban Szegeden kezdõdött. A forradalom résztvevõi példátlan szigorúságú ítéleteket kaptak, amelyek közül a legfájdalmasabb Kováts József halálos ítélete.





16:00

Bróker leszek

Színes, magyar dokumentumfilm, 47 perc, 2006

Rendezte: Török Ferenc



A dokumentumfilm Török Ferenc legújabb játékfilmjéhez, az „Overnighthoz” készült elõtanulmány, mely egy hazánkban a rendszerváltozás után meghonosodott szakma, a brókerek világába kalauzolja el a nézõket. A filmben egy tapasztalt brókeroktató nõvel, két fiatal brókerrel és egy, a brókerkedésre még csak készülõ lánnyal beszélget Török. „Egy srác, aki a hitérõl mesél, és arról, hogy templomba jár és így próbálja megérteni a pénzvilág titokzatos mozgásait. Milyen órát hord egy bróker? Mit reggelizik egy bróker? A történet a tranzakció maga. Fontos nõi szereplõk vannak, fontos taxisok, van vagy tizenöt-húsz taxizásunk az „Overnightban”."- mondja a rendezõ, s ezúttal is Garas Dániel képei kísérik.





17:00

Fekete krónika

Színes, magyar film, 3. rész, 50 perc, 2005

Rendezte: Pajer Róbert, narrátor: Sinkó László



A régi, középkorban valóban megtörtént bûnügyeket klasszikus formában feldolgozó, dramatizált sztorik a gonoszról, az emberiséggel egyidõs gyilkos bûnrõl szólnak. Amit nem irthat ki sem tudás, sem hit. Amit nem emészt el a máglya tüze, és nem fojt meg semmilyen kötél. A szereplõk létezõ személyek voltak. Létüket és a velük kapcsolatba hozott eseményeket számos dokumentum igazolja.



A szép méregkeverõ

A film XIV. Lajos, a Napkirály Párizsába repít vissza minket. Pompa és csillogás, bálok és mulatságok, az udvari élet ragyogása - mindehhez azonban elsõsorban pénz kell. A vagyonhoz jutáshoz vezetõ legegyszerûbb út az öröklés. Ennek természetes módja azonban hosszan elhúzódhat, így aztán divatba jönnek a pályarövidítési kísérletek.





18:00

Csáó Bambino

Színes, magyar film Horváth Péter színmûve alapján, 67 perc, 2005

Rendezte: Soós Péter



A történet egy úttörõmaszkabálon játszódik, valamikor a hatvanas években. A fõhõs, aki akkoriban még kiskamasz, de az elbeszélés idején természetesen már felnõtt, disszidálni készül, de elõtte, még utoljára felhõtlenül boldog szeretne lenni a bál forgatagában - búcsúzik mindattól, amit itt hagy. És ebben a forgatagban, álarcot öltött pajtásai között fölfedezni véli szeretteit: szüleit, nagyanyját, nagyapját. Emlékezete felidézi a családi történelem különbözõ eseményeit, amelyek életre kelnek. A mulatság és a búcsú hangulata megidézi a hatvanas évek családi történelembe ágyazott, ismerõs helyzeteit - a Szabad Európa rádió közös hallgatását a pokróc alatt, a családi ultipartikat, az éjszakai házkutatások riadalmát, a gyerekkori játékokat, az elsõ autót az utcában, a válóper, a szabadulás-hazatérés pillanatait. A megelevenedõ emlékek és az úttörõbál élményeinek hatására hõsünk mégis úgy dönt, mindezek ellenére vagy mindezekkel együtt, marad. Mert õ itt, ezen a bálon boldog, és ezt semmi nem veheti el, és nem pótolhatja.





19:30

Fejezetek az erények könyvébõl

Három tévéfilm Zoltán Gábor kisregényébõl, 2004

Afféle tanmesék az erkölcsrõl, az emberi életrõl, az árulásról, a kitartásról, a szolidaritásról, a szeretetrõl. A szerzõ mai korba helyezte a történeteket, amelyek nem szokványos szituációkon keresztül örök emberi kérdéseket vetnek fel – olykor kicsit bizarr módon.



„Fejezetek az erények könyvébõl” – Állhatatosság
Rendezte: Miklauzic Bence

Egy kisvárosi család útnak indul az ország másik felébe, egy távoli, betegeskedõ rokon hívására. A látogatástól egy nagy örökség elnyerését remélik, de útjuk egy benzinkútnál nem várt fordulatot vesz.



„Fejezetek az erények könyvébõl” – Közvetlenség
Rendezte: Pajer Róbert

Csendes idill: a táj lenyûgözõ, együtt a család, papa, mama, gyerek. Az ebéd remek volt, a Nap hétágra süt. Majd átjön bemutatkozni az új szomszéd.



„Fejezetek az erények könyvébõl” - Pontosság
Rendezte: Vecsernyés János
A történet során két házaspár kapcsolatába nyerhetünk bepillantást. A megszokott társasági élet menetrendjét kizökkenti, hogy az egyik párnak egyszer csak, sürgõsen „el kell utaznia”. A film végére lassacskán felsejlik az utazás valódi oka és tragédiája.







CSÕKE JÓZSEF TEREM




13:00

A monarchia ízei

Színes, magyar gasztrosorozat 7 részben (7x35 perc), 2006

Rendezte: Horváth Tamás



Gasztronómiai ismeretterjesztõ televíziós sorozat az Osztrák-Magyar Monarchia kulturális, urbanisztikai, néprajzi és gasztronómiai hagyományairól. A közép-európai nagyvárosokkal (Bécs, Prága, Pozsony, Budapest, Krakkó, Fiume, Nagyvárad) kapcsolatos kulturális-urbanisztikai és gasztronómiai ismereteket szerezhetünk helyszíni, archív és stúdiófelvételek segítségével.





17:15

Cserfa

Színes, magyar dokumentumfilm, 38 perc, 2006

Rendezte: Székely Orsolya



Cserháti falvak LEADER Szövetsége.

A LEADER az Európai Bizottság programjának francia elnevezésébõl származó betûszó. Magyar jelentése: „Akciók a vidék gazdaságának fejlesztéséért”. 2004 õszén tizennégy cserháti falu fogott össze a jövõépítésre. A pályázatírástól az eredményhirdetésig követi végig a film a települések életét. Cserepes Károly zenei aláfestésével.





18:00

A két Bolyai - Variációk egy drámára

Színes, magyar tévéjáték, 36 perc, 2006

Rendezte: Bereczki Csaba



Németh László: „Két Bolyai” címû drámájának színpadra állítása nem könnyû feladat. Errõl a problémakörrõl, a szereplõk jellemének ellentmondásairól, a színdarab drámaiatlan elemeirõl szól a rövid, dramatikus játék. Almási Éva és Cserhalmi György fõszereplésével.





18:45

Csend - Héjja Sándor

Színes, magyar dokumentumfilm-sorozat, 52 perc, 2006

Rendezte: Cselényi László



Az 1980-as évek Kárpát-medencei színházi életének koronatanúi Héjja "Sunci" Sándorra emlékezve vallanak a kellõképpen fel nem tárt korszakról. Arról, hogy például a Ceauºescu-féle "Paradicsomban" miként szolgálhatja a színház egy kisebbség túlélését, fennmaradását.





19:45

Egy hét Pesten és Budán

Színes, magyar játékfilm 90 perc, 2003

Rendezte: Makk Károly



Egy férfi és a számára fontos három nõ drámai története. Egy idõs férfi negyven év elmúltával kényelmes nyugalmából egy különös telefonhívás hatására visszatér szülõhazájába. Találkozik régi szerelmével, és megtudja, hogy múltjukban számos titok rejtõzik, mellyel szembesülnie kell. Dés László zenéje Balázs Elemér elõadásában.





21.15

A bolond gránátalmafa

Fekete-fehér, magyar filmdráma, 99 perc, 1999

Rendezte: Mészáros Péter



Úgy száz évnek elõtte Niko elaludt. Mellette Vano állt. Egyszerre csak látni kezdték a világot. Látták a tegnapi bánatot itt, a másnap szomorúságát amott, míg a távolban magányuk remegett. Nagy köveket láttak gondolattal tele, köveket szerelemmel tele, követ boldogsággal tele, félelemmel és féltékenységgel tele, követ üres kövekkel tele. Néha felnõttek és néha meghaltak. Látták a pillanatot egy faág mögött; a nappalokat, amint éjszakáikat keresték; az éveket, amint távoli ösvényekre heverednek. Látták a végtelen mezõkön szunnyadó, pipázó századokat. Niko néha faág volt, Vano levél, amint sárgán és ráncosan aláhull. Felkapta õket a szél. Láttak egy várost. Egy udvart. Gyönyörû nõket és fura alakokat. Egy baktató fotográfust és meglátták kedvenc, bolond fájukat. S talán látni fognak egy képet, amelyen lassan megmozdul, élni kezd és meghal újra minden. ”A bolond gránátalmafa” különleges hangulatú mese, mely valamikor hosszú évtizedekkel ezelõtt játszódik, egy kis grúz faluban.





23:00

Rosszfiúk

Színes, magyar filmdráma, 100 perc, 1999

Rendezte: Sas Tamás



A „Rosszfiúk” mai magyar történet, egy képzeletbeli kisvárosban, Szacsán, a fiatalkorúak javítóintézetében játszódó, felkavaró, kortárs zenés (Ganxsta Zolee) film, amely montázzsal indul: villanásnyi epizódokban életszerû helyzetekben ismerkedünk meg a fõszerepeket alakító fiúkkal. A történet szereplõi kitalált személyek. Érthetõ, motivált jeleneteknek vagyunk szemtanúi. Végül is mit üzen film? Talán azt, hogy óvakodjunk a rosszaktól, és merjünk szembeszállni velük. És aki nem olyan, aki nem mer, azt eltapossák!







GRAND CAFÉ





17:00

A Püspök kertje

Magyar dokumentumfilm, 57 perc, 2004

Rendezte: Forgách Péter



Ravasz László református püspök és veje, Bibó Isván filozófus kettõs portréja. A „Bibó Breviárium” folytatása a privátfilmezés mesterétõl.





18:00

Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele

Színes, magyar játékfilm, 81 perc, 1999
Rendezte: Szõke András



Van vagy tizenvalahány ember, férfiak, nõk, ezeket mogyoróknak hívják, és ezek a mogyorók megérkeznek ide. Együtt vannak vagy összeszorultak, így alkotnak egy kis csoportot. Ugyanakkor ha ezt egy közösségnek tekintjük, a közösséget mindig nagyon nehéz együtt tartani, nehéz benne együtt maradni, együtt gondolkodni. Ezért ebben a filmben is vannak olyan jelenetek, amelyek arról szeretnének szólni, hogy mennyire nehezen tud ugyanúgy mûködni minden személyiség ebben a csoportban. Nagyon egyszerûen fogalmazva ezek a mogyorók elkéstek, körülbelül 800 évet. Állandóan vitatkoznak. Van gumimatracuk, van rossz televíziójuk, van mosógépük, így jöttek, ahogy jönnek. De vannak érzelmeik, és van múltjuk, amirõl szintén vitatkoznak, hogy jól értelmezik-e. Ellentétek vannak egymás között, olyan ez, mint egy szeleburdi család. Mintha egy nagy-család érkezett volna. Igazi Szõke Andrásos mozi az elkésett honfoglalásról, hõstettekrõl, álmokról, varázslóval, sok-sok állattal és vitézekkel, úgymint: Löhöl, Kadicha, Keve, Gejza, Árkád, Adilla, Ömese, Kisded.





19:30

Bartók Béla: Cantata Profana

Színes és fekete-fehér, magyar koncertfilm, 25 perc, 2001

Rendezte: Czigány Zoltán



Filmetûd Bartók hangjával, Tóth Zsolt operatõr lírai képei, valamint egy egyedi feldolgozású gyönyörû koncertfelvétel.





20:00

Magyar szépség

Színes, magyar játékfilm, 112 perc, 2002

Rendezte: Gothár Péter



Mi történik velünk abban a sûrített helyzetben, amikor családi, szerelmi, baráti, szomszédsági és munkaviszonyainkat egyszerre fenyegeti összeomlás? Akik a katasztrófába torkolló - manapság mindennaposnak mondható - bajok elszenvedõi s egyben elõidézõi: egy élelmiszer-technikus, aki ötven lett és "tett a neve mellé egy keresztet"; a felesége, aki már jó ideje nemcsak a vállalkozási ötleteivel nem boldogul; a cég új, "erõs embere", aki mindkettejük sorsába beleszól; a szomszédságban egy itt felejtkezett szovjet katonatiszt jósnõ feleséggel; egy zongoratanárnõ - és a szerelmes fiatalok, akiknek a nem mindennapos családtörténeti ballaszttal is meg kéne küzdeniük. A film hõse utoljára próbál beleszáguldani ifjúkora álmaiba, a szabadságba és a váratlan, képtelen érzelembe, de csak a remény ajtajáig juthat el végül.





22:00

Werckmeister harmóniák

Magyar filmdráma, 145 perc, 2000

Rendezte: Tarr Béla, zene: Vig Mihály



A történet egy magyar alföldi kisvárosban játszódik, melyet fagy vesz körül minden oldalról. Csikorgó, igazi hideg - hó nélkül. Mínusz húsz fok. Több százan állnak a fõtéren felállított cirkuszi sátor körül, hogy várakozásuk gyümölcseként végre megláthassák az attrakciót, egy igazi bálna kitömött tetemét. Jönnek mindenfelõl. A környezõ tanyákról, az Alföld különbözõ zugaiból és az ország egészen távoli vidékeirõl is. Néma, arctalan, rongyokba burkolódzó tömeg követi az otromba szörnyet. Ez a furcsa állapot - az idegenek megjelenése és a rendkívüli fagy - megzavarja a kisváros békésnek amúgy sem nevezhetõ rendjét. Az emberi viszonyok felborulnak, a történet ambiciózus szereplõi úgy érzik, kihasználhatják a helyzetet, az amúgy is passzivitásra ítélt emberek pedig még nagyobb bizonytalanságba zuhannak. Az elviselhetetlenségig fokozódó feszültséget a bálna mögött lapuló, arctalanságba burkolódzó Herceg figurája lobbantja fel. Puszta megjelenése is elegendõ ahhoz, hogy elszabaduljanak a gyilkos indulatok. Nem kíméli a tudományosság mögé bújó kívülállást, sem a kamaszos lelkesedést, a kispolgári kényelemféltést, a családot - semmit, amit az európai kultúra az utóbbi évszázadokban magatartásformaként konzervált. Az ösztönös düh fellobbanása csak az azt végül elnyomó, kisstílû hatalomvágy gyõzelemre jutását segíti, egy borzalmas történet szörnyû végkifejletét, igazolva a természet csúfondáros játékát - a magyar ember számára elképzelhetetlen bálnát és a hó nélküli hidegséget. Tarr Béla filmje ismét sok baktatással, megdöbbentõ képekkel és végkifejlettel, Krasznahorkai László „Az ellenállás melankóliája” nehézsúlyú sorai után.



Minden vetítés ingyenes és nyilvános!





Jó mozizást! Szórakozást, feltöltõdést!


ORTT Fesztivál: fesztival@ortt.hu


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.