Középkori uradalmi malmot tártak fel Körmenden
Körmenden a Berzsenyi Dániel és a Mónus Illés utca által határolt üres területen csatornaépítési munkálatok közben értékes középkori leletekre bukkantak. Megtalálták és feltárták a középkori uradalmi malmot. Az alábbiakban a malom történetérõl Dr. Siklósi Gyula régész írását olvashatják


Siklósi Gyula:
A KÖRMENDI URADALMI MALOM ÉS AZ
URADALMI MOLNÁR HÁZA
A középkori Körmendi uradalmi malom (111) a mai Mónus Illés utca 13-17. (topgráfiai száma: 35/1/4/9/13-17.) helyén, a Berzsenyi utca torkolatánál, a Rába mellett elterülõ, ma beépítetlen területen állt. Elõször Ellerbach János 1499-ben kelt végrendeletében¹ szerepel a Rába partján álló körmendi iskola, a Szent Erzsébet templom Boldogságos Szûz Mária oltárának igazgatója és plébánosa, továbbá három malom, köztük az iskola alatti rábai malom, a szecsõdi rábai malom és István deák körmendi malma. Jóval késõbb, 1608-ban, Molnár Jánost, az „vr eõ nagysága molnárját", majd két évvel késõbb, 1610-ben újra malmot nevezi meg okirat.² 1634-ben kiöntött a Rába, ezzel egyidõben, a folyó építõ tevékenysége folytán, a körmendi malom szárazon maradt.³ Négy évvel késõbb, 1638-ban a Rába alámosta a malmot, melyet egy év múlva az ár ismét megrongált, ám ebben az évben tûzkárt is szenvedett.⁴ Hidasy István 1641. július 12.-én kelt jelentésében azt olvashatjuk, hogy a Rába kaputól a másik kapuig a palánk elkészült, a kõbõl épült Felsõ kaputól a várig, onnan a malomig azonban még nagyon sok a híja⁵. Az 1499-ben az iskola alatt mûködõ rábai tealomról 1646-ban megtudjuk, hogy ekkor Lõvei B. telkén áll, 1649-ben pedig az is kiderül, hogy a Malom utcában van a molnár háza (105) és mellette található a malom (106)⁶. A mai Berzsenyi Dániel utcát (35/1/4/3.), mint Körmend egyik legrégibb utcáját, már az 1667­es, Karlsruhe-ben õrzött városalaprajzon is megtaláljuk. Az utca, melyet 1907-ben már Berzsenyi Dániel utcának neveztek (Berzsenyi u. (1907, 1921, 1930), (1967, 1979, 1982, 1995, 2000 k., 2003)), korábban a beszédes Malom utca (Malom utza (1698⁷ 1857, 1867, 1887), Malom Ucza (1757)) nevet viselte. 1653-ban Svastics szerint a város „az Malom uczától fogva az felseõ kapuigh" leégett, késõbb, 1760-ban egy forrás újra Malom Uttzának nevezi, ekkor itt lakott özv. Geor. Horváth varga.⁸ 1641-ben ismét árvíz rongálta meg a malmot, melyet az ár 1644-ben a malomgáttal együtt újólag tönkretett. A sok átépítést megélt malmot 1647-ben ismét javítani kellett.⁹ Péter várkovács egy 1643-ban kelt forrás szerint egyúttal a várban és a malomban is szolgált. ¹⁰ 1649-ben bizonyos, hogy többek között molnárok is éltek, dolgoztak Körmenden. A régi malmot 1657-ben az árvíz úgy megrongálta, hogy teljesítõképessége is csökkent. Ez komoly gondot okozhatott, hisz 1654-ben már olyan nagyszámú cselédség volt a várban, a körmendi malom nem tudta õket ellátni.¹¹ Elsõ alaprajzi ábrázolását az 1667-ben készített, Karlsruhe-ban õrzött városalaprajzon találjuk, melyen csaknem négyzetes alaprajzú (._ábra). A már több sebbõl vérzõ malom helyett Batthyány Lajos (1720-1765) új ötkerekes, lécvágásra is alkalmas malmot építtetett. ¹² Az 1724-es térképen ábrázolják, itt csaknem négyzetes alaprajzú, mellette hasonló alaprajzú, de kisebb ház látható (. ábra). 1766-ban említik a malmot, melyet 1789-ben ismét ábrázolnak (.-ábra). Az elsõ katonai felmérésen (1784) „Körmender Mühl"-nek (. ábra), 1817-ben pedig „Uraság Malmá"-nak nevezték (. ábra). Az 1807-ben újból tatarozott malom élete azonban már nem tartott sokáig; 1820-ban ugyanis az árvíz a malomgátat elszaggatta és az ötkerekes malomban az õrlés megszûnt¹³ Ugyan az 1820 körül készült Rába szabályozási térképen még ábrázolják (. ábra), ezen csaknem négyzetes alaprajzú, mellette hasonló, de kisebb házzal, melyeket a Rába árvize szárazra tett. Hasonló alaprajzi elrendezéssel jelenik meg az épületegyüttes az 1821-ben szerkesztett Rába szabályozási térképen ,Die Mühle" felirattal (.'ábra). Igaz ugyan, hogy 1830 körül még Harangozó János és Joseph Schuller tervet készített egy, a Rábán építendõ hatkerekû malomról, azonban 1840 körül a körmendi malom már raktár, a 19. században pedig Huszárlaktanya. ¹⁴ Az 1879-es térképen már nem ábrázolják (. ábra), 1921-ben pedig a már üres telek tulajdonosa özv. Magassy Antalné, Háry Katalin (. ábra). A Mónus Illés utca 13-17. (35/1/4/9/13-17.) elõtt ívelt át a Rábán az Urasági malomhoz tartozó Malomgát. A malomgátat megrongálta, vagy elvitte az árvíz 1635-36-ban, 1639-ben, 1641-ben, 1643-ban, 1644-ben és 1820-ban ¹⁵. Ábrázolása az 1667-es, az 1724-es és az 1821­es városalaprajzokon látható.
A mai Berzsenyi Dániel utca (egykori Malom utca) 22-ben (35/1/4/3/22.) volt az uradalmi molnár háza. Mint azt fentebb olvashattuk, 1608-ban Molnár Jánost, .,az vr eõ nagysága molnárjá"-t, 1643-ban Péter várkovácsot, aki a várban és a malomban is szolgált, nevezte meg okirat. ¹⁶ Egy 1649-es adat szerint molnárok éltek, dolgoztak Körmenden, talán kevesen, mivel 1654-ben olyan nagyszámú cselédség volt a várban, hogy a körmendi malom nem tudta õket ellátni ¹⁷. 1649-ben a Malom utcában volt Molnár Á., uradalmi molnár háza (105), a mellette lévõ telken állt a malom (106).¹⁸ A molnár házát 1641-ben és 1766-ban is említi forrás.¹⁹ A mindenkori molnár házát az 1820 körül készült térképen, a mai helyén ábrázolják, a trapéz alaprajzú telken két téglalap alaprajzú épület látható, a mai alaprajzi elrendezéssel '°(. ábra/4). Az 1821-as térképen „Die Mühle" felirattal, csaknem négyzetes alaprajzú, kétkerekû malom látszik, mellette hasonló alaprajzú, de kisebb, egykerekû malomépület közelében, a Berzsenyi u. végén pedig a molnár háza egy (utcai) épülettel. (. ábra) 1840-ben leírták a téglából épült molnárlakást, melynek az udvarán istálló volt.²⁰ 1857-ben. 1867-ben és 1921­ben a molnár házát a mai helyén ábrázolták, a trapéz alaprajzú telken két téglalap alaprajzú épülettel, mai alaprajzi elrendezéssel (. ábra/4, . ábra). (1867-ben az udvari épületet nem jelenítették meg.) Az uradalmi molnárok egykori háza, istálló épülete, ma a Berzsenyi Dániel u. 22., (Hrsz 124.) (. ábra/4) alatt tekinthetõ meg, szinte változatlan állapotában. 2007. május 21.-én, szennyvízátemelõ kút ásása során az egykori Uradalmi malom középkori habarcsba rakott téglafalára, a malom északnyugati sarkára bukkantak.


¹ A végrendelet évszáma Iványinál 1489 (Iványi (1942) 16.), Bándinál 1499. (Bándi 198- 71.)
² Iványi (1942) 76., 134.
³ lványi(1942)102.
⁴ Iványi (1942) 102., 103.
⁵ Iványi (1942) 103.
⁶ Koppány 1986 3I., Szentmihályi 1980. 23., 48.
⁷ Iványi (1942) 59.
⁸ Iványi (1942) 61.
⁹ Iványi (1942) 104.. 105.
¹⁰ Iványi ( 1942) 51.
¹¹ Iványi (1942) 88., 105.
¹² Koppány 1986. 49.
¹³ Kondicsné 2003. 76., Koppány 1986. 75.
¹⁴ Koppány 1986. 78.
¹⁵ Iványi (1942) 102-104., Kondicsné 2003. 76.
¹⁶ Iványi (1942) 51.,134.
¹⁷ Iványi (1942) 88.
¹⁸ Szentmihályi 1980. 23., 48., 97.
¹⁹ Iványi (1942) 103., Koppány 1986, 63.
²⁰ Kondicsné 2003. 94.


További képek a >>>Képgalériában<<<