Dunántúlon hirdet tűzszünetet a BSA

droszler | 2003. március 07 12:56:01 | közérdekü |
A BSA Magyarország március 1. és 31.

között Komárom-Esztergom, Veszprém, Vas és Zala megyében folytatja a 2002-ben elkezdett "Tűzszünet" kampányát.
A "Tűzszünet" keretében a BSA Magyarország (Business Software Alliance) 30 napot biztosít a megyékben lévő vállalatok számára szoftvergazdálkodásaik rendezésére, az esetleges belső ellenőrzések végrehajtására és a szoftverlicencelés terén esetleg észlelhető rendellenességek orvoslására. Ez alatt az idő alatt a BSA nem kezdeményez semmilyen peres eljárást a térségben.
A kampánnyal a szervezet elsődleges célja az, hogy felhívják a felhasználók figyelmét a nem jogtiszta szoftverek használatából származó különböző gazdasági, jogi és társadalmi kockázatokra és segítséget nyújtsanak nekik szoftvereszközeik kezeléséhez - áll a BSA közleményében.

teljes cikk

BSA honlapja

A hírhez kapcsolódó cikkek:


Nálunk börtön, másutt bírság jár a szoftverkalózoknak
(Jogi Fórum Online - 2003.01.16 )
A Petitiononline.com oldalon megjelent egy petíció a múlt héten nem jogerõsen elítélt Vámosi Zsolt ügyében. A felhívás aláírói azt követelik a jogalkotóktól és a parlamenttõl, hogy a jogosulatlan szoftverhasználat ne bûncselekménynek minõsüljön, hanem kerüljön át a polgári törvénykönyvbe. Szinger András, az Artisjus Szerzõi Jogvédõ Iroda jogásza az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a hazánk által is vállalt nemzetközi szerzõdések igen szûk mozgásteret hagytak a jogalkotóknak a szerzõi és szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos jogszabályok 1993-as megalkotásakor. Ugyanakkor a szakember kérdésünkre egyetértett azzal, hogy esetleg érdemes lehet a "szoftverkalózkodás" esetében is egy szabálysértési értékhatárt meghúzni.

A felvetéssel egyetértett a BSA jogásza is. Novák Tamás lapunknak úgy fogalmazott, hogy õ szakértõként már korábban kezdeményezte szabálysértési értékhatár megállapítását szoftver-ügyekben, a kezdeményezés azonban elbukott, egyesek szerint a rendõrség ellenállásán. A rendõrség két okból nem támogatta a szabálysértési értékhatár megállapítását. Az egyik érv az volt, hogy ezzel jelentõsen megnõne munkájuk mennyisége, Novák szerint azonban ez relatív. Azt ugyanakkor Novák is elismerte, hogy a másik érv nehezen támadható. A rendõrök ugyanis úgy vélték, hogy egy alacsonyabb értékhatár esetében a szabálysértési eljárásban kiszabható (anyagi) büntetési tételek arányosan nagyobbak, mint a BTK által szabályozott joghátrányok. Ez alapján megrovás, próbára bocsátás, felfüggeszett büntetés is kiszabható. Novák úgy vélekedett, hogy a szabálysértési értékhatárt 50 ezer forint körüli értéknél lenne célszerû meghúzni. Ebbe nagyjából néhány másolt játékszoftver otthoni használata fér bele.

Szinger lapunknak azt is elmondta, hogy Európa más államaiban - ismeretei szerint - a BSA fõként polgári pereket indít, és kisebb számban kezdeményez büntetõeljárást. Ezt egyébként a BSA korábbi nyilatkozataiban azzal támasztotta alá, hogy a honi polgári eljárásjogi környezet nem kedvez a polgári pereknek. Ennek oka, hogy az alperesnek a bizonyítási cselekményeket megelõzõen bõven van ideje a nem jogtiszta szoftvertõl megszabadulni. "A fejlettebb európai államokban már a nem jogtiszta szoftverek használata is alacsonyabb szintû" - indokolta a fenti eltérést Novák. A jogász szerint határainkon belül mostanra sikerült 50 százalék alá szorítani a lopott szoftverek alkalmazását, míg Nyugat-Európában ez 30-40 százalék között alakul. A szakember szerint azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az "ügyfelek fizetõképesebbek", azaz a vagyonjogi megállapodásokat könnyebb végrehajtani. Novák azonban azt is hozzátette: tudomása szerint minden államban hoztak már végrehajtandó szabadságvesztésrõl szóló ítéleteket is.

forrás: Index

na


--------------------------------------------------------------------------------

További viták a másolásvédelem körül
(CW Számítástechnika Online - 2003.01.16 )
IDG News service

A jelek szerint az amerikai hanglemezgyártók még mindig nem gondolnak a fogyasztókra.

Az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA), a BSA és a Computer Systems Policy Project megállapodott egymással, hogy az eddig nemegyszer egymás ellen is vívott harc helyett továbbra is inkább a kalózkodás és az illegális fájlmegosztás ellen küzdenek, de azt kérik a törvényhozóktól, ne tegyék törvényileg kötelezővé a másolásvédelmi technológiák használatát. A Digital Media Association elnöke, Jonathan Potter szerint a megegyezést nem lehet mérföldkőnek értelmezni, mint ahogy tette a BSA elnöke, Robert Holleyman. "Az egyetlen szóra érdemes változás, hogy a RIAA nem támogatja az állam törekvését a másolásvédelmi technológiák bevezetésére a jogtulajdonosok védelme érdekében", fogalmazott Potter. A RIAA továbbra is támogatja viszont a "digitális millennium" törvényt, amely üldözi a másolásvédelmi technológiák megkerülését - tehát miközben a törvényhozókat visszavonulásra ösztönzi, még mindig fel tud lépni a fogyasztókkal szemben, ha illegálisan osztanak meg fájlokat. "Ha Hollywood és a RIAA rá tudja venni a technológiai cégeket, hogy építsenek korlátozásokat az általunk vásárolt termékekbe, akkor sérül a közérdek, hiszen törvényesen nem tudjuk ezeket a korlátozásokat megkerülni", teszi hozzá Brett Wynkoop, a "New York-iak a tisztességes felhasználásért" szervezet tagja. Wynkoop aggódik, hogy a másolásvédelmi technológiák odavezethetnek, hogy az emberek nem használhatnak majd olyan szoftvereket, amelyeket Hollywood és az informatikai óriáscégek nem hagynak jóvá. A RIAA szóvivője szerint a szervezet most is úgy véli, hogy a vásárlónak joga van másolatot készítenie kedvenc lemezeiről, de nem mindegy, hogy 100 példányt készít belőlük az iskolatársainak, vagy 50-et a barátainak, vagy felteszi a teljes gyűjteményét az internetre. Ezzel egy időben a filmgyártók szövetsége, az MPAA bejelentette, céljuk továbbra is az, hogy a Kongresszus hozzon törvényt a kötelező másolásvédelemről.

na


--------------------------------------------------------------------------------

Nálunk börtön, másutt bírság jár a szoftverkalózoknak
(Index Online - 2003.01.16 )
Miközben Európában jobbára polgári perek indulnak szoftverkalózkodási ügyekben, hazánkban többnyire büntetőeljárást indítanak ilyen esetben. Az Artisjus, illetve a Business Software Alliance (BSA) jogásza egyetért abban, hogy szükség lenne szabálysértési értékhatár meghúzására ilyen ügyekben. A vita most azon parázslott fel újból, hogy a nem jogerősen elítélt Vámosi Zsolt ügyében petíció terjed a neten.

A Petitiononline.com oldalon megjelent egy petíció a múlt héten nem jogerősen elítélt Vámosi Zsolt ügyében. A felhívás aláírói azt követelik a jogalkotóktól és a parlamenttől, hogy a jogosulatlan szoftverhasználat ne bűncselekménynek minősüljön, hanem kerüljön át a polgári törvénykönyvbe.

Kicsiny mozgástér

Szinger András, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda jogásza az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a hazánk által is vállalt nemzetközi szerződések igen szűk mozgásteret hagytak a jogalkotóknak a szerzői és szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos jogszabályok 1993-as megalkotásakor. Ugyanakkor a szakember kérdésünkre egyetértett azzal, hogy esetleg érdemes lehet a "szoftverkalózkodás" esetében is egy szabálysértési értékhatárt meghúzni.

A felvetéssel egyetértett a BSA jogásza is. Novák Tamás lapunknak úgy fogalmazott, hogy ő szakértőként már korábban kezdeményezte szabálysértési értékhatár megállapítását szoftver-ügyekben, a kezdeményezés azonban elbukott, egyesek szerint a rendőrség ellenállásán.
A rendőrség két okból nem támogatta a szabálysértési értékhatár megállapítását. Az egyik érv az volt, hogy ezzel jelentősen megnőne munkájuk mennyisége, Novák szerint azonban ez relatív. Azt ugyanakkor Novák is elismerte, hogy a másik érv nehezen támadható. A rendőrök ugyanis úgy vélték, hogy egy alacsonyabb értékhatár esetében a szabálysértési eljárásban kiszabható (anyagi) büntetési tételek arányosan nagyobbak, mint a BTK által szabályozott joghátrányok. Ez alapján megrovás, próbára bocsátás, felfüggeszett büntetés is kiszabható.

Novák úgy vélekedett, hogy a szabálysértési értékhatárt 50 ezer forint körüli értéknél lenne célszerű meghúzni. Ebbe nagyjából néhány másolt játékszoftver otthoni használata fér bele.

Európában inkább polgári perek

Szinger lapunknak azt is elmondta, hogy Európa más államaiban - ismeretei szerint - a BSA főként polgári pereket indít, és kisebb számban kezdeményez büntetőeljárást. Ezt egyébként a BSA korábbi nyilatkozataiban azzal támasztotta alá, hogy a honi polgári eljárásjogi környezet nem kedvez a polgári pereknek. Ennek oka, hogy az alperesnek a bizonyítási cselekményeket megelőzően bőven van ideje a nem jogtiszta szoftvertől megszabadulni.

"A fejlettebb európai államokban már a nem jogtiszta szoftverek használata is alacsonyabb szintű" - indokolta a fenti eltérést Novák. A jogász szerint határainkon belül mostanra sikerült 50 százalék alá szorítani a lopott szoftverek alkalmazását, míg Nyugat-Európában ez 30-40 százalék között alakul. A szakember szerint azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az "ügyfelek fizetőképesebbek", azaz a vagyonjogi megállapodásokat könnyebb végrehajtani. Novák azonban azt is hozzátette: tudomása szerint minden államban hoztak már végrehajtandó szabadságvesztésről szóló ítéleteket is.

kecso


--------------------------------------------------------------------------------

Szövetségre lépett a BSA a lemezkiadókkal
(SuperGamez - 2003.01.15 )
[Index] Az illegális internetes fájlcserélõk elleni közös fellépésrõl írt alá egyezményt az amerikai lemezkiadók szövetsége (RIAA), az üzleti szoftvergyártók szövetsége ( BSA ) és a számítástechnikai gyártók szövetsége (CSPP) kedden - írja az index.hu. A szakmai szövetségek által elfogadott terv reményeik szerint új törvények bevezetése nélkül képes védeni szerzõi jogaikat.

Az egyezmény értelmében a számítógépgyártók a digitális másolásvédelemrõl szóló törvény módosítása ellen fognak lobbizni a Kongresszusban - írja a Wired. A törvényjavaslat kiterjesztené a vásárlók jogait, és lehetõvé tenné számukra, hogy személyes használatra biztonsági másolatot készítsenek DVD-lemezeikrõl, vagy hordozható zenelejátszókra másolják kedvenc számaikat.

na


--------------------------------------------------------------------------------

Szövetségre lépett a BSA a lemezkiadókkal
(Index - 2003.01.15 )
Az illegális internetes fájlcserélők elleni közös fellépésről írt alá egyezményt az amerikai lemezkiadók szövetsége (RIAA), az üzleti szoftvergyártók szövetsége (BSA) és a számítástechnikai gyártók szövetsége (CSPP) kedden. A szakmai szövetségek által elfogadott terv reményeik szerint új törvények bevezetése nélkül képes védeni szerzői jogaikat.

Az egyezmény értelmében a számítógépgyártók a digitális másolásvédelemről szóló törvény módosítása ellen fognak lobbizni a Kongresszusban - írja a Wired. A törvényjavaslat kiterjesztené a vásárlók jogait, és lehetővé tenné számukra, hogy személyes használatra biztonsági másolatot készítsenek DVD-lemezeikről, vagy hordozható zenelejátszókra másolják kedvenc számaikat.

Véd- és dacszövetség

A lemezkiadók pedig a kormány azon kezdeményezése ellen, lobbiznak, mely a szórakoztatóelektronikai cikkek gyártóit másolásvédelem beépítésére kötelezné. A másolásvédelmi megoldások megnehezítenék a vásárlók számára a zenék és filmek csereberéjét. A hardvergyártók szerint azonban az eljárások kidolgozása és beépítése túlságosan bonyolult és költséges lenne.
Az aláírói által történelmi jelentőségűnek titulált egyezmény aláírása előtti napon egy hacker azt állította a Bugtraq levelezőlistán, hogy a lemezkiadók szövetsége vírusokkal akarja megfertőzni a fájlcserélő hálózatokat, hogy így szerezzen ellenőrzést felettük - írja a The Register. A hírt cáfolta a lemezkiadók szövetsége, mely tavaly még egy olyan törvényjavaslat mellett kampányolt, amely legalizálta volna az efféle támadásokat.

Hackelnek a kiadók?

A szoftverek biztonsági réseinek kitárgyalására szolgáló Bugtraq listára írt levelében a Gobbles nevű hacker azt állította, a RIAA megrendelésére fejlesztettek hálózatfigyelő hidrát. A hidra olyan vírus, amely "mindig újranöveszti levágott fejeit", vagyis hiába tisztítják le egy gépről, a hálózaton át ismét megfertőzi azt és tovább terjed.

"A RIAA néhány hónapja arra kérte fel a Gobbles Security céget, hogy dolgozza ki a kalózkodásellenes szoftverek új generációjának koncepcióját, majd valósítsa meg és terjessze el a szoftvert. Olyan vírus/féreg hibrideket készítettünk, melyek képesek a fájlcserélő hálózatokat megfertőzni és továbbterjedni." - írja Gobbles. "Mielőtt minket megbíztak, mindössze arra voltak képesek, hogy passzívan figyeljék a hálózat forgalmát. A mi eszközünkkel azonban már képesek a szerverek nagy része felett megszerezni az ellenőrzést ezeken a hálózatokon." A levél szerint jelenleg a fájlcserélő szerverek 95 százaléka fertőzött a RIAA szoftverével.

Noha a hidráról szóló hír kacsának bizonyult, Howard Berman képviselő idén várhatóan ismét benyújtja legális hackelésről szóló törvényjavaslatát, melyet tavaly nem szavaztak meg.

b


--------------------------------------------------------------------------------

Szövetségre lépett a BSA a lemezkiadókkal
(FigyelőNet, index.hu - 2003.01.15 )
Az illegális internetes fájlcserélők elleni közös fellépésről írt alá egyezményt az amerikai lemezkiadók szövetsége (RIAA), az üzleti szoftvergyártók szövetsége (BSA) és a számítástechnikai gyártók szövetsége (CSPP) kedden - írja az index.hu. A szakmai szövetségek által elfogadott terv reményeik szerint új törvények bevezetése nélkül képes védeni szerzői jogaikat.

Az egyezmény értelmében a számítógépgyártók a digitális másolásvédelemről szóló törvény módosítása ellen fognak lobbizni a Kongresszusban - írja a Wired. A törvényjavaslat kiterjesztené a vásárlók jogait, és lehetővé tenné számukra, hogy személyes használatra biztonsági másolatot készítsenek DVD-lemezeikről, vagy hordozható zenelejátszókra másolják kedvenc számaikat.

na


--------------------------------------------------------------------------------

Szövetségre lépett a BSA a lemezkiadókkal
(SuperGamez - 2003.01.15 )
[Index] Az illegális internetes fájlcserélõk elleni közös fellépésrõl írt alá egyezményt az amerikai lemezkiadók szövetsége (RIAA), az üzleti szoftvergyártók szövetsége ( BSA ) és a számítástechnikai gyártók szövetsége (CSPP) kedden - írja az index.hu. A szakmai szövetségek által elfogadott terv reményeik szerint új törvények bevezetése nélkül képes védeni szerzõi jogaikat.

Az egyezmény értelmében a számítógépgyártók a digitális másolásvédelemrõl szóló törvény módosítása ellen fognak lobbizni a Kongresszusban - írja a Wired. A törvényjavaslat kiterjesztené a vásárlók jogait, és lehetõvé tenné számukra, hogy személyes használatra biztonsági másolatot készítsenek DVD-lemezeikrõl, vagy hordozható zenelejátszókra másolják kedvenc számaikat.

na


--------------------------------------------------------------------------------

Szoftverkalózkodásért elitélték a Philos Laboratories volt vezetõjét
(SuperGamez - 2003.01.14 )
Az Index információi szerint illegális szoftverhasználatért csütörtökön egy év letöltendõ szabadságvesztésre ítélte a bíróság a Philos Laboratories Szoftverfejlesztõ Kft volt ügyvezetõjét, V. Zsoltot. A BSA Hotline-ra történt bejelentés szerint a cég több millió forintos kárt okozott az Autodesk, a Microsoft, az Adobe, a Corel és a Symantec cégeknek. Az itélet nem jogerõs.

na


--------------------------------------------------------------------------------

RTL KLUB
(RTL KLUB - 2002.11.28 )
R.: - A » BSA « 2002-ben a magyar gazdasági társaságok illegális szoftver felhasználásának drasztikus csökkentését tûzte ki célul. A fõvárosi aglomerációban október 1 és okóber 31-e között a » BSA « nem kezdeményezett sem büntetõ, sem egyéb peres eljárást. Ez alatt az idõ alatt minden lehetséges segítséget megadott a vállalatoknak, hogy rendezzék szoftvereik jogi helyzetét.

Sebõk Erzsébet fõtitkár: - A » BSA « Magyarország ma bejelentette azt, hogy Budapesten és aglomerációjában végetért a tûzszünet névre keresztelt kampánya, a kampányt sikeresnek tartjuk, a vállalkozók, vállalkozások közül többszázan fordultak a » BSA « Magyarországhoz a 30 nap hosszabbításáért is, ez azért is fontos, mert a kampányunk fõ célja az, hogy a magyarországi vállalatok, vállalkozások az uniós csatlakozásig a 30-32 százalékos illegális szoftver használatot elérjék, ami azt jelenti jelen pillanatban még 48, remélem az ezévi tûzszünet kampánnyal 40 százalékra csökken az illegális használat már Magyarországon. Természetesen ez a kampány nem egyéves kapmpány volt, hisz az idén Gyõr-Moson-Sopron, Fejér, Baranya és Budapest és környékén vagyunk túl, még 16 megye hátra van, ami a következõ évben folytatódik.

R.: - A » BSA « 7. globális szovtfer illegalitási jelentése kimutatta, hogy a nyugat-európai illegalitási ráta az utolsó két évben 3 százalék ponttal emelkedett, és jelenleg 37 százalékon áll. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik forgalomban lévõ szoftver hamis.

S.E.: - Nemzetközi hírek közül kiemelném azt, hogy Szlovéniában 6 hónap alatt született ítélet egy szoftver kereskedõ illegális forgalmazóval szemben elmarasztaló ítélet született, hasonló ítélet született Lengyelországban, ezen kívül pedig a környezõ országokban is folymatosan születnek újabb ítéletek az illegális felhasználás visszaszorítására.

RTL KLUB


--------------------------------------------------------------------------------

A BSA folytatja a Tûzszünet kampányt
(Magyar Hírlap - 2002.11.21 )
Az EGIS gyógyszergyárnál 1399 illegális szoftvert találtak A Business Software Alliance Magyarország (BSA) jövõre tovább folytatja a szoftverek legalizálását elõsegítõ Tűzszünet kampányát, amelynek során újabb 16 megyében hirdeti meg a 30 napos türelmi idõszakot - jelentette ki Sebõk Erzsébet, a szervezet főtitkára. Az akcióktól a szervezet az illegális szoftverhasználat további csökkenését reméli.

Az idén a BSA Győr-Sopron, Fejér, és Baranya megyében, illetve Budapesten és agglomerációjában folytatott Tűzszünet kampányt. Az összesen 30-50 millió forintba kerülõ akciósorozat eredményeként 30 cég kért legalizálási segítséget a szervezetnél. A BSA az idén azt reméli, hogy az év végére 40 százalékra csökken a tavaly év végén még 48 százalékos illegális szoftverhasználat Magyarországon. A BSA tavaly 62 .feljelentést tett illegális szoftver használat miatt ' ~ s ez a szám az idén várhatóan 2,5-szeresére nõ.'

Sebők Erzsébet elmondta, hogy Magyarország uniós csatlakozásáig szeretnék elérni, hogy az illegális szoftver-használat 30-32 százalékra :csökkenjen, ami már magfeléi az uniós átlagnak: A szervezet főtitkára úgy vélte, hogy a tavaly év végi 48 százalékos illegálisszoftver-használat mintegy 25 millió dollár értékű program fekete felhasználását jelenti. Kifejtette, ha az arány 40 százalékra csökken, akkor ez 1518 millió dollárra mérséklõdik. Sebõk Erzsébet a 'Tűzszünet kampány eddigi tapasztalatairól elmondta, hogy a vállalkozások pozitívan reagáltak a BSA kezdeményezésére, s a vezetõk egyre több cégnél vágnak bele a szoftver legalizációba.

A BSA idei legnagyobb fogása egyébként az EGIS gyógyszergyárban volt. A nemrég elkészült szakértõi jelentés szerint a cég számítógépein 1399 illegális szoftvert találtak. A sértett jogtulajdonosok száma 146, a megállapított kár értéke pedig 46,6 millió forint. Ebbõl a BSA hat tagvállalata 41,2 millió forint értékben érintett-jelentette b a BSA fõtitkára. Míg a BSA tavaly 62 feljelentést tett jogosulatlan szoftver-használat miatt, ez a szám az idén várhatóan meghaladja a 150-et

MZ


--------------------------------------------------------------------------------

Kampány a tiszta szoftverekért
(Magyar Nemzet - 2002.11.21 )
A Business Software Alliance Magyarország (BSA) 2003-ban tovább folytatja a szoftverek legalizálását elősegítõ Tûzszünet kampányát, amelynek során újabb 16 megyében hirdeti meg a 30 napos türelmi idõszakot közölte Sebők Erzsébet, a szervezet fõtitkára. A BSA az idén azt reméli, hogy az év végére 40 százalékra csökken a tavaly év végén még 48 százalékos illegális szoftver-használat.

(MTI)


--------------------------------------------------------------------------------

Folytatódó szoftverrazziák
(Világgazdaság - 2002.11.21 )
Összesen 1399 illegális szoftveri találtak az Egis Rt. számítógépein a céggel kapcsolatban szerzõi jogok megsértése miatt folyó nyomozásban közremûködõ rendõrségi szakértõk. A sértett jogtulajdonosok száma 146, akik együttvéve 46,~ millió forint kárt szenvedtek el - hangzott el a Business Software Alliance (BSA) tegnapi tájékoztatóján. A tisztázatlan eredetín számítógépes programok használata miatt induló büntetõeljárások jelen tõs része a BSA -hoz köthetõ, amely az idén februárban indított, megyérõl megyére haladó Tûzszünet kampánya keretében több tucat céggel szemben tett feljelentést minden helyszínen. A szervezet legutóbb Budapesten és környékén indított akciót. Ennek keretében vállalták, hogy október 1. és 30. között egyetlen feljelentést sem tesznek, és minden hozzájuk forduló cégnek segítséget nyújtanak szoftvergazdálkodása rendbetételéhez. Ezt követõn sorra feljelentik azokat a vállalatokat, amelyek kapcsán illegális szoftverek használatára utaló gyanú merült fel. A BSA tavaly 62 feljelentést tett, az idén ez a szám két és félszeresére emelkedhet. A szervezet arra számít, hogy a 2003-ban folytatódó - kampány hatására a tavalyi 48-ról az idén 40 százalékra szorul vissza a kalózszoftverek aránya Magyarországon, s az ebbõl származó 25 millió dolláros kár is l5-18 millióra mérséklõdik. (NIG)

A BUSINESS SOFTWARE ALLIANCE nevû civil szervezetet a legnagyobb szoftvergyártó cégek hozták létre szerzõi jogi érdekeik képviselete végett. A BSA magyarországi egyesületét 1995-ben jegyezték be A szervezet fõ feladata a tájékoztatás és a figyelemfelkeltés a jogtiszta szoftverek elterjesztése érdekében. Az egyesületet hatósági jogkörrel nem bit, de illegális szoftverhasználatra utaló információk esetén feljelentést tesz az érintett vállalatokkal szemben

na


--------------------------------------------------------------------------------


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.