Indul a hazai nyelvtanulási szezon: szeptember a nyelviskolák karácsonya

-A magyar népesség mintegy negyede beszél csak valamilyen külföldi nyelvet, ezzel a sereghajtók között kullogunk az Európai Unióban.-

Szeptember a nyelvtanulásban ugyanazt jelenti, mint más szektorokban a karácsony. Ebben az idõszakban akár négyszer annyi diák iratkozik be, mint az év többi idõszakában. A fõszezonnak mondott õszkezdet a nyelviskolák számára is kedvezõ, hiszen ekkor könyvelik el az éves forgalmuk közel 40 százalékát.

A szeptember Magyarországon az iskolakezdés hónapja, még a felnõtt lakosság körében is hagyományosan így alakult ki: „majd elkezdem szeptemberben”. Ugyanakkor a szeptember 10-15 évvel ezelõtt sokkal meghatározóbb volt a nyelvtanulás szempontjából, mint napjainkban, a tapasztalat azt mutatja, hogy a nyarat leszámítva fokozatosan kiegyenlítõdnek a szezonok.

A lakossági nyelvoktatás négy fõ szezonra osztható, melybõl az õszi 40 a téli 30 a tavaszi 20, illetve a nyári csupán 10 százalékot jelent a beiratkozások tekintetében. Ez nem azt jelenti, hogy a nyelviskolába járó hallgatók száma így csökken az év során, hanem azt, hogy a nyelviskolába beiratkozó új hallgatók így oszlanak meg szezonálisan. Szezonális eltérés nincsen az õsz, tél és tavasz között az viszont megfigyelhetõ, hogy márciusban a nyelvvizsga felkészülés erõsödik a beiratkozás a felvételik miatt. Jellemzõen nyáron több a fiatal, leginkább diák a beiratkozó, míg a többi idõszakban egyre nagyobb hányada kerül ki a fiatal felnõttek közül (25-35 éves) és csökken a 25 év alattiak aránya.

„Öt év alatt megduplázódott a harminc év fölötti hallgatóink száma, ami egyértelmû jele annak, hogy mennyire fontossá vált a nyelvtudás az érvényesüléshez” -tette hozzá Nagy Zoltán a Katedra Nyelviskola igazgatója.

Még az orosz is angolul tanul

Továbbra is az angol a legkeresettebb nyelv. Trendként említhetõ, hogy egyre kevesebb a teljesen kezdõ szintre beiratkozó angolul tanuló, míg a más nyelveket tanulók döntõ többsége már beszél egy-két nyelvet az éppen aktuálisan tanult nyelv mellett. Megfigyelhetõ a hobbi nyelvtanulók körének bõvülése is, amely az olyan egzotikus nyelvekre fókuszál, mint a kínai, japán, portugál, svéd, finn, stb.

Hiába esett vissza az orosz nyelvet beszélõk száma a rendszerváltás után, hiszen már az oroszok is angolul tárgyalnak. Hiba lenne azt gondolni, hogy a többi nyelvre már nincs is szükség. A sok angolul beszélõ között éppen az jelenthet elõnyt egy állásinterjún, hogy valaki más nyelvet is beszél. Emiatt a kisebb nyelvek szerepe is felértékelõdik. - fûzte hozzá Nagy Zoltán


Az Eurobarometer felmérése szerint:

Az EU felnõtt lakosságának több, mint egyharmada (34 százalék) vallja azt, hogy anyanyelvén kívül angolul is tud kommunikálni – ez 2 százalékpontos növekedést jelent a 2001-es adatokhoz képest. Magyarországon ugyanakkor a megkérdezettek 71 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, és csak 29 százalékuk válaszolta azt, hogy legalább egy külföldi nyelvet már elsajátított. Az összesített eredmények arra is rámutatnak, hogy jelenleg az EU minden második állampolgára legalább egy idegen nyelvet is beszél.



A 10 új tagállam felvételével sokkal változatosabbá vált az Európai Unió nyelvi térképe, és ezzel párhuzamosan a lengyel és az orosz is megjelent az Unióban leggyakrabban használt nyelveinek listáján. Az eredményekbõl ugyanakkor az is kiderül, hogy az Unión belüli erõsebb mobilitásnak, illetve az EU-n kívülrõl érkezõ bevándorlásnak a jelek szerint nincs érezhetõ hatása az általános nyelvhasználati adatokra.

Magyarországon a válaszadók 15-15 százalékban nagyon jónak minõsítették angol, illetve német nyelvtudásukat, míg egy jelentõs hányaduk (angol: 43%, német: 35%) már csak jónak értékelte saját tudását a két nyelv tekintetében. Az többi válaszadó – közel 50 százalék– alapszinten beszéli a két nyelvet. Tehát a nyelvtudás szintjében is elmaradunk valamelyest az európai átlagtól.



A Katedra Nyelviskola Hálózatról

Városok száma: 29 * tervezett árbevétel 2007-re: 2 milliárd Ft * Hallgatók száma a hálózatban 2006-ban: több, mint 25.000 fõ * a tanárok száma: 600 fõ felett. * vállalatoknak szervezett tanfolyamok száma: 500-nál több * letehetõ nyelvvizsgák száma: 13 féle

A most induló tanévben a Körmend Katedra is e hálózat tagjaként folytatja tevékenységét.

További információ:

www.mondo.hu
www.katedra.hu