Könyvbemutató Körmenden

droszler | 2008. június 04 15:00:39 | kultúra |
Az ünnepi könyvhét alkalmával két könyv bemutatására került sor június 3-án a Körmendi Faludi Ferenc Könyvtár olvasótermében: Gyürki László: Magyar zarándokok és emlékek a Szentföldön és Iványi Béla – Fazekas István – Koltai András: Pázmány Péter és a Batthyányak. Mindkét könyv a Szent István Társultnál jelent meg. A bemutatón a könyveket a szerzõk ismertették.

A szentföldi könyv elsõ része Szent István korától a 2000-es év jubileumi zarándoklatáig kö-veti nyomon a szentföldi magyar zarándoklatok történetét. Az elsõk közé tartoznak a keresz-tes hadakhoz csatlakozó Álmos- és Géza herceg, valamint III. Béla felesége Margit királyné zarándoklata. Lázói János 1483-ban járt a Szentföldön. Zarándoklatának leírása Faber Felix domonkos szerzetes útitársának könyvében maradt ránk. A mohácsi vész elõtt 1514-ben Pécsváradi Gábor ferences kereste fel a Szentföldet. Élményeirõl 1519-ben Bécsben latin nyelven megjelent könyvében számol be (Jeruzsálemi utazás). Izgalmas és megható a török fogságba került két magyarnak – Georgievics Bertalannak és Raszinyai Huszti Györgynek – leírása szentföldi utazásukról. P. Kiss István ferences 1766-68-ban járt a Szentföldön. Szép ízes magyarsággal megírt beszámolója csak 1958-ban került kiadásra Rómában.
A könyv második része a magyar emlékekrõl szól. Megemlékezik azokról a helyekrõl, ahol magyar emlékek voltak, de idõközben elpusztultak (Szent István-, Petronilla asszony zarán-dokháza, Mérõ József keresztje). A jelenleg található emlékek: az Olajfák hegyén lévõ Mi-atyánk templomban a Miatyánk magyar nyelvû táblája, a Dormitio altemplomában az Árpád-házi szentek mozaikja, az Agónia bazilikában Jézus haláltusáját ábrázoló mozaik. A Szûzanya tiszteletére készült emlékek Ain Karem-ben és Názáretben találhatók: Benedictus-, Magnificat tábla, Názáretben Moldován István Magyarok Nagyasszonya mozaikja. Olvasha-tunk a könyvben az Osztrák-magyar zarándokház történetérõl és jelenlegi helyzetérõl. Függe-lékként szól a szerzõ Majsai Mór csodálatos kezdeményezésérõl a Magyar Szentföldrõl, amely sajnos nem valósult meg.

Kattintson a képere !


A másik könyv megjelenésére Pázmány Péter halálának 370. évfordulója adott alkalmat. A Szegények Orvosa Körmendért Alapítvány kezdeményezte és kérte fel a szerkesztésre Koltai Andrást, aki Iványi Béla 1943-ban a Körmendi füzetek sorozatban kiadott levelei mellé csa-tolta Hanuy Ferenc által közzétett Pázmány leveleket. E leveles- és adattárhoz járul Koltai András bevezetõ tanulmánya, valamint függelékként Batthyány Ádám 1629. évi megtérési irata, Fazekas István magyarázatával.
A Batthyány család földi és mennyei pártfogókkal egyaránt megajándékozta a magyar katoli-kus egyházat, tudós és bõkezû barokk püspökök és egy szentség hírében álló XX. századi orvos személyében – írja bevezetõjében Koltai András. Hogy azonban a család tagjai egyálta-lán a katolikus hitet válasszák, abban döntõ szerepe volt annak a találkozásnak, amely 1629-ben történt az akkor ötvenkilenc éves esztergomi érsek, Pázmány Péter és a nála negyven év-vel fiatalabb evangélikus fõrend, Batthyány Ádám között. E találkozás ugyanis – néhol re-génybe illõ fordulatok közepette – a fiatalember katolikus hitre téréséhez vezetett, és ezáltal döntõ hatással volt nemcsak saját életére és tágas környezetére, hanem leszármazottaira is, mert hiszen a Batthyány család minden késõbbi tagjának Ádám volt az õse. Mondhatjuk úgy is: õ alapította a katolikus Batthyány családot. A kötetben szereplõ levelekbõl élményszerûen bontakozik ki egy fõrendi család baráti kapcsolata Pázmány érsekkel, aki nemcsak stíluste-remtõ könyvein és beszédein keresztül, hanem személyiségének erejével is hatott kortársaira.


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.