„Rába-Survey” magyar-osztrák vízminõségi hossz-szelvény vizsgálat a Rábán - közös lépések a Rábáért
Kóthay László vízügyi szakállamtitkár és Wilfried Schimon, az Osztrák Szövetségi Mezõgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi vezetõje az ausztriai Gleisdorfban sajtótájékoztatón jelentették be, hogy elindult az elsõ közös vízminõségi hossz-szelvény vizsgálat a Rábán. A vizsgálat célja, hogy a Rába mentén mûködõ valamennyi szennyvízkibocsátó, ipari üzem, illetve kommunális szennyvíztisztító szennyezõanyag-kibocsátását felmérjék. A magyar kezdeményezésre megvalósuló, a Rába teljes 283 kilométeres hosszára kiterjedõ „Rába-Survey” vízminõség-vizsgálat 10 napig tart, a 25 helyszínrõl begyûjtött 100 mintán végzett 6400 vizsgálat eredménye szeptember végére várható.

Kóthay László vízügyi szakállamtitkár elmondta, hogy a közös mintavétel komoly eredményt jelent a Rába szennyezõdésének megszüntetéséért folytatott munkában, hiszen most elõször végezhetnek méréseket magyar szakemberek a Rába osztrák szakaszán. Ilyen átfogó nemzetközi vizsgálat ez idáig csak a Dunán valósult meg. Hozzátette azonban, hogy a magyar fél továbbra is ragaszkodik az osztrák vállalások szigorú betartatásához, és mindent megtesz a szennyezés megszüntetésére vonatkozó magyar érdekek érvényesítéséért.

A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság 2008. február 20-i rendkívüli ülésén határozott a „Rába Survey“, a Rába vízminõségi hossz-szelvény vizsgálatának elvégzésérõl. A két ország szakemberei a forrásvidéktõl a Dunáig összesen 25 helyen – 15 osztrák, 10 magyar szakaszon - vesznek mintát. Vizsgálják továbbá a Rába mentén mûködõ valamennyi szennyvízkibocsátó, ipari üzem, illetve kommunális szennyvíztisztító terhelését is. A szennyvízmintákból 64-féle szennyezõanyag komponens koncentrációját határozzák meg. Az eddig vizsgált szennyezõanyag komponenseken túlmenõen speciális szennyezõanyag koncentrációkat – például az ún. nem ionos és amfoter detergensek, naftalin-szulfonát formák, zsírsavak, habzási potenciál - is meghatároznak a szakemberek.

Kóthay László elmondta, hogy a Rába vízminõségének javításában hazánk már eddig is több fontos eredményt ért el, ilyen például a fürstenfeld-i geotermikus erõmû magas sótartalmú termálvíz-bevezetésének leállítása, ami a Rába vízminõségének jelentõs javulásához vezet. A végsõ megoldás azonban csak a bõrgyárak fokozott szennyvíztisztítását biztosító szûrõk beépítése és üzembe helyezése után, azaz 2009. év végére várható. Addig is szükséges azonban az ismereteink bõvítése, a habzási jelenség okainak, a vízminõség változás okozóinak feltárása. A „Rába Survey” elvégzése rendkívül jelentõs lépés a Rába aktuális vízállapotának értékelésében, valamint a folyót terhelõ tisztított szennyvíz bevezetések folyóra gyakorolt hatásának elemzésében.


Eddig elért eredményeink a Rába szennyezés ügyében

• Új és szigorúbb kibocsátási határértékeket vezettek be Ausztriában
• A kibocsátások és az immissziók fokozott ellenõrzése történik.
• Szentgotthárdon 2007. augusztus 2-a óta folyamatos mintavevõ berendezés üzemel. A minták naponkénti feldolgozását a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság végzi. Valamennyi adat mindkét fél és az érdeklõdõk számára hozzáférhetõ.
• A BOXMARK cég 2008. végéig a feldbach-i, 2009. közepéig pedig a jennersdorf-i üzemében magasabb fokozatú tisztítást vezet be.
• A fürstenfeld-i geotermikus erõmûben befejezték a termálvíz bevezetését
• Rába ökológiai rehabilitációjára irányuló közös projekt végrehajtására tervezõ csoportot hoztak létre
• Intézkedések történtek a wolsdorf-i bõrgyár tisztítási technológiájának fejlesztésére.

forrás: http://www.kvvm.hu/