A szabadság diszkrét bája

droszler | 2008. szeptember 16 18:59:33 | kultúra |
„A szabadság diszkrét bája: írószervezetek Közép-Európában 1989 elõtt és után”

A Magyar Írószövetség nemzetközi konferenciája

„The Discreet Charm of Freedom: Writers’ Associations in Central-Europe before and after 1989”

International Conference of the Hungarian Writers’ Association

Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy 1989 után a mi Európánkban – itt, Édentõl keletre és az igazi Kelet-Európától nyugatra – nehéz kölöncöktõl szabadult meg az író. Nem kell már a cenzúrát kerülgetnie és csábító szavakat csempésznie szövegébe az emberi méltóságról és a szabadságról. Átadhatja magát magát a nyelv játékos kedvének, lehet individuum, akinek nem kell más nevében megszólalnia, lehet immár saját dekonstrukciójának a tanúja.

De megszabadulhatunk-e attól, amit átéltünk? Vajon tapasztalataink az emlékezet múzeumába valók, és csupán mint groteszk mementó adhatók át az új nemzedékeknek? A mi kollektív emlékezetünket, identitásunkat ugyanis, mind a XIX., mind a XX. században, jelentõs részben az irodalom formálta. Belõle tudtuk, mit jelent a szabadság, mit jelent csehnek, románnak, szlováknak, lengyelnek, szlovénnak, magyarnak, szóval közép-európainak lenni. Kultúrák határvidékén élni, kis nyelv világából kívánkozni az emberiség horizontjára.

Ezért tartjuk fontosnak számot vetni kulturális örökségünknek ezzel a részével, hogy mit tettek az írószervezetek, irodalmi mûhelyek a szólás szabadságáért a diktatúra szigorúbb és enyhébb évtizedei alatt. És mit tehetnek ma az írói közösségek a megváltozott körülmények között, amikor devalválódni látszik térségünknek az a sajátos hagyománya, amely az irodalmat magas értékként tartotta számon? Amikor Közép-Európában még viszonylag gyenge a civil társadalom, melynek részét képezik az írószervezetek?

Ezekkel a kérdésekkel szeretnénk foglalkozni tanácskozásunkon. Nem a jó válaszok, hanem a további jó kérdések reményében. Abban a meggyõzõdésben, hogy kis nyelveink nagy irodalma, történelmi tapasztalataink hasonlósága, jövõbeni szomszédságunk sok tekintetben közös nevezõre hoz bennünket.



A tanácskozás programja

Szeptember 19., péntek
A résztvevõk érkezése
18.00 Ünnepélyes megnyitó a Magyar Írószövetség székházában
Vasy Géza, a magyar írószövetség elnökének köszöntõje
Kiss Gy. Csaba megnyitó beszéde: Miért fontos nekünk Közép-Európa?
L. Simon László elõadása: Az írószervezetek szerepe napjainkban

19.00 Vacsora



Szeptember 20., szombat
Konferencia a Magyar Írószövetség székházában
9.30-12.15 Délelõtti ülésszak
12.15-14.00 Ebédszünet
14.00-16.45 Délutáni ülésszak
18.00 Fogadás a magyar Parlamentben
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyûlés alelnökének köszöntõje
Parlamenti séta
Kiss Gy. Csaba elõadása: Magyar írók és ’68

19.00 Vacsora


Szeptember 21., vasárnap
A résztvevõk hazautazása

A konferencia részletes idõbeosztása, az elõadások címei



Szeptember 20., délelõtti ülésszak



Elsõ ülésszak – elnököl Kovács István



9.30-9.50 Bohdan Zadura: Az Írószövetség tagja voltam…

9.50-10.10 Orbán János Dénes: Kalandos írószervezetek Romániában

10.10-10.30 Bohumil Dole¾al: A Tváø (Arc) folyóirat esete: nem kommunista periodikum kommunista környezetben

10.30-10.45 Hozzászólások



10.45-11.00 Szünet



Második ülésszak – elnököl Vasy Géza



11.00-11.40 Mircea Dinescu: A szolidaritás illúziója

11.40-12.00 Bence Lajos: Kettõs kisebbségben: a szlovéniai magyar irodalom a jugoszláviai és az egyetemes magyar irodalmon belül

12.00-12.15 Hozzászólások



Szeptember 20., délutáni ülésszak



Harmadik ülésszak – elnököl Kiss Gy. Csaba



14.00-14.20 Karol Wlachovsky: Szervezetten vagy szervezet nélkül?

14.20-14.40 Kalász Márton: Tiltás és kapcsolatkeresés

14.40-15.00 Jerzy Snopek: A Lengyel Írószövetség: a szabadság fényei és árnyai

15.00-15.15 Hozzászólások



15.15-15.30 Szünet



Negyedik ülésszak – elnököl L. Simon László



15.30-15.50 Tone Partljiè: Veszedelmes, de nem lényegi viszonyok

15.50-16.10 Tóth Erzsébet: A szentendrei megálló, avagy a felfüggesztés diszkrét bája: emlékek a Fiatal Írók József Attila Körérõl

16.10-16.30 Alexa Károly: A magyar író és a rendszerváltozás

16.30-16.45 Hozzászólások





A tanácskozás résztvevõi



Alexa Károly magyar irodalomtörténész, kritikus. 1945-ben született Radstadtban (Ausztria). A Kortárs, majd a Mozgó Világ folyóirat munkatársa, 1988-tól 1992-ig a Hitel fõszerkesztõhelyettese. 1993 és 1996 között a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója. 2004-tõl az Életünk folyóirat fõszerkesztõje, 1999-tõl a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít. József Attila-díjas, 2000-ben megkapta az Év Könyve díjat.



Bence Lajos szlovéniai magyar költõ, publicista, szerkesztõ. 1956-ban született Göntérházán. 1994-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen irodalomtudományból szerzett doktori fokozatot. 1990 és 1992 között a Hidak címû nemzetiségi tévémûsor szerkesztõje a Szlovén Televíziónál. 1991-tõl 1997-ig a Maribori Egyetem Magyar Tanszékének oktatója. 1997 óta a Népújság fõszerkesztõje és a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet igazgatója.



Mircea Dinescu román költõ, szerkesztõ. 1950-ben született Sloboziában. Elsõ verseskötete 1971-ben látott napvilágot. Harmadik kötetéért 1976-ban megkapta a Román Írószövetség és az Akadémia díját. A Ceausescu-diktatúra bírálója, 1989-ben házi õrizetbe vették, december végén fontos szerepet játszott a román forradalomban. A megújult Román Írószövetség elnöke volt az 1990-es évek elején. 1999-ben Herder-díjat kapott.



Bohumil Dole¾al cseh közíró, kritikus, politológus. 1940-ben született Prágában. 1964 és 1969 között a Tváø címû folyóirat munkatársa, majd fõszerkesztõje volt. Nézetei miatt eltávolították a szellemi életbõl, évekig munkásként, programozóként kereste a kenyerét. 1987-ben a Demokratikus Kezdeményezés nevû ellenzéki mozgalom szervezõje, 1990 és 1992 között a Szövetségi Parlament képviselõje. 1988-ban felszólalt Esztergomban a Magyar Demokrata Fórum rendezvényén, ezért útlevelét bevonták. Többször követelte írásaiban Esterházy János ügyének tisztázását.



Kalász Márton magyar költõ, mûfordító. 1934-ben született Sombereken. 1960-tól 1970-ig az Európa Könyvkiadó szerkesztõje. 1971-tõl 1974-ig a berlini Magyar Kultúra Háza munkatársa. 1970-tõl 1985-ig az Új Írás munkatársa, 1986-tól a Vigilia folyóirat fõmunkatársa. 1991 és 1994 között a stuttgarti Magyar Kulturális Központ igazgatója. 1995-tõl a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. 2001 és 2007 között a Magyar Írószövetség elnöke, 2007-tõl az Írószövetség elnökségi tagja. József Attila-, Radnóti-, Arany János- és Artisjus-díjas.



Kiss Gy. Csaba magyar irodalomtörténész, esszéista. 1945-ben született Budapesten. A közép-európai kultúrák kapcsolataival foglalkozik, különös tekintettel a nemzeti jelképekre és mítoszokra. Ezekrõl a kérdésekrõl öt önálló kötete jelent meg. 1999 és 2004 között a Zágrábi Egyetem vendégtanára. Jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Mûvelõdéstörténeti Tanszékének oktatója. A Magyar Írószövetség választmányi tagja. József Attila-díjas.



Kovács István magyar költõ, történész, mûfordító. 1945-ben született Budapesten. 1990-tõl 1994-ig a varsói nagykövetség kulturális tanácsosa, 1994-tõl 2003-ig krakkói fõkonzul. 1995 és 1999 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyel tanszékének tanszékvezetõ tanára. József Attila-díjas, Krakkó város díszpolgára. A Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának elnöke.



Lezsák Sándor magyar író, költõ. 1949-ben született Budapesten. 1979-tõl a lakiteleki általános iskola tanára. 1987-ben háza kertjében alakult meg a híres lakiteleki találkozókat követõen a Magyar Demokrata Fórum. 1994 óta országgyûlési képviselõ, jelenleg a Magyar Országgyûlés alelnöke. Pilinszky János-díjas, több amerikai magyar irodalmi díj kitüntetettje.



L. Simon László magyar költõ, szerkesztõ. 1972-ben született Székesfehérvárott. A Magyar Mûhely, a Kortárs és a Kommentár címû lapok szerkesztõje. 2003 és 2005 között Szépirodalmi Figyelõ folyóirat fõszerkesztõje. 1998-tól 2004-ig a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, 2004-tõl az Írószövetség titkára. József Attila-díjas.



Orbán János Dénes erdélyi magyar költõ, prózaíró. 1973-ban született Brassóban. 1995-tõl 2000-ig az Elõretolt Helyõrség címû folyóirat fõszerkesztõje, 2003 óta az Irodalmi Jelen szerkesztõje. 1995 és 1998 között az Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztõje és ügyvezetõje, azóta igazgatója. 2006 óta az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. József Attila-díjas, 2000-ben Herder ösztöndíjas Bécsben.



Tone Partljiè szlovén drámaíró, dramaturg. 1940-ben született Mariborban. Hazájában népszerû, sokoldalú irodalmár. Eddig huszonhárom könyve látott napvilágot. Számos filmforgatókönyvet, rádiójátékot írt. 1991 és 2004 között parlamenti képviselõ. 1983-tól 1987-ig a Szlovén Írószövetség elnöki tisztét töltötte be.



Jerzy Snopek lengyel irodalomtörténész, kritikus, mûfordító. A magyar irodalom és kultúra „nagykövete” Lengyelországban. Az 1980-as években az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Lengyel Tanszékén volt lektor. Pilinszky János és József Attila fordítója. 1995 és 2006 között a Lengyel Irodalomtudományi Intézet igazgatóhelyettese. 2003-ban Varsóban megalapította a Prus Bölcsész Magánegyetemet. 2002-ben jelent meg Magyar mûvelõdéstörténet címû munkája.



Tóth Erzsébet magyar író, költõ. 1951-ben született Tatabányán. Közgazdászként végzett, 1985-tõl szabadfoglalkozású író. 1979-tõl 1985-ig a Fiatal Írók József Attila Körének (FIJAK) vezetõségi tagja. Jelenleg a Magyar Írószövetség választmányi tagja. József Attila díjas, 1999-ben Arany János-jutalomban, 2001-ben az Év Könyve-díjban részesült.



Vasy Géza magyar irodalomtörténész. 1942-ben született Budapesten. Elõbb gépészmérnöknek tanult, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. 1969 óta az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti tanszékének oktatója. 1973-tól 1977-ig a József Attila Kör vezetõségének tagja, 1987-tõl 1997-ig az Írók Szakszervezetének elnökségi tagja. 2001 és 2007 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, 2007 óta az Írószövetség elnöke. József Attila- és Arany János-díjas.



Karol Wlachovsky szlovák mûfordító, irodalomtörténész, diplomata. 1941-ben született Kassán. 1963-tól 1968-ig a Slovenské pohl’ady címû irodalmi folyóirat szerkesztõje, 1968-tól 1990-ig a Tatran Könyvkiadó munkatársa. 1989-tõl 1992-ig a budapesti csehszlovák kulturális központ igazgatója, 1993-1996, valamint 1999-2003 között a budapesti Szlovák Kulturális Intézet igazgatója. 1996 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szlovák tanszékének vendégtanára. Füst Milán-, Déry Tibor- és Pro Cultura Hungarica díjas.



Bohdan Zadura lengyel költõ, prózaíró, szerkesztõ, mûfordító. 1945-ben született Pulawy városában. Napjaink lengyel költészetének meghatározó alakja. Elsõ verseskötete 1968-ban látott napvilágot. 1980-tól az Akcent címû lublini folyóirat szerkesztõje. Az utóbbi években a lengyel irodalom egyik legfontosabb orgánumának, a varsói Twórczo¶æ címû folyóiratnak a fõszerkesztõje. Többször járt Magyarországon, költészetünkbõl is fordított.



A konferencián szinkrontolmácsolás lesz.



***



„The Discreet Charm of Freedom”



In the eyes of many, the year 1989 saw our average European author – here, East of Eden and West of the Real Eastern Europe – at last liberated from ponderous shackles. No longer was he forced to toy with words and smuggle enticing phrases on human dignity and freedom into his works in order to avoid being censored. Finally, he could give in to the gaiety of language and, without being required to speak for others, just be an individual, the witness of his own deconstruction.

But can we ever rid ourselves of what we have lived through? Do experiences really belong to the museum of reminiscence, only to be passed over to future generations as grotesque mementos? To a great extent, both in the 19th and 20th centuries, it was indeed literature that shaped our collective memory and identity. Without it, we could never have learnt what freedom stood for, or what it meant to be a Czech, Romanian, Slovakian, Polish, Slovenian or Hungarian – that is, what it meant to be Central European. To live on the periphery of cultures, longing from the world of small languages to be put on the horizon of mankind.

That is why we consider it so important to take account of this part of our cultural heritage, to understand what writers' associations and literary workshops had done for the freedom of speech throughout the decades of both heavy and soft dictatorship. And what could members of the writing community do today, in such different circumstances, when our region's peculiar tradition, which once had cherished literature as priceless, seems to be in a state of debasement? In a time when civil society, of which writers’ associations form a part, is still relatively weak in Central Europe?

These are the questions our conference aims to discuss – not in the quest for right answers, but in the hope of raising further ones, convinced that the great literature of our small languages, the similarities in our history and our future neighborhood shall, in many aspects, bring us closer together.





Event Schedule



Friday, September 19



Participants arrive



18.00 Opening ceremony at the Hungarian Writers' Association (HWA) Headquarters.

Welcome speech by Géza Vasy, President of the HWA.

Opening speech by Csaba Kiss Gy.: Why Central Europe is important to us

Lecture by László L. Simon: The role of writers’ associations today



19.00 Dinner



Saturday, September 20



Conference at the HWA Headquarters.



9.30-12.15 Morning session



12.15-14.00 Lunch break



14.00-16.45 Afternoon session



18.00 Reception at the Parliament

Welcome speech by Sándor Lezsák, Vice President of the Parliament of Hungary

Parliament walking tour

Lecture by Csaba Kiss Gy.: Hungarian writers and ’68



19.00 Dinner



Sunday, September 21



Participants return home





Detailed Conference Timetable



September 20, Morning session



First session – chairman: István Kovács



9.30-9.50 Bohdan Zadura: I was a member of Writers’ Union…

9.50-10.10 Orbán János Dénes: Adventurous writers’ associations in Romania

10.10-10.30 Bohumil Dole¾al: The Tváø (Face) Journal case: a non-communist periodical in a communist setting

10.30-10.45 Discussion



10.45-11.00 Break



Second session – chairman: Géza Vasy



11.00-11.40 Mircea Dinescu: Illusion of Solidarity

11.40-12.00 Lajos Bence: Double minority: Hungarian literature in Slovenia within Yugoslavian and Hungarian literature

12.00-12.15 Discussion



September 20., Afternoon session



Third session – chairman: Csaba Kiss Gy.



14.00-14.20 Karol Wlachovsky: With or without the association?

14.20-14.40 Márton Kalász: Prohibition and the pursuit of contact

14.40-15.00 Jerzy Snopek: The Polish Writer’s Association. Lights and shadows of freedom

15.00-15.15 Discussion



15.15-15.30 Break



Fourth session – chairman: László L. Simon



15.30-15.50 Tone Partljiè: Dangerous but not essential relations

15.50-16.10 Erzsébet Tóth: The Szentendre station, or the discreet charm of suspension. Recollections from the Attila József Circle of Young Writers

16.10-16.30 Alexa Károly: Hungarian writers and the change of regime

16.30-16.45 Discussion





Conference Participants



Károly Alexa Hungarian literary historian and critic. Born in 1945 in Radstadt, Austria. Contributor to the Kortárs (Contemporary) and Mozgó Világ (World on the Move) journals. Between 1988 and 1992, Deputy Editor-in-Chief of the periodical Hitel (Credit). From 1993 to 1996, CEO of the Hungarian News Agency (MTI). As of 2004, Editor-in-Chief of the journal Életünk (Our Life), also lectures at the Pázmány Péter Catholic University since 1999. Attila József Prize winner. Was given Book of the Year Award in 2000.



Lajos Bence Slovenian Hungarian poet, publicist, editor. Born in 1956 in Göntérháza. Received his PhD in Literary Studies at Eötvös Loránd University in 1994. Between 1990 and 1992, editor of the minority programme Hidak (Bridges) on Slovenian National Television. From 1991 to 1997, lectures at the Department of Hungarian Studies at the University of Maribor. As of 1997, Editor-in-Chief of the weekly Népújság and Director of the Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet (Information Institute for Ethnic Hungarians).



Mircea Dinescu Romanian poet, editor. Born in 1950 in Slobozia. His first volume of poetry was published in 1971. His third book in 1976 was granted by the main prize of the Romanian Academy and the Romanian Writers’ Association. In 1989 he was detained in custody for criticizing the Ceausescu regime. At the end of December he had an important role in the events of the revolution. In the early nineties he used to be the president of the renewed Romaninan Writer’s Association. In 1999 he received the Herder-prize.



Bohumil Dole¾al Czech writer, critic, political scientist. Born in 1940 in Prague. Between 1964 and 1969: contributor, then Editor-in-Chief of the journal Tváø. Due to his views, he was expelled from intellectual circles and worked for years as a programmer. In 1987, activist in the opposition movement „Democratic Initiative”. Between 1990 and 1992, member of the Federal Parliament. Held a speech at the Esztergom meeting of the Hungarian Democratic Forum (MDF) in 1988, which resulted in his passport being revoked. In his works, he repeatedly demanded a clarification of the János Esterházy case.



Márton Kalász Hungarian poet and translator. Born in 1934 in Somberek. Between 1960 and 1970, editor at the Európa Publishing House. From 1971 to 1974, associate at the House of Hungarian Culture in Berlin. Between 1970 and 1985, associate at Új Írás (New Script). >From 1986, Senior Associate at the periodical Vigilia. Between 1991 and 1994, Director of the Hungarian Cultural Centre in Stuttgart. As of 1995, teaches at the Károli Gáspár University. Served as President of the Hungarian Writers’ Association between 2001 and 2007. Board Member since 2007. Winner of the Attila József, Radnóti, János Arany and Artisjus Prizes.



Csaba Kiss Gy. Hungarian literary historian and essayist. Born in 1945 in Budapest. Specialises in the relationship between Central European cultures, with a special regard to national symbols and myths. Has published five individual volumes on this subject. Visiting professor at the University of Zagreb between 1999 and 2004. At present, instructor at the Department of Cultural History at the Eörvös Loránd University. Board Member at the Hungarian Writers' Association. Attila József Prize winner.



István Kovács Hungarian poet, historian and translator. Born in 1945 in Budapest. Between 1990 and 1994, cultural advisor at the Hungarian Embassy in Warsaw. From 1994 to 2003, Consul General in Krakow. Between 1995 and 1999, Head of the Department of Polish Studies at Pázmány Péter Catholic University. Attila József Prize winner, awarded with the Key to the City of Krakow. President of the János Arany Foundation of the Hungarian Writers’ Association.



Sándor Lezsák Hungarian writer and poet. Born in 1949 in Budapest. Started teaching at Lakitelek elementary school in 1979. In 1987, following the famed Lakitelek Meetings, it was in his garden that the Hungarian Democratic Forum (MDF) was founded. Has been a Member of Parliament since 1994, currently serving as its Vice President. Winner of the János Pilinszky Prize, as well as a number of American-Hungarian literary awards.



László L. Simon Hungarian poet and editor. Born in 1972 in Székesfehérvár. As of 1995, editor at the periodical Magyar Mûhely (Hungarian Workshop). From 2003, picture editor at Kortárs, from 2006 editor at the periodical Kommentár. Editor-in-chief between 2003 and 2005 of the periodical Szépirodalmi Figyelõ (The Belles-Lettres Observer). Between 1998 and 2004, president of the Young Writers’ Association. As of 2004, secretary of the HWA. Attila József Prize winner.



János Dénes Orbán Transylvanian Hungarian poet and prose writer. Born in 1973 in Brasov. Between 1995 and 2000, editor-in-chief at the periodical Elõretolt Helyõrség (Detached Garrison). As of 2003, editor at Irodalmi Jelen (Literary Present). Between 1995 and 1998, editor and executive manager at the Erdélyi Híradó Publishing House. As of 1998, director. Has served as president of the League of Transylvanian-Hungarian Writers since 2006. Attila József Prize winner. In 2000, won the Herder Scholarship in Vienna.



Tone Partljiè Slovenian playwright and dramaturgist. Born in 1940 in Maribor. A versatile literary man and a popular figure in his native Slovenia. Has published twenty-three books so far and written a number of movie scripts and radio plays. Member of Parliament between 1991 and 2004. Served as President of the Slovenian Writers’ Association between 1983 and 1987.



Jerzy Snopek Polish literary historian, critic and translator. The „Ambassador” of Hungarian literature and culture to Poland. In the 1980’s, lecturer at the Department of Polish Studies at the Eötvös Loránd University. Translated the works of János Pilinszky and Attila József. Between 1995 and 2006, Vice President at the Institute of Polish Literary Studies. In 2003, founded the Prus Private University of Liberal Arts in Warsaw. His work titled Hungarian Cultural History was published in 2002.



Erzsébet Tóth Hungarian author and poet. Born in 1951 in Tatabánya. Holds a degree in economics, has been a freelance writer since 1985. Between 1979 and 1985, board member of the Attila József Circle of Young Writers. Currently a board member at the Hungarian Writers' Association. Attila József Prize winner. In 1999, won the János Arany-, then in 2001, the Book of the Year awards.



Géza Vasy Hungarian literary historian. Born in 1942 in Budapest. First studied mechanical engineering, then graduated in Hungarian- and Library Studies at the Eötvös Loránd University. Has been instructor at the Department of Hungarian Literary History at the Eötvös Loránd University since 1969. Management member of the Attila József Circle between 1973 and 1977. Board member of the Writers’ Trade Union between 1987 and 1997. Board member of the Hungarian Writers’ Association between 2001 and 2007. President since 2007. Winner of the Attila József and János Arany Prizes.



Karol Wlachovsky Slovakian translator, literary historian, diplomat. Born in 1941 in Kosice. From 1963 to 1968, editor at the literary periodical Slovenské pohl’ady. Between 1968 and 1990, associate at the Tatran Publishing House. Between 1989 and 1992, director of the Czechoslovakian Cultural Centre in Budapest. Between 1993 and 1996, as well as between 1999 and 2003, served as director of the Slovak Cultural Centre in Budapest. Has been guest lecturer at the Department of Slovakian Studies at the Pázmány Péter Catholic University since 1996. Winner of the Milán Füst-, Tibor Déry- and Pro Cultura Hungarica awards.



Bohdan Zadura Polish poet, writer, editor and translator. Born in 1945 in Pulawy. A key figure in contemporary Polish poetry. His first collection of poems was published in 1968. As of 1980, editor of the Lublin-based periodical Akcent. Editor-in-chief of the Warsaw-based periodical Twórczo¶æ, one of the most important entities in Polish literature. Has been to Hungary several times and made translations of Hungarian poetry as well.





Magyar Írószövetség programja

Szervezõk: Kiss Gy. Csaba és Pápay György

Munkatársak: L. Simon László és Peller Zsuzsa

www.iroszovetseg.hu

1062 Budapest, Bajza u. 18.

Tel.: + 36-1-322-8840

Fax: + 36-1-321-3419

E-mail: titkarsag@iroszovetseg.hu



A Magyar Írószövetség nemzetközi konferenciáját a MASZRE támogatja.


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.