A közelmúltban a körmendi ön­kormányzat lemondott a helyi Batthyány-kastélynak és, parkjá­nak az ingyenes használatáról. A képviselők a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kérésének tet­tek eleget, mivel jelentkezett egy olyan cég, amely vagyonkezelői szerződést kíván kötni az állami tulajdonban lévő barokk ingatlan­együttes hasznosítására. A vasi kisvárosban most sokan aggód­nak, vajon jó kezekbe kerül-e a kastély.
- A hitetlenkedők elsősorban a tervezett beruházás nagysága mi­att bizalmatlanok, ugyanis a va­gyonkezelőijogra pályázó cég az elképzelések szerint több mint tíz­milliárd forintos fejlesztésre ké­szül - mondja Bebes István, Kör­mend polgármestere. - Kisvárosi léptékkel mérve hihetetlen nagy összegről van szó.
A körmendi uradalom 1605­ben került a Batthyány család tu­lajdonába. A barokk kastélyt és a hozzá tartozó épületegyüttest a XVII. században már a Batthyá­nyak építették fel, akiknek leszár­mazottai a második világháború végéig gondozták az épületeket, valamint a negyvenhektáros kas­télyparkot. Az elmúlt hatvan év­ben - amióta állami tulajdonban van - fokozatosan romlott az ingatlan állapota.

A hitetlenkedők elsősorban a tervezett beruházás nagysága miatt bizalmatlanok.


A kastély egyes részei jelenleg üresen állnak - a főépületből pél­dául két évvel ezelőtt költözött ki a középiskolai kollégium -, más részeiben viszont színház, kiállító­terem, gyerekkönyvtár, fúvós­zenekar működik. Azt az épület­szárnyat, ahol a közelmúltban bol­doggá avatott Batthyány-Stratt­mann László az 1920-as években kialakította a szemkórházát, évti­zedek óta egy cipőgyár használja.
A KVI évek óta sikertelenül próbálkozott a kastély vagyonke­zelői jogának átadására, a kürt pá­lyázatra senki sem jelentkezett. Nem csoda, hiszen az épület­együttes felújítása mintegy há­rommilliárd forintba kerül. Tavaly aztán felcsillant a remény, mivel felbukkant egy frissen alakult bu­dapesti kft., amely vállalta, hogy néhány éven belül több mint tíz­milliárd forintos beruházással nemcsak a kastélyt és a hozzá tar­tozó épületeket újítaná fel, nem­csak egy ötcsillagós szállodát ala­kítana ki; hanem egyéb fejleszté­sek segítségével egy komplex tu­risztikai központot is létrehozna.
- Egy újszerű konstrukcióról van szó, amelyet most próbálunk ki először - mondja Salamin Kál­mán, a kincstár műemléki és kul­turális örökség főosztályának ve­zetője. - A konstrukció lényege, hogy a műemlék ingatlan tovább­ra is az állam tulajdonában marad, a vagyonkezelői jogot hosszú táv­ra, legalább ötven évre megszerző befektető viszont nemcsak az adott kastélyt újítja fel, hanem an­nak környékén is jelentős beruhá­zásokat hajthat végre.
Salamin Kálmán szerint a ma­gánbefektetők számára egy mű­emlék kastély több milliárd forint­ba kerülő felújítása - tekintettel a különböző építészeti kötöttségek­re és a hasznosítási korlátozásokra - belátható időn belül nem térül­hetne meg. Emiatt a kastélyfelújí­tás csak abban az esetben lehet rentábilis, ha a műemlék környe­zetében gyógyszállók, termálfür­dők, kaszinók és egyéb turisztikai szolgáltatásokra alkalmas létesít­mények épülnek.
- Mindez azt jelenti, hogy ezeknek a beruházásoknak jóval nagyobb a fonásigénye, mint amit eddig megszoktunk - mondja Salamin Kálmán. -A KVI termé­szetesen csak azokkal a cégekkel köt vagyonkezelői szerződést a műemlék ingatlanokra, amelyek megfelelő bankgaranciát tudnak felmutatni fejlesztéseikhez.
A körmendi emberek egyelőre fenntartásokkal fogadják a va­gyonkezelői jogra pályázó Sze­leste 2001 Kft.-t. Sokan nem tud­ják elképzelni, hogyan tudják majd előteremteni a hárommillió forintos alaptőkével rendelkező cég messziről jött tulajdonosai a fejlesztésekre szánt több mint tíz­milliárd forintot. Györey Zsolt, a Szeleste 2001 Kft. ügyvezetője szerint nincs ok az aggodalomra, a beruházást egy hazai pénzintézet által nyújtott hitelből fedezik majd, amelyhez egy külföldi bank biztosított hitelgaranciát.
Az Ausztriában élő Batthyány László a közelmúltban levélben fordult a körmendi polgármester­hez, amelyben fenntartásait fogal­mazza meg a beruházással kap­csolatban. Batthyány László 2001-ben jelentkezett a KVI-nél a vagyonkezelői jog megszerzésé­ért, ám amikor bejárta a romos ál­lapotban lévő kastélyt, letett a szándékáról.

A budapesti Szeleste 2001 Kft.­nek egyébként még számos felté­telt kell teljesítenie a vagyonkeze­lői jog megszerzéséhez. Háromol­dalú megállapodást kell kötnie a körmendi önkormányzattal és a KVI-vel a kastélyban működő in­tézmények, cégek, civil szerveze­tek sorsának rendezéséről. Új he­lyet kell kialakítani a városban a gyerekkönyvtár számára, vala­mint a kastély másik szárnyába kell költöztetni a múzeumot és a kiállítótermet. A legnagyobb gon­dot a cipőgyár elhelyezése jelenti.
-A háromoldalú megállapodás tervezete szerint az önkormányzat ingyen biztosítana egy telket a vá­ros ipari parkjában, ahol a ldt. fel­építene egy modern üzemcsarno­kot a cipőgyár számára - mondja Györey Zsolt. - Számításaink sze­rint mintegy félmilliárd forintba kerül, hogy az önkormányzat va­lamennyi kérését teljesítsük.
Bebes István azt mondja: csak akkor lesz nyugodtabb, ha a kft. teljesíti a háromoldalú megállapo­dósban foglaltakat. Mielőtt azon­ban aláírják a megállapodást; sze­retnék látni azt a hitelszerződést, amely bizonyítja, hogy a cég meg tudja szerezni a beruházáshoz szükséges pénzt.
Salamin Kálmán szerint az ál­lam számára nem jelent nagy koc­kázatot a vagyonkezelői jog át­adása; mivel a körmendi Batthyá­ny-kastély és a hozzá tartozó park továbbra is állami tulajdonban marad, s a vagyonkezelői szerző­dés azonnal felbontható, ha a kft: nem teljesíti az általa is vállalt fel­tételeket.
- Az idén több melléképület felújítása is megkezdődik, jövőre pedig a főépületre kerül sor ­mondja Györey Zsolt. - Két év múlva lesz a négyszáz éves évfor­dulója annak, hogy a Batthyányak tulajdonába került a kastély. Ad­digra befejezzük a rekonstrukciót.
Cseri Péter

Forrás: Népszabadság, 2003. április 14.