Május 31-én, vasárnap tartják Magyarországon a Magyar hõsök emlékünnepét. Az Országgyûlés által 2001. június 19-én, a Magyar hõsök emlékünnepérõl elfogadott törvény értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékeznek meg "az elmúlt ezredév magyar hõseire", akik életüket adták a hazáért.

1917-ig vezethetõ vissza
Az ünnep eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethetõ vissza, amelyet báró Abele Ferenc vezérkari õrnagy kezdeményezett, s amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hõseinek.

Az önkormányzatok vagy a tehetõsebb polgárok már az elsõ világháború elején több faluban emléktáblát emeltek az elesetteknek.

Szobrok, fák, terek
Az 1917-es törvény nyomán 1938 végéig 1086 világháborús emlékmûvet emeltek Magyarországon. Ez nem csupán szobor lehetett: helyenként fákat ültettek, másutt neveket felsoroló táblákat helyeztek el.

Az 1924. évi XIV. törvény március 15-e és augusztus 20-a mellett mint nemzeti ünnepet bevezette a Hõsök emlékünnepét, május utolsó vasárnapját jelölve meg annak idõpontjául.

Megszüntették az emléknapot
A második világháború utáni elsõ években még megtartották a Hõsök emlékünnepét, sõt emlékmûvek is készültek. Az ünnep azonban fokozatosan elhalt, mivel a Horthy-hadseregben szolgált katonákat egy fasiszta hadsereg tagjainak minõsítette a mindinkább a kommunisták által uralt politika. A szovjet vezetésû Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság is azt követelte a kormánytól, hogy szüntesse meg az emléknapot.

Névtelen hõsöknek állít emléket
A 2001-ben már ismét megünnepelt emléknap azoknak a névtelen hõsöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért.

2001. augusztus 18-án a millennium jegyében Budapesten ünnepélyes keretek között újraavatták a megújult Hõsök terét, átadták az Ezredéves Emlékmû megszépült szobrait és katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a hõsök emlékkövét, amelynél minden évben kegyeleti megemlékezést tartanak a Magyar hõsök emlékünnepén.