Stroke- Minden perc számít

droszler | 2009. június 11 20:23:25 | közérdekü |
Évente 18 ezer haláleset, 50 ezer új beteg

Egyre többen hívják a mentõket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. A Magyar Stroke Társaság /MST/ égisze alatt elindított, két hónapig tartó TCR kampány elérte célját. Az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal hamarabb kérnek segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít, hiszen, ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi Stroke központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre.
A Magyar Stroke Társaság április elsejétõl országos kampányt indított, ezzel is felhívva a társadalom figyelmét a stroke veszélyére, az idõablak jelentõségére.
Az idõfaktor fontosságát jelképezte a kampány jelmondata is „Stroke - Ne késlekedj" -" Minden perc számít”. Mint a felmérések mutatják, még mindig nagyon sokan nincsenek tisztában a Stroke tüneteivel, szívesen várnak, gondolván, hogy másnapra kialusszák a rosszullétet, nem is számítva arra, hogy ezzel mekkora bajt okoznak nemcsak maguk, hanem a közvetlen környezetük és a társadalom számára is. 
Számtalan tünet jelzi a Stroke érkezését, ezek a hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélén), hirtelen kialakuló beszéd megértési zavar, szóformálási nehézség, hirtelen bekövetkezõ látászavar, mint kettõs látás, látótér kiesés, látásvesztés vagy csökkenõ látásélesség, hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok, a térérzékelés hirtelen elveszítése, hirtelen memóriazavar.
A Társaság szerette volna, hogy a kampány hozzájáruljon a Magyarországon egyre nagyobb teret hódító Stroke visszaszorításához, a szélütést kísérõ szövõdmények csökkentéséhez, az azonnali orvosi ellátáshoz, különös tekintettel, az azonnali vérrögoldásra. Csiba László az MST elnöke hangsúlyozta, a stroke megelõzhetõ, gyógyítható, ám csak akkor várható gyógyulás, ha a kezelés három órán belül elkezdõdik. Ehhez azonban szükséges a mentõszolgálattal való szoros együttmûködés, hiszen a gyorsaság életet menthet.
Gyõrfi Pál az Országos Mentõszolgálat kommunikációs vezetõje végigkísérte a kampányt, jelenlétével, nyilatkozataival erõsítette azt. Mindvégig azt hangsúlyozta, hogy a szélütés tüneteinek észlelésekor azonnal hívják a mentõt, hiszen az idõablaknak a beteg szempontjából igen nagy jelentõsége van.
Dr: Valikovics Attila a B-A-Z megyei Kórház Stroke Osztályának vezetõje úgy véli, hogy a kampánynak köszönhetõen megnõtt a vérrögoldások száma, a betegek sokkal hamarabb hívnak segítséget, ezáltal idõben kapják a megfelelõ orvosi ellátást.
Dr. Pápai György az OMSZ Kelet-Magyarországi orvosigazgatója is hasonló véleményen van, az elmúlt két hónapban, mint mondta megnõtt a hívások száma, több beteg került idõben a Stroke osztályra, ezáltal több ember életét sikerült megmenteni. Akkor örülne igazán, ha minden stroke beteg idõben megkapná a kezelést, ennek azonban az a feltétele, hogy a tünetek észlelésekor azonnal hívják a 104-t. Egy biztos, hogy ebben a régióban országosan is példaértékû a Stroke Osztály valamint a mentõszolgálat együttmûködése, mely az egyedileg kialakított, jól mûködõ modellnek köszönhetõ.
A Stroke Napon nagy sikerrel zajlott a városligeti rendezvény. Ezt bizonyítja a szûrésre jelentkezõk nagy száma, amely elérte a 9000-t, és az intenzív érdeklõdés az egészségügyi tanácsadó sátraknál. Kiemelendõ volt a médiumok érdeklõdése is, mely abban segített, hogy a stroke megelõzésével illetve gyors kezelésével kapcsolatos üzenet mindenkihez eljusson.
A kampány és a Stroke nap hatékonyságát felmérések is alátámasztják.
A „Ne késlekedj!” kampányt megelõzõen megkérdeztük az utca emberét, milyen ismeretekkel rendelkezik a stroke-ról. A 160 megkérdezettnek csupán az egyharmada tudott arra a kérdésre válaszolni, melyek a stroke tünetei. Ugyanez volt az arány a 3 órás idõablak és a mentõk hívásának fontosságára vonatkozó kérdések esetében is.
Az egyhónapos kampány után, a Stroke Napján újabb felmérést végeztünk, melybõl egyértelmûen kitûnik, hogy a rendezvényen megkérdezett 518 résztvevõ sokkal tájékozottabb volt a korábban megkérdezetteknél. Ez a változás kampánynak köszönhetõ, valamint a rendezvényen történõ tájékoztatásnak és az interaktív beszélgetéseknek.

Statisztika-eredmények - Stroke kampány - Stroke Napja


A név nélküli, 6 kérdésbõl álló kérdõív segítségével végzett felmérésünkben 518, harminc év feletti, a Stroke Napra kilátogató válaszait dolgoztuk fel. A válaszadók: 175 férfi (33,8%) és 343 nõ (66,2%), átlagos életkoruk 51,2 év, a legidõsebb kérdõívet kitöltõ most töltötte be 83 évet. A kutatásunkban részt vevõk 8,0%-a városban, 92%-a a fõvárosban él. Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásuk: általános iskolát végzett 11,2%, szakiskolát végzett 19,3%, érettségizett 45,3%, felsõfokú végzettségû 24,2%.
A megkérdezettek 79%-a tisztában van a stroke jelentésével, a férfiak 76%-a, a nõk 82%-a. A nõk 81% ismeri a stroke tüneteit, addig a férfiak alig érik el a 60 %-ot.
A válaszadók 77%-a a 3 órás idõablakon belül orvoshoz fordulna, 23% azonban csak 48 órán belül kérne segítséget, a megkérdezettek 75%-a hívná azonnal a mentõt, 25% máshoz fordulna.
Sajnos még mindig „csak” a lakosság 76%-a tudja pontosan a mentõk telefonszámát, a nõk 79%, a férfiak l 73%), további 14% az általános segélyhívó számot tárcsázná, és csupán a maradék 10% hívná a rendõrséget vagy a tûzoltókat.
A szélütés kockázati tényezõit illetõen 76% adott pontos választ. A válaszadók 72%-a hallott - e a kampányról A többség a TV-ben látta a felhívást, míg a megkérdezettek egy harmada internetes egészségügyi portálról értesült a kampányról.

Az agyvérzés fõ oka a magas vérnyomás
Az agyi infarktusnak két közvetlen oka van: az agyi ér meszesedése miatt vérrög alakul ki; a meglévõ szívbetegség (szívritmus zavar, billentyûmeszesedés, korábbi szívinfarktus) vagy a fõverõér kezdeti szakaszának meszesedése miatt vérrög kerül a véráramba, ami az agyi érbe jutva elzáródást okoz.
Az érelmeszesedés a verõerek falának évek alatt kialakuló betegsége, ami végül érszûkülethez, érelzáródáshoz vezet. Az érelmeszesedés az egész érrendszert károsítja. Ha elsõsorban az agyi ereket érinti, akkor agyi infarktust, ha a szívereket, szívinfarktust, ha az alsó végtag ereit érinti alsóvégtagi érszûkületet okoz. Az agy erének elzáródását követõen az érintett területen olyan visszafordíthatatlan elváltozások sora indul el, aminek következménye az agy maradandó károsodása.

Az érelmeszesedés kockázati tényezõi
Magasvérnyomás (hypertonia)

Az érelmeszesedés, az agyi infarktus és az agyvérzés legfontosabb kockázati tényezõje a magas vérnyomás. Magasvérnyomás betegségrõl akkor beszélünk, ha legalább három alkalommal, nyugalmi állapotban a vérnyomás 140/90 Hgmm felett van. Ekkor további vizsgálatokra, rendszeres (általában a beteg élete végéig tartó) kezelésre és ellenõrzésre van szükség. A magasvérnyomás betegség gyakorisága a kor elõrehaladtával növekszik. A vérnyomás felsõ értékének (systoles) minden 10 Hgmm-rel történõ csökkentése az agyi érkatasztrófák kockázatát 30%-al, míg az alsó érték (diastoles) 5-6 Hgmm-es mérséklése 42%-al csökkenti a veszélyt.


Magas vérzsírszint (hyerlipidaemia)
A vér emelkedett koleszterin és zsírtartalma valamint az érelmeszesedés és szívbetegségek kapcsolata jól ismert. A vérzsírok összetevõi az összkoleszterin (káros: LDL, védõ HDL koleszterin) és a triglicerid. Az összkoleszterin szint 5 mmol/l alatt normális. Az eddigi vizsgálatok valószínûsítik, de egyértelmûen nem bizonyították a magas vérzsírszint és az agyi infarktus kapcsolatát.

A magas zsírszint oka lehet a helytelen zsír dús táplálkozás és a szervezet fokozott zsírtermelése. Míg a helytelen táplálkozás okozta magas értékek zsírszegény étrenddel (hal, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása) befolyásolhatók, addig a fokozott zsírtermelés megfelelõ gátló gyógyszerekkel rendezhetõ.

Cukorbetegség (diabetes mellitus)
A cukorbetegség is az agyi infarktus kialakulásának kockázati tényezõje. A cukorbetegekben felgyorsul, és már fiatalabb korban is kimutatható az érelmeszesedés. Cukorbetegség lehetõségérõl akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor magasabb 6 mol/l-nél. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” cukorbetegség is, ami csak laboratóriumi vizsgálatokkal, cukorterhelési próbával mutatható ki. Megfelelõ diétával és gyógyszeres kezeléssel a kisérõbetegség kialakulásának kockázata csökkenthetõ.

Dohányzás
A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgezõ anyag van, amibõl talán a legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány. Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védõ (HDL) koleszterin szintje. Ezen összetett hatás miatt az erõs dohányzás (több mint napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára emeli az agyi infarktus gyakoriságát. A veszély nem csak a dohányost, hanem a passzív dohányzás révén a környezetét is érinti. A dohányzás abbahagyásának nem csak hosszú távú, hanem azonnali jótékony hatásai is vannak:

A dohányzás abbahagyása után
20 perccel Vérnyomás, pulzus javul
1 nappal a szívroham valószínûsége csökkenni kezd
3 hónappal a keringés javul
1 évvel késõbb a szívkoszorúér betegség veszélye már csak fele a dohányzókénak
5-15 évvel Az agyinfarktus veszély már akkora, mintha sose dohányzott volna.



Elhízás
Az elhízás, ami korunk egyik népbetegsége, javarészt a mozgásszegény életmód következménye. Az életkor elõrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Sok esetben társul magas vérnyomással, cukorbetegséggel és magas vérzsír értékekkel. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsõsorban a hasi elhízás fokozza. A testsúly és az elhízás meghatározásához a testtömeg indexet használják, ami egyszerûen számolható ki: a testsúly (kg) elosztva a testmagasság (m) négyzetével. Normál értéke 20-25 között van. Túlsúlyról 25-30 között, elhízásról 30 felett beszélünk. Kezelése elsõsorban az életmódbeli változtatás, az energia bevitel csökkentése és a testmozgás ésszerû növelése.

Szívritmus zavar (pitvarfibrillatio)
Elsõsorban 60 éves kor felett jelentkezõ kockázati tényezõ, melynek hátterében gyakran a szív ereinek meszesedése áll. Míg 50-59 éves kor között 1,5%-ban, addig 80-89 éves kor között 24%-ban fordul elõ. Hajlamosít vérrög kialakulására a szívben, ami az agyi erekbe kerülve érelzáródást, agyinfarktust okoz. Amennyiben valaki szívritmus zavart tapasztal, azonnal orvoshoz kell fordulnia részben az ok tisztázása, részben a megfelelõ kezelés miatt. Az agyi infarktus megelõzésére általában véralvadás gátló szedése szükséges. Ez javasolt a 60 év feletti betegeknek, valamint azoknak, akiknek a ritmuszavar mellet cukorbetegségük vagy magas vérnyomás betegségük is van. A megfelelõen beállított kezeléssel az agyi infarktus relatív kockázata 70%-al csökkenthetõ.

Tünetek és elõjelek
hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen)
hirtelen kialakuló beszéd megértési zavar, szóformálási nehézség
hirtelen bekövetkezõ látászavar: kettõslátás, látótér kiesés, látásvesztés vagy csökkenõ látásélesség
hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok
a térérzékelés hirtelen elveszítése, hirtelen memóriazavar
Ezek lehetnek múló jellegûek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is elõfordulhatnak. Már egyetlen jel is figyelmeztethet a Stroke kialakulására. A tünetek kialakulása viszonylag hirtelen történik: pl. ébredéskor, vagy pár perc alatt. Senkit ne tévesszen meg, ha a tünetek gyors javulást mutatnak, mert visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak.

Mit tegyünk agyi érkatasztrófa esetén?
A beteg túlélési, valamint gyógyulási esélyeit az befolyásolja, milyen hamar kerül Ideggyógyászati ill. úgynevezett Stroke osztályra. Ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja, azonnal értesítse az Országos mentõszolgálatot a 104-es telefonszámon, és kérjen sürgõsségi szállítást!

www.diamondagency.hu


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.