Tájékoztató Körmend Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 2009. augusztus 27-ei ülésérõl.
Napirend elõtt Csima Árpád a Helyi Választási Bizottság elnöke számolt be az augusztusi idõközi önkormányzati választásról, majd a 9. sz. választókerület képviselõjének választott Kárnics Ferenc ünnepélyes eskütételére került sor. A Napirend kisebb módosítását követõen megkezdte ülését a testület.

Költségvetés módosítása
Másodszorra került sor a 2009. évi költségvetés módosítására, melynek indokai között szerepelt a központi költségvetésbõl kapott pénzeszközök elõirányzat módosításai (többek között szociális jellegû kiadásokhoz, prémium évek programban igényelt, nyári gyermekétkeztetéshez, közcélú foglalkoztatáshoz, belterületi utak felújításához, és bölcsõdei felújításhoz kapott támogatásokkal nõtt az elõirányzat). Intézmények saját hatáskörben kért elõirányzat módosításai, feladatokhoz mûködési célra átvett pénzeszközök elõirányzat növelése, a gazdálkodás végrehajtása során szükségessé vált, ill. a gazdálkodási tartalék terhére biztosítandó elõirányzat módosítások tették még szükségessé a változtatást. Ennek alapján a bevételek és kiadások fõösszegét 3.358.752 eFt-ban, az önkormányzat általános tartalékát 137.005 eFt-ban, céltartalékát 119.881 eFt-ban hagyták jóvá. Az önkormányzat fejlesztési hitelét változatlanul 56.000 eFt összegben rögzítették.

Körmend Város Önkormányzata 2008. I. féléves gazdálkodása
A Képviselõ-testület megtárgyalta az Önkormányzat elsõ féléves gazdálkodását.
Mûködési bevételek és kiadások:
A mûködési bevételek elsõ féléves teljesítése az idõarányosnak megfelelõ. Jelentõs része az élelmezési tevékenységbõl származik az intézményeknél, melynek teljesítése az igénybevevõk számának csökkenése miatt nem éri el az idõszaknak megfelelõ mértéket. Az egyéb bevételek – bérbeadás, szolgáltatásnyújtás – csak a Városgondnokság és a Könyvtár esetében maradnak el a tervezettõl. A mûködési kamatbevételek összege (3,56 mFt) a félévnek megfelelõen alakult.
A helyi adókból származó bevételek nagy részét kitevõ iparûzési adóból 259.828 eFt (elõzõ év hasonló idõszakában 257.171 eFt) bevétele volt az elsõ félévben a városnak, melynek tervezésekor a gazdasági válság hatásai is figyelembe lettek véve, így várható az éves bevételi terv teljesítése. A vállalkozók kommunális adójából (4,85 mFt), valamint az idegenforgalmi adóból származó bevételek megfelelnek az elvárt összegnek. Az átengedett bevételek teljesítése idõarányos a jövedelemadó területén (SZJA 8 %-a 91,9 mFt), gépjármûadónál kisebb elmaradás van (39,7 mFt a 45 helyett), de ennek teljesülése várható az év végére. Jelentõs a mûködési célra átvett pénzeszközök mértéke (éves terv 185,9 mFt), melynek teljesítése 162,6 mFt. Ezen a területen a célfeladatokra (EP választás, szimpózium megrendezése, szakértõi díjak) kapott összegek folytán az elõirányzatot is módosítani kell.
Normatív támogatásból az elsõ félévben 425,1 mFt folyt be.. A mûködési bevétel teljesítése összességében eléri az 50 %-ot, 1.346.508 eFt ( éves tervezett 2.53.938 eFt ).
Mûködési kiadások közt a személyi kiadások és járulékok összege önkormányzati szinten némileg meghaladja a idõarányos összeget (606.866 eFt, éves tervezett: 1.174.677 eFt, ill. 184.509 eFt, éves tervezett: 363.195 eFt), melyet az indokol, hogy a kereset kiegészítésként kifizetett összegek elõirányzata a tartalékban szerepel, a következõ rendeletmódosítás rendezi az elõirányzatokat. Mindezt figyelembe véve az elõirányzatok várhatóan elegendõ fedezetet nyújtanak, továbbra is fontos azonban a kiadások folyamatos kontrollja, és az intézmények szigorú gazdálkodása. Dologi kiadásokat tekintve 4 %-kal magasabb a teljesítés (365.991 eFt), egyrészt mert az élelmezéssel kapcsolatos kiadások az év elsõ felében jelentkeznek nagyobb súllyal, másrészt a fûtéskorszerûsítés miatt kalkulált megtakarításokat felemésztette az áremelés. Az év második felére változást jelent a munkaadót terhelõ járulékok csökkenése egy bizonyos kereset erejéig, ami megtakarítást eredményez, ugyanakkor viszont az ÁFA 20 %-ról 25 %-ra való emelése a dologi kiadások növekedését fogja eredményezni. A költségvetés egyensúlya érdekében fokozott figyelemmel kell követni ezek változásának alakulását az intézményi gazdálkodás során.
Felhalmozási kiadások és bevételek ( fejlesztések ):
A felhalmozási bevételek közül legjelentõsebb a vagyonértékesítésbõl származó bevétel tervezett összege (211,4 millió Ft éves szinten ). Ennek teljesítése jelentõsen elmarad a tervezettõl (20.620 eFt). A szennyvízhálózat használati díjából 18.9 mFt bevétel keletkezett, a kiadott kölcsönök visszatérülésébõl 2.917 eFt, az eladott önkormányzati lakások törlesztésébõl 4.159 eFt folyt be.
A felhalmozási célú kamatbevétel 16.782 eFt míg a felhalmozásra átvett központi pénzeszközök mértéke 1.660 eFt az elsõ félévben.. A szennyvízelvezetési feladatokra a lakosságtól és vállalkozásoktól átvett pénzeszközök értéke 9.016 eFt. A felhalmozási bevételek teljesítése többségében a második félévre várható.
A fejlesztési kiadások esetében a jelentõsebb beruházások, felújítások pénzügyi teljesítésére a második félévben kerül sor. Beruházásokra 143,6 mFt-ot ( Többek között szennyvízcsatorna kiépítésére, épületvásárlásokra, tervezési feladatokra, pályázat-elõkészítésre,) költött a város. Felújításokra 54.747 eFt-ot fordított az év elsõ felében a város (városi utak felújítása, épületek felújítására, csapadékcsatorna felújítása, légvezeték kiváltása). Felhalmozási céllal 23.901 eFt-ot adott át a város, melynek jelentõs része (18,35 mFt) a kórházi felújításokat szolgálta, 2,84 mFt jutott az energiatakarékossági korszerûsítésekre, a társasházak felújítási alapjához pedig 1,74 mFt-tal járult hozzá az önkormányzat.
Bebes István polgármester szerint a mûködési bevételek sarkalatos pontjai, mint például az iparûzési adó, teljesülni látszanak, a normatív támogatások, pénzeszközátvételek megfelelõ rendben történnek. A mûködési kiadások az elõzõ évinek megfelelõ szinten alakulnak, köszönhetõen a korábbi intézkedéseknek és a gazdálkodási fegyelemnek. A felhalmozások terén mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldal elmarad a tervezettõl, egyik oldalon a tárgyalások, egyeztetések elhúzódása miatt, a másikon pedig a beruházások következõ évre történõ áthúzódása miatt.
Geosics László egyetértve a polgármester megállapításaival továbbra is fegyelmezett gazdálkodást kért az intézményektõl, és a Pénzügyi Bizottság nevében az éves beszámoló elfogadását javasolta.
A Képviselõ-testület 12 igen és 3 tartózkodás mellett fogadta el a féléves beszámolót.

CÉDE pályázat
Körmend Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz „Az Önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttségek nélkül (CÉDE)” címû pályázati kiírásra, „Körmend szennyvízhálózat bõvítése 2009” elnevezéssel. A pályázat 15 mFt-os támogatást kapott a feladat kivitelezésére, melyhez az idõközben lebonyolított közbeszerzési eljárást figyelembe véve közel 50 mFt-ot kell biztosítani az önkormányzatnak. A fejlesztés a Bercsényi, Kis, Honvéd, Béke, Katona, Achim, Prímás, Zsák és Szent Imre herceg utcákat, valamint a Legény u. egy szakaszát érinti. A fejlesztések kivitelezése már folyamatban van, az utolsó szakasz várható befejezése október vége.


Folytatódik a Panelprogram
Augusztusban tette közzé a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az iparosított technológiával épült lakóépületek széndioxid kibocsátás csökkentést és energia-megtakarítást eredményezõ korszerûsítését, felújítását megvalósító beruházások támogatását szolgáló pályázati kiírását. A felhívás a panelprogram folytatása, ugyanakkor jelentõs módosításokat is tartalmaz. A pályázat keretén belül továbbra is az 1992. július 01. elõtt kiadott építési engedély alapján iparosított technológiával épített lakóépületek energia-megtakarítást eredményezõ felújítása, illetve, ezen lakóépületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek felújítása és korszerûsítése, valamint megújuló energiafelhasználás növelése céljából történõ berendezések telepítése támogatható.
A PANELPROGRAM a Zöld Beruházási Rendszer részeként is aposztrofált pályázatot az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzõkönyve alapján megszületett hazai jogszabályoknak megfelelõen az állam által értékesített ún. kiotói egységekbõl (az engedélyezett üvegházhatású gázok kibocsátási szintje alatti országok értékesíthetik a „felesleges” egységeiket, amennyiben a bevételt a kibocsátás további csökkentésére fordítják) származó bevételekbõl finanszírozzák, mely vissza nem térítendõ támogatást nyújt. A támogatottak köre: Lakásszövetkezetek, társasházak, valamint helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházai, ahol a felújítás széndioxid kibocsátás csökkenést és energia-megtakarítást eredményez.
Támogatható tevékenységek:
-Nyílászárók energia-megtakarítást eredményezõ felújítása vagy cseréje
- Homlokzatok és födémek hõszigetelése
- Épületgépészeti rendszerek korszerûsítése, felújítása (fûtés, HMV, szellõzés, hõvisszanyerõs szellõzés, társasház közös villamos hálózata, felvonók)
- A megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való esetleges visszatáplálásra.
- Az épületek nyári hõvédelmének javítása, árnyékoló, vagy árnyékvetõ szerkezetek beépítése (gépi hûtés nem támogatható),
- Az épületek lodzsáinak beüvegezése a szoláris nyereségek passzív hasznosítására.
A komplex felújításokat elõtérbe helyezve többszintû támogatási rendszert dolgoztak ki az új rendszerben. Alaptámogatásként továbbra is az elismerhetõ bekerülési költségek 1/3-a, de lakásonként maximum 500 eFt állami forrás igényelhetõ. A hatékonyság arányos támogatást szolgálja a KlímaBÓNUSZ rendszer bevezetése. Amennyiben a felújítás eredményeként az épület eléri legalább a „C” energetikai kategóriát (további kategóriák: B, A, A+, A++), abban az esetben jogosulttá válik a KlímaBónuszra, melynek mértéke a beruházási költség kb. 10-27 %-a lehet az elért kategóriától függõen. A kategóriába sorolás a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerinti épületenergetikai számítás alapján történik, mely részletesen megtalálható a pályázati útmutató függelékében. Az állami támogatás mértéke ugyanakkor nem haladhatja meg a beruházás elszámolható költségeinek 60 %-át.
Kétlépcsõs pályázatra is lehetõség van, amennyiben a helyi önkormányzat támogatni kívánja a felújításokat. Ebben az esetben az önkormányzat is kiír egy nyilvános pályázatot, melyben meghatározza a támogatásra vonatkozó kritériumokat, majd a döntést követõen a sikeres pályázók az önkormányzati dokumentumokkal kiegészítve nyújtják be igényüket az állami forrásra. Természetesen amennyiben önkormányzati támogatást nem kíván igénybe venni a pályázó, akkor – vállalva az állami finanszírozáson felüli rész saját erõbõl történõ kifizetését –közvetlenül pályázhat az államhoz.
A pályázatok folyamatosan nyújthatók be, legkésõbb tárgyév október 30-án 24 óráig, vagy a forrás rendelkezésre állásának függvényében a miniszter döntéséig. A pályázati adatlapokat a pályázó a http://www.fi.kvvm.hu és http://www.kvvm.hu oldalakról tudja letölteni.
Több megkeresés érkezett az önkormányzathoz (kb. 150 lakásnyi igény) a támogatási forma iránt az utóbbi idõben. Ennek megfelelõen a Képviselõ-testület úgy határozott, hogy megismerve a pályázati kiírást támogatja annak önkormányzati finanszírozásában való részvételt. Forrása a 2010. évi költségvetésben lesz megteremtve, melyhez az elõzetes felmérések alapján a novemberi koncepció tárgyalására javaslatot kell tenni.


Fejlesztések elõkészítése a Vasútállomás környezetében
A GYSEV ZRT vonalkorszerûsítésének részét képezi a korszerû P+R rendszer kialakítása, melynek keretén belül Körmenden parkolók kialakítására kerülne sor, az autóbusz-pályaudvar áthelyezésre kerülne a Vasútállomás mellé, bõvítésre kerülne és fedetté válna a kerékpártároló, Horvátnádalján pedig autóbusz-fordulót építenének ki. A P+R rendszerek támogatására pályázatot hirdettek a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretein belül, melyre az érintett önkormányzatok pályázhatnak konzorcium létrehozásával.
A tervezési feladatokat a GYSEV ZRT elvégeztette és benyújtotta az engedélyezési hatósághoz. A hatósági engedélyezési díjat településarányos megelõlegezésérõl döntöttek a képviselõk (a díj a pályázatban érvényesíthetõ), ami Körmend esetében 495.600 Ft. A szeptemberi testületi ülésen tárgyalják a képviselõk a Konzorciumi Megállapodást.

Tájékoztató a 2009/2010. tanév rendjérõl és a tanévkezdéssel járó feladatokról
A 2009/2010. tanév legfontosabb idõpontjai
A szorgalmi idõ
elsõ tanítási napja: 2009. szeptember 1. (hétfõ),
utolsó tanítási napja: 2010. június 15. (kedd).
A tanítási napok száma száznyolcvanhárom nap.
A szorgalmi idõ elsõ féléve 2010. január 15-ig tart. Az iskolák 2010. január 22-ig értesítik a
tanulókat, illetõleg a kiskorú tanulók szüleit az elsõ félévben elért tanulmányi eredményekrõl. Az elsõ és második félév (a szorgalmi idõ utolsó napja) lezárását követõ 15 napon belül az iskoláknak nevelõtestületi értekezleten el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelõtestületi értekezletrõl készített jegyzõkönyvet meg kell küldeni – tájékoztatás céljából – az iskolaszéknek és a fenntartónak.

Tanítási szünetek
- õszi szünet: 2009. október 26-30.
A szünet elõtti utolsó tanítási nap október 22. (csütörtök), a szünet utáni elsõ tanítási nap
november 2. (hétfõ).
- téli szünet: 2009. december 23.- 31.
A szünet elõtti utolsó tanítási nap 2009. december 22. (kedd), a szünet utáni elsõ tanítási
nap 2010. január 4. (hétfõ).
- tavaszi szünet: 2010. április 2-6.
A szünet elõtti utolsó tanítási nap április 1. (csütörtök), a szünet utáni elsõ tanítási nap április 7. (szerda).
A felvételi eljárás és beiratkozás
A tanköteles tanulók általános iskolába történõ beíratását a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletnek megfelelõen, a fenntartó önkormányzat által meghirdetett és az adott intézményben nyilvánosságra hozott idõpontban, 2010. március 1-je és április 30-a között teheti meg a szülõ.



Röviden

Elfogadta a Képviselõ-testület a Körmendi Kulturális Központ és Faludi Ferenc Könyvtár I. féléves tevékenységérõl szóló beszámolót.

A napirend anyagai:
Beszámoló a Körmendi Kulturális Központ elsõ félévi tevékenységérõl 2009.
Körmendi Kulturális Központ - 2009. elsõ félévi programok
Beszámoló a Faludi Ferenc Könyvtár 2009. év elsõ félévi tevékenységérõl
Beszámoló a könyvtári intézményegység 2009. I. félévi gazdálkodásáról.
Faludi Ferenc Könyvtár Ellátórendszeri tagdíjak
Faludi Ferenc Könyvtár Könyvtárhasználati- és szolgáltatási díjak


A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács decentralizált vis maior támogatási keret terhére nyújtott be pályázatot az önkormányzat a Rába áradásával kapcsolatban, melyhez 2,25 mFt saját forrást biztosítva 4,77 mFt vis maior támogatást igényel.

Csökkent az igény a Fiatal Házasok Otthonának lakásai iránt, így a testület módosította az érintett lakások körét.

A 2009/2010-es gazdasági évre az önkormányzati tulajdonban levõ termõföldek és zártkerti ingatlanok haszonbérét 690 Ft/AK összegben határozta meg a Képviselõ-testület (6 %-os növekedés), míg a beépítetlen területek bérleti díja – amennyiben mûvelési céllal kívánják bérbe venni - 6 Ft/m2 lesz.

A fûtési költségek csökkentése miatt 66 db költségosztó felszerelésérõl döntött a testület a Munkácsy M. u. 4-6 sz alatti önkormányzati lakásokban, melyek 1/3-ának nincs bérlõje jelenleg.

Jóváhagyta a Képviselõ-testület a Faludi Ferenc Könyvtár könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzatát.