November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebbõl az alkalomból.

1.200 éve ünneplik
A mindenszentek ünnepének célja, hogy az összes szentet, nem csak azokat, akiket az egyház külön szentnek nyilvánított, egy közös napon ünnepelje a hívõ világ.

Mai idõpontjára, november 1-re IX. Gergely pápa a kilnecedik században helyezte a mindenszentek ünnepét.

Gazdag szokásvilág épült az ünnep köré
Számos hagyomány és hiedelem kapcsolódik a világosság napjának is nevezett mindenszentek ünnepéhez, amely elõtt szokás szerint rendbe kell rakni a sírokat, a temetõt.

Katolikus családoknál régen az volt a szokás, hogy nemcsak a temetõben, hanem otthon is gyújtottak gyertyát, annyit, ahány "közeli" halott volt a rokonságban.

Ételt készítettek a hazatérõ lelkeknek
Többfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a holtak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni.

Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban, és az asztalra ételt és italt tettek.

A sírnál vártak amíg leégett a gyertya
A sírokat fenyõággal vagy mohával rakták körbe, és a "bánat virágával", krizantémmal díszítették. A gyertyákat az esti órákban gyújtották és addig maradtak mellette, amíg "csonkig" nem égett. A temetõben imádkoztak és ott tartották a szentmisét is.

Temetõtolvajok átkai
Volt olyan hiedelem is, miszerint aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott.

Az égõ gyertyát pedig nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bûne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére.

Magyar Katolikus Egyház
Magyar Evangélikus Egyház
Magyar Református Egyház