Hazánkban évente 42 ezren kerülnek kórházba stroke miatt… évente 14 ezren halnak meg a betegség következtében… A túlélõ betegek 48%-a féloldali bénulásban szenved… A szélütés bekövetkezése utáni két évben a betegek közel egyharmada meghal. Többek között ezeken az elkeserítõ adatokon szeretne változtatni a Magyar Stroke Társaság, amely a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” jelmondattal idén is útnak indította országos edukációs kampányát.

Az kampány célja ezúttal is az, hogy felhívja a lakosság figyelmét a stroke tüneteire, valamint az azonnali segítségnyújtás és a korai megelõzés fontosságára. A betegség mind Magyarországon, mind pedig világszerte a harmadik leggyakoribb haláloknak számít, hazánkban jelenleg 200-250 ezren élnek árnyékában. Noha az utóbbi évtizedek adatai a szélütés fokozatos visszaszorulását mutatják, a stroke halálozási aránya az elmúlt esztendõkben is közel háromszor magasabb volt Magyarországon, mint Ausztriában, így a társadalom tájékoztatása elengedhetetlenné vált- hangsúlyozza dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke.

A kezdeményezés létjogosultságát a fentieken túl számos más statisztikai adat is igazolja. A szélütés bekövetkezése után a túlélõk mintegy 24% meghal az elsõ esztendõben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei ugyanakkor kedvezõbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nõk 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nõk 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben. Az agyi érkatasztrófát túlélõk között azonban valamilyen mértékû kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában kimutatható. A betegek 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig depresszióssá válik. A tavalyi kampány sikeresnek mondható, hiszen bizonyíthatóan megnõtt a vérrögoldások száma ugyanakkor a szélütés tüneteinek észlelésekor az emberek bátrabban hívták a mentõket- tette hozzá a professzor.

Tudatosítani kell, hogy a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelõzhetõ, azonban csak abban az esetben, ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik. Idõveszteség ugyan több helyen is bekövetkezhet az akut stroke ellátása során, ugyanakkor ez nagyobb részt a kórházig terjedõ idõszakra jellemzõ. Ez legtöbbször azért fordul elõ, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentõt, hanem a családorvost hívja.. Azonban mire a háziorvos megérkezik és értesíti a mentõszolgálatot, addigra értékes idõt veszít a beteg. Éppen ezért a Társaság az Országos Mentõszolgálattal karöltve igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy amint a szélütés tüneteit észlelik, azonnal hívják a mentõket.

Az Országos Egészségbiztosító Pénztár 2005-ös adatai szerint a hétvégi (szombat, vasárnapi) napokon jelentõsen kevesebb beteget vettek fel stroke miatt, ezt egy hétfõi csúcs követi, majd a hét során fokozatosan csökken az akut stroke miatt hospitalizált betegek száma. Ez annyit jelent, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek nagy része figyelmen kívül hagyja a jeleket és nem fordul rögtön szakszerû segítségért, megvárja a hét elejét, amikor már el tud menni a háziorvoshoz, nem is gondolva arra, hogy ezzel milyen kárt okozhat magának, hozzátartozóinak és a társadalomnak.







A Magyar Stroke Társaság és a szakemberek szerint is a legfontosabb cél az idõveszteség minimalizálása lenne. Ebbõl a szempontból is különösen nagy gondot okoznak azok a stroke esetek, amelyek alvás közben alakulnak ki. Az elõírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentõs része a 3 órás idõablak miatt kiesik az életmentõ vérrögoldó kezelés lehetõségébõl- tette hozzá az MST elnöke.

A „Stroke – Ne késlekedj” kampány a stroke által a társadalomra rótt szociális és anyagi terhek enyhítését is el szeretné érni. A helyzet súlyosságáról sokat elárul az az összehasonlítás miszerint a szélütés miatt közel háromszor több beteg kerül évente kórházba, mint szívinfarktus miatt, ráadásul a kórházi költségek is ugyanezt a különbséget tükrözik.

Amíg szívinfarktusban közel 5 milliárd, addig stroke-ban az elsõ évben 15 milliárd Ft az egészségügyi kormányzat kiadása. A stroke társadalmi terheit ennek ellenére még a szakemberek is igen gyakran alábecsülik, pedig az éves kórházi felvételek száma megelõzi az akut szívinfarktusét, szociális és anyagi következményei pedig láthatóan jóval súlyosabbak.

A szélütés megfékezésében sokat segíthet a lakosság rizikófaktorok csökkentésének fontosságáról való tájékoztatása. Több magyarországi epidemiológiai vizsgálat azt találta, hogy a magyarországi stroke betegek anamnézisében az európai átlaghoz képest jelentõsen magasabb a hypertonia, és a dohányzás aránya. Utóbbiak pedig olyan tényezõk, amelyeken nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatosabb életvitellel lehet változtatni.
Azonban, ha már megtörtént a baj, akkor nagyon fontos, hogy az emberek legyenek tisztában a stroke tüneteivel és a három órás idõablak fontosságával.
Ehhez azonban szükség van egy olyan tájékoztató, felvilágosító programra, mint amilyen a Magyar Stroke Társaság által ismételten útjára indított Stroke – kampánynak. Az eredményesség érdekében a kampány elemei egymást erõsítik.



További információ:
www.diamondagency.hu