Nemdohányzó Világnap május 31.

droszler | 2010. május 30 19:15:36 | közérdekü |
A dohányzás a gyilkos szenvedély – társadalmi összefogás
3 másodpercenként meghalhat valaki a Földön


Ebben az évben a Nemdohányzó Világnap a nõket, a fiatal lányokat  helyezi a középpontba. A dohányzás káros hatásaira és veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet.
A Magyar Kardiológusok Társasága a többi orvostársasággal karöltve nem kíván tovább asszisztálni a dohányzás okozta  társadalom-pusztító hatás terjedéséhez.

A felmérések szerint  a világon mintegy 1, 3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt, ebbõl közel 20 százalék a nõk körébõl kerül ki. 151 országot tekintve a serdülõ korú lányok mintegy 7, míg a fiúk közel 12 %-a hódol ennek a káros szenvedélynek.

Maga a dohányzás a tüdõrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, míg a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért felelõs.
A cigaretta okozta tragédiák elsõsorban a középkorú, 40-50 éves embereket fenyegetik, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente mintegy 3 millió ember halála vezethetõ vissza e káros szenvedély ártalmaira. Ez a szám a következõ évezred '20-as, '30-as éveire 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményektõl 3 másodpercenként meghalhat valaki a Földön.

Hazánk a dohányzást tekintve sajnálatos módon a világranglistán dobogós helyre került. Évente 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggõ betegségek következtében. Ez az egy évben elõforduló halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Ráadásul a dohányzás következtében elvesztett embertársaink átlagosan nyolc évvel élhetnének tovább, ha felhagynának káros szenvedélyükkel. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítõ hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente. Ez elgondolkodtató, és ha ez sem rázza meg az embereket, a politikai döntéshozókat, akkor nagyon nehéz lesz még ezeknél is keményebb érveket felsorakoztatni, a problémára irányítva a figyelmet. Nemcsak a felnõttek, hanem sajnos a fiatalok is egyre többen válnak a cigaretta rabjává.

Ezek a szomorú statisztikai adatok gondolkoztatták  el a Társaságokat, és motiválták õket  abban, hogy erõiket mozgósítva, közösen vegyék fel a harcot a dohányzás és az annak következtében kialakuló megbetegedések visszaszorításáért – hangsúlyozta dr. Tóth Kálmán, az MKT fõtitkára. Az együttmûködésben aktív szerepet vállaló szervezetek úgy vélik, hogy az eddigieknél jóval szigorúbb, radikálisabb szabályozás életbe léptetése szükségeltetik a tényleges eredmény eléréséhez. A dohányzás hatékonyabb visszaszorításával ugyanis a szív- és érrendszeri megbetegedések és az ezek következtében kialakuló halálozás nagymértékû csökkenése valósulhatna meg – tette hozzá a fõtitkár.

A Társaságok szerint ehhez viszont a pillanatnyilag érvényben lévõ jogszabályokat az európai normák alapján kellene módosítani, így véleményük szerint a jogalkotóknak a „Nemdohányzók védelmérõl és egyes dohánytermékek forgalmazásáról” megalkotott 1999. évi XLII.Tv törvény jelenlegi állapotokhoz való igazítását minél elõbb el kellene kezdeni.

Ahogy azt a fõtitkár elmondta, a pozitív változást kezdeményezõ szervezetek az általuk aláírt megállapodásban leszögezik: „Szükségesnek tartjuk a dohányzás szigorú tilalmát a munkahelyeken és minden vendéglátóipari egységben (meleg- és hidegkonyhai üzemegységek, büfék, stb). Szükségesnek tartjuk továbbá – éppen a dohányzás „megelõzése” érdekében –, hogy a dohánytermékeket a speciális, csak erre a célra szolgáló szaküzleteken kívül más kereskedelmi egységekben csak a vásárlók számára nem látható helyen és módon (pl. csukott szekrényben tárolva) lehessen tartani.”

A „keményebb” szabályozás nem számít újdonságnak az Európai Unió több államában sem, hiszen számos uniós ország vezetett be a közelmúltban olyan korlátozásokat, amelyek a dohányzás visszaszorítását célozzák, holott az ottani helyzet jóval kedvezõbb képet mutat  a magyarországinál. Hazánkban a 14 éven felüliek egyharmada számít rendszeres dohányosnak, míg ez az állítás a 18 éves fiatalok közel felére igaz. Ráadásul 30 éves kor alatt egyre többen válnak rabjaivá ennek a káros szenvedélynek.

Éppen ezért a Társaságok – fûzte hozzá Tóth Kálmán – elérkezettnek látják az idõt, hogy egy erõs összefogás keretén belül kísérletet tegyenek egy kívánatos társadalmi változás, a tömeges leszoktatás elérésére. Ennek megvalósításához a szervezetek elengedhetetlennek tartják a dohányfüggõség kezelése infrastrukturális feltételeinek állami biztosítását.

Ugyanakkor az orvosi társaságok szorgalmazzák „hogy a dohányzásról történõ leszokás támogatásának finanszírozása a tevékenység reális költségeit figyelembe véve történjék meg azokban az intézményekben, ahol ezt a tevékenységet az erre a feladatra képzett szakember végzi a szakmai irányelveknek megfelelõen.”

További információ:

További információ:
Diamond Agency
www.diamondagency.hu



Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Nemdohányzó Világnap. Az évrõl-évre megrendezésre kerülõ programsorozat elsõdleges célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Ebben az évben a a nõket, a fiatal lányokat  helyezi a középpontba.

Aktív és passzív dohányzás

A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fõ füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegõbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstbõl és a dohányzó által kilélegzett füstbõl tevõdik össze. Az aktívan dohányzók a fõ füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A fõfüst és a mellékfüst közel azonos összetételû, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltõk nagyobb mennyiségben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentõ, de a passzív dohányzás legalább kétszer olyan károsító hatású, mint az aktív. A környezeti dohányfüst-hatás csecsemõkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcsõ és hörghurut gyakoriságot, a tüdõgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülõk gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés. Zárt helyiségben a dohányfüst
azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok
környezetében élõknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévõ tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdõrák elõfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemõk körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsõhalál elõfordulása.

Hogyan szokjunk le?

A dohányzásról leszokni sokféle módszerrel lehet. A dohányosok nem egyformán reagálnak a különféle módszerekre, temperamentumtól, alkattól függõen az egyik embert érzelmileg, míg a másikat racionálisan lehet meggyõzni a leszokás elõnyeirõl.
A leszokást számos körülmény nehezíti, így elsõsorban a nikotinmegvonási tünetek, az evéskényszer és a nem ritka következményes testsúlynövekedés. Tartós nem dohányzás
alkalmával a szervezet hiányolja a megszokott mérget, mely jellegzetes hiánytünetekben nyilvánul meg: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, romló koncentrálóképesség, fejfájás,
alvászavar, gyomor-bélrendszerei panaszok, pl. székrekedés jelentkezhetnek.
A nikotinmeg-vonási tünetek átmenetiek, néhány nap-hét alatt teljesen megszûnnek. Általában az idõ múlásával fokozatosan csökkennek, de hullámzó intenzitással is jelentkezhetnek: kedvezõbb idõszak után váratlanul hevesebb nikotin-éhség jelentkezhet, mely percek (kb. 5 perc) alatt spontán megszûnik.


A nikotinmegvonási tünetek miatt pusztán akaraterõvel az érintetteknek alig 3-5 százaléka képes lemondani a füstölésrõl, ezért a leszokást nikotinpótló készítményekkel (gyógyszerek,
tapaszok, rágógumik) enyhíthetjük.

Néhány jó tanács a leszokni vágyóknak:

• Hagyjon idõt saját magának!
• Készüljön tudatosan!
• Pontosan tervezze meg, hogy miért, hogyan és mikortól fogja kezdeni a „cigaretta stop”-ot.
• Tüntessen el a környezetébõl mindent, ami a dohányzásra emlékezteti, pl. öngyújtót, hamutartót.
• Takarítsa ki lakását, autóját, mossa át ruháit, hogy megszûnjön a cigaretta szaga a környezetében.
• Nyugodt idõszakot válasszon, pl. szabadságot, hosszú hétvégét a leszokás elkezdésére.
• Próbáljon meg találni valakit a baráti körében vagy a családjában, akivel együtt szokhat le!
• Rövid idõszakokra tervezzen, ezért tûzzön ki célul magának egy napot, egy hetet, két hetet, négy hetet, tíz hetet, amikor nem dohányzik. Ha elérkezik az egyes idõszakok végéhez, lepje meg magát valamivel (pl. egy új könyvvel, CD-vel, kirándulással, stb.). Az igazán nagy jutalmat hagyja a program végére, amit méltón megünnepelhet!

A dohányzás abbahagyása testsúlynövekedéssel járhat, mely sok kórosan sovány dohányos esetén még jótékony hatású is lehet.


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.