Tájékoztató Körmend Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 2011. február 8-ai ülésérõl.
Elfogadták Körmend 2011. évi költségvetését
Az elmúlt év novemberében elfogadott koncepció alapján került kidolgozásra a város költségvetése, melynek legfontosabb szempontja az volt, hogy mûködési hiány nélkül kerüljön megtervezésre, a fejlesztések területén pedig szintén egyensúlyban legyenek a bevételek és kiadások.
A feladatellátás alapvetõen meghatározza az intézmények költségvetését, ezért az intézményekkel elõzetes egyeztetések zajlottak a megalapozott büdzsé elkészítéséhez. Szociális területen hasonló lesz a feladatellátás az elõzõ évihez, a kedvezõbb finanszírozás érdekében viszont némely feladat esetén intézményfenntartó társulás létrehozása célszerû.
Az óvodai ellátás területén 18 csoport mûködik, ez nem fog változni 2011-ben sem. Az általános iskolai osztályok száma jelenleg 45, ami az elõzetes adatok alapján eggyel csökkenni fog, ezzel együtt várhatóan a napközis csoportok száma is kevesebb lesz eggyel. A közmûvelõdési, városüzemelési, hatósági, és egyéb üzemeltetési feladatokat ellátó intézmények tevékenysége a korábbiaknak megfelelõen, és gyakorlatilag azonos létszámmal történik.
A tervezett bevételi és kiadási fõösszeg 2011-ben: 2.797.763 eFt. Az önkormányzat bevételeiben módosulás történt a korábbi évekhez képest, mert jogszabályi változás okán megszûnt a vállalkozások kommunális adója, ami 10 mFt-os bevételkiesést okozott. Ugyancsak csökkent közel 15 mFt-al az átengedett SZJA 8%-a, a normatív támogatás változatlan maradt. Az intézményi mûködési bevételek (205,7 mFt) zöme az élelmezési tevékenységbõl származik, a tervezésnél tekintetbe kellett venni a kedvezményes étkezõket is. Bérbeadásokból a Polgármesteri Hivatalban és Körmend Város Gondnokságánál keletkeznek elsõsorban bevételek, szolgáltatások nyújtása terén pedig ugyancsak Körmend Város Gondnoksága, illetve a Körmendi Kulturális Központ említhetõ. A Szociális Szolgáltató és Információs Központnál jellemzõen a különbözõ ellátásokért fizetett díjak jelennek meg.
A helyi adók esetén az iparûzési adó összege az elmúlt évi befolyt összeg alapján került megtervezésre (600 mFt), idegenforgalmi adóból pedig 1,5 mFt bevételt tervez a város.
A mûködésre átvett pénzeszközök (193,1 mFt) különbözõ feladatellátások okán jelentenek bevételt. Legnagyobb tétel a Körmendi Többcélú Kistérségi Társulástól érkezik (70,7 mFt), közoktatási, szakszolgálati, mozgókönyvtári, és szociális feladatokra. Az önkormányzatoktól 33,7 mFt folyik be a tagóvodák, tagiskolák fenntartása, a bejáró gyermekek után, illetve elmaradt térítési díjak kapcsán. Az állami költségvetési fejezetektõl 45,7 mFt érkezik szociális feladatokra, elõzõ évi megvalósult projektek megfinaszírozása kapcsán pedig 41,2 mFt.
A központi költségvetésbõl származó átengedett bevételek között az SZJA átengedésbõl (8%) 161,8 mFt, míg a gépjármûadóból 95,5 mFt származik. A normatív állami hozzájárulás összege 574,9 mFt, normatív kötött hozzájárulás tûzoltósági feladatokra 299,5 mFt, egyéb feladatra 9,6 mFt. Védõnõi szolgálatra 16,5 mFt érkezik (MEP támogatás).
A mûködési kiadásoknál az intézmények mûködtetéséhez kapcsolódó személyi juttatások (1132,1 mFt), annak járulékai (290,9 mFt), és a dologi kiadások (648,6 mFt) a legjelentõsebb tételek. A mûködési pénzeszköz átadás, támogatás 38,9 mFt (tartalmazza a sport, és kulturális támogatásokat is), a pénzbeni ellátások összege 22,8 mFt míg a tartalékok tekintetében 25 mFt jelenik meg. A költségvetés mûködési oldala hiány nélkül került megtervezésre. A mûködési bevételi és kiadási oldala egyaránt 2.158.589 eFt összeget tartalmaz.

A felhalmozási költségvetés esetében a bevételeknél a vagyonértékesítések (135 mFt), a VASIVÍZ Zrt-tõl érkezõ használati díj (41 mFt), ÁFA bevétel (40 mFt, kiadási oldalon is meg kellett tervezni a befizetési kötelezettség miatt) emelhetõ ki. Kisebb bevételt jelentenek a lakásértékesítések törlesztésébõl (4 mFt), kölcsön visszatérülésbõl (3 mFt) származó összegek. Az átvett pénzeszközök között szerepelnek az elmúlt évben végzett beruházásokhoz kapcsolódó, de az idei évben teljesülõ támogatások (112,3 mFt), a lakosságtól közmû hozzájárulások után fizetendõ törlesztések (16 mFt). Portfólió értékesítésébõl 178 mFt folyik be, melynek kamatbevételeként 22 mFt várható. Felhalmozási célú pénzmaradványként 87 mFt kalkulálható. A kiadások között a beruházások (387 mFt), felújítások (33,5 mFt), hitel és kötvény kamatok (16,9 mFt), felhalmozási pénzeszközátadás (10,5 mFt), ÁFA befizetés (40 mFt), valamint pályázatokhoz szükséges önerõ biztosításához elkülönített nevesített céltartalék (78,8 mFt) szerepel. A felhalmozások bevételi és kiadási oldalán is 639,2 mFt jelenik meg. A fejlesztések közül a Szabadság téri projekt befejezése (Polgármesteri Hivatal épülete), a Bathhyány-Strattmann László és a Bajcsy-Zsilinszki utcák közbiztonsági célú felújítása (körforgalom kiépítése), a Várkert megújítása, a Batthyány-kastély és a Güssingi vár közös projektje említhetõ elsõsorban. Ugyancsak ide tartozik az ivóvízminõséget javító beruházás, mely teljes mértékben átvett pénzeszközökbõl fog megvalósulni. A felújítások között a Kossuth L. utca felújítása és a Kollégium lapos tetõ szigetelése szerepel. A céltartalékban az elõre pontosan nem tervezhetõ feladatok szerepelnek, valamint a Batthyány kastély megújításához pályázati önerõ került elkülönítésre.

Bebes István polgármester kiemelte a mûködési hiány nélküli költségvetés fontosságát, ismertette a bevételekkel kapcsolatos korábbi évekhez képest történõ változásokat. A kiadások esetén megemlítette, hogy a személyi juttatások a feladatellátással összhangban lettek megtervezve, dologi kiadások terén pedig a közüzemi költségek esetén az áremelések is figyelembe lettek véve, azonban nem teljes mértékben, ami takarékosabb mûködést igényel.
Czafit Csaba képviselõ többek között a gimnázium további mûködésének biztonsága, az ingatlanértékesítések, a polgármesteri keret, kórház finanszírozása iránt érdeklõdött. Auer Miklós képviselõ pedig arról kért tájékoztatást, hogy a panelprogramra folytatására került-e forrás elkülönítésre.
A polgármester elmondta, hogy 2011. szeptemberéig van megállapodás a Megyei Önkormányzattal. A megye vezetése a tárgyalások során hitet tett a Kölcsey F. Gimnázium mûködtetése mellett, s tudomásul vették, hogy 6.670 eFt támogatást tud ebben az évben a város erre a célra átadni. Megállapodás történt abban is az új kialakulóban levõ közoktatási törvény ismeretében kell újból áttekinteni a lehetõségeket. Az ingatlanértékesítések kapcsán elmondta, hogy reális esély van a megvalósulására, természetesen, ha a tárgyalófelek is korrekten járnak el. A polgármesteri keret a hivatal költségvetésén belül lett megtervezve, csökkentett összeggel, melynek felhasználása a szabályoknak megfelelõen történt a korábbiakban is (többnyire kulturális és szociális támogatásokra). A Kórház, véleménye szerint megfelelõ gazdálkodást folytatva egyensúlyban tudja tartani a bevételeit és kiadásait, ezért a költségvetésben erre a célra nem került tervezésre kiadás. A lakótelepek felújítására pillanatnyilag nincs semmilyen pályázati kiírás, ezért nem is célszerû nevesítve erre pénzt elkülöníteni. Amennyiben aktuálissá válik, a tartalékkeretbõl lehet forrást hozzárendelni.
Faragó Gábor a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke a bizottság véleményét ismertette, mely szerint a költségvetés tervezete a koncepcióban meghatározottaknak megfelelõen lett megalkotva. A mûködési oldal forráshiány nélküli tervezése különösen fontos volt, így a bizottság 7 igen és egy nem szavazattal fogadta el a költségvetést. Dr. Szabó Barna elnök a Társadalmi Ügyek Bizottságának véleményét tolmácsolta, mely szerint a meghatározott keretszámok alapján az intézmények biztonságos mûködése garantált, ugyanakkor takarékos gazdálkodást kell folytatniuk. A bizottság 4 igen és 2 tartózkodás mellett fogadta el és ajánlotta elfogadásra a testületnek a költségvetést. Czafit Csaba képviselõ szerint országosan is ritka a hiány nélkül tervezett költségvetés, s reményét fejezte ki, hogy ez hosszú távú stabil mûködéssel fog párosulni. Ugyanakkor továbbra is aggodalmát fejezte ki a gimnázium mûködésével kapcsolatban. A fejlesztési oldalt sérülékenyebbnek véli, a fejlesztési forrásokat pedig alacsonynak tartja. Hiányolta az út-, közmû-, játszótér, és bérlakás fejlesztéseket. Faragó Gábor szerint addig, amíg a megyei önkormányzat mûködteti a gimnáziumot, addig nem kell abban spekulálni, hogy mi lenne, ha nem. Meglepetésének adott hangot a tekintetben, hogy egyik oldalon Czafit képviselõtársa üdvözli a hiány nélküli költségvetést, másik részen viszont további kiadásokkal járó beruházásokat hiányol.
Czvitkovics Gyula alpolgármester szerint a költségvetés erõssége, hogy hosszú távú koncepciót valósít meg. Ennek elemei fennállnak most is, a fejlesztések ezeket célozzák meg pályázatok segítségével, ugyanakkor bizonyos feladatok ellátásában (utak, játszóterek) fokozott szerepet fog játszani a Városgondnokság is.
Dr. Szabó Barna szerint fontos kihangsúlyozni, hogy nemcsak a tervezés történik hiány nélkül, hanem ez évrõl évre így is teljesül. Sok településen szívesen vennék, ha ilyen helyzetben lennének. Mindez az évek óta tartó takarékos gazdálkodásnak köszönhetõ.
Czafit Csaba jelezte, örülne, hogyha a Városgondnokság fokozottabb szerepet kapna az útfejlesztések terén, de nem látja a forrását. Véleménye szerint a fejlesztések rossz koncepció mellett történtek.
Szabó Ferenc alpolgármester szerint az alapvetõ érvek elhangzottak. Rendkívül fontosnak tartja az évek óta tartó mûködési hiány nélküli költségvetés megvalósítását. Az intézményeknek a feladatokat ellátásához rendelkezésre állnak a pénzügyi keretek, de természetesen takarékos gazdálkodást kell folytatniuk. Problémákat a csökkenõ gyereklétszám okoz. A Gimnázium mûködése mellett elkötelezettek a képviselõk, a megye pedig ellátja a feladatot. A városban jelentõs külsõ források bevonásával fontos és látványos fejlesztések történtek, melyek tovább fognak folytatódni. A képviselõk elé megalapozott költségvetés került, melynek elfogadását ajánlotta.
Bebes István zárásként elmondta, hogy a megyével történt egyeztetések a Kölcsey F. Gimnázium tekintetében korrektek voltak, semmilyen utalás nem volt arra, hogy nem azok szerint történne bármi az intézmény mûködtetésében. A város az idei évben is az étkeztetésekhez közvetlen támogatást ad a Gimnáziumnak, melynek összege 600 eFt.
A fejlesztési bevételek tervezhetõk, megvalósíthatóknak értékelte. Közmûfejlesztések szintén jelen vannak, a Környezet és Energia Operatív Program keretében az ivóvízminõség javítása, és csatornafejlesztések valósulhatnak meg. Az úthálózat fejlesztési lehetõségeit még nem látni (pályázati források hiánya), saját céggel a karbantartási irányába mozdulni, jelen állapotban ez tûnik helyes lépésnek. A játszóterek felújítása terén a Városgondnokság. ill. kisebb pályázatok segítségével lehet eredményt elérni.
A 2007-13 EU-s fejlesztési idõszak kifut, egyre kevesebb az Uniós pályázati forrás. Aki vett belõle az gazdagodott, aki nem, az elmulasztotta a lehetõségeket. A további idõszakra nem látni a forrásokat, elõzetesen úgy tûnik, hogy a határon átnyúló programokat fognak elsõbbséget élvezni. Az új tervezési idõszakban arra kell számítani, hogy az elsõ másfél évben nem nagyon lesznek pályázatok (hasonlóan a mostani ciklushoz), ennyi idõ eltelik, amíg az új kiírások megjelennek. Az önkormányzatok helyzetét és forrásait is rendezni kell majd, egyenlõre az állam a korábbi mûködése miatt erre nem képes.
A Képviselõ-testület 10 igen és 2 nem szavazattal fogadta el a város költségvetését.

A 2010. évi költségvetés módosítása
Saját hatáskörben kért elõirányzat módosítások, illetve, központi költségvetésbõl kapott támogatások elõirányzat módosítások indokolták az elmúlt évi költségvetés módosítását.
Ennek alapján a bevételek és kiadások fõösszegét 4.374.972 eFt-ban, az önkormányzat általános tartalékát 1.481 eFt-ban, nevesített és szabad céltartalékát 186.969 eFt-ban hagyták jóvá a képviselõk.

„ A Güssingi vár és a Körmendi kastély – Közös múltból közös jövõ”
A Megújuló Energiák Európai Központja (EEE GmbH) kezdeményezése alapján elõkészített, és 2009. március 23.-án már a testület által megtárgyalt és támogatott projekt újbóli beadására nyílt lehetõség. A projekt vezetõ partnere továbbra is az osztrák fél, aki a pályázat elõkészítésének nagy részét végezte.
A projekt tartalmának építési részét változatlanul hagyva, a kulturális együttmûködés, programok költségeire nagyobb hangsúlyt fektetve a korábbi anyag aktualizálásra került, és a hatályban lévõ testületi határozat alapján , változatlan önerõ vállalása mellett a pályázat újra benyújtható volt.
A Körmendi várkastély fejlesztésére irányuló osztrák-magyar pályázati anyagot a „Határon Átnyúló Együttmûködés Ausztria-Magyarország 2007-2013” céljai között kiírásra kerülõ felhívás alapján elõkészítetve, a kulturális-turisztikai vonzerõ fejlesztése érdekében..
A pályázat változatlan feltételek mellett lett benyújtva, a pályázati támogatás 85%-ban EU-finanszírozású, amihez 10% automatikus magyar társfinanszírozás kerül hozzá, így a pályázói önrész 5%-os mértékû lesz. A határozat költségvonatkozását nem kellett javítani, de a vezetõ partner személye változott, ez módosításra került, a gesztor a Batthyány Váralapítvány Güssing lesz, továbbá, új címet kapott a projekt: „ A Güssingi vár és a Körmendi kastély – Közös múltból közös jövõ”, (korábban „A güssingi vár és a körmendi kastély revitalizációja” címmel szerepelt)
A felújítás a nyugati szárnyban a délnyugati toronytól a kápolnáig a földszinti és az 1. emeleti termeket, valamint a 2. emeleten a díszterembõl megközelítendõ Batthyányi szalont, és a délkeleti saroktorony termét érinti. A kastély fõépületében lévõ múzeumi termek felújítását a következõ tervezési és kivitelezési lépésekkel lehet megvalósítani (a kidolgozásnál 300 Ft/euro váltással, euróban adtuk meg a költségeket, mert a pályázatban így kell szerepeltetni. 25% ÁFÁ-val számoltunk) :
A felújítás során falkutatást, régészeti feltárást is végeznének, melyre a projekt költségvetése 20.000 eurot tervez. Az építészeti munkák elvégzésére 450.772 euro szükséges, ami tartalmazná az: építészeti tervek elkészítését, engedélyeztetést, fûtési tanulmánytervet, építõmesteri munkákat (bontás, gombakezelés, vakolatok, szigetelések, burkolatok, nyílászárók, felületképzések), gépészeti munkákat (víz, csatorna szerelés, szellõzés, klimatizálás, fûtésszerelés, erõsáramú munkák, riasztás), tûzjelzõ rendszer és akadálymentesített lift kiépítését. Szintén része lenne a projektnek a földszinti idõszakos kiállítóterekhez, valamint az emeleti állandó kiállításhoz kötõdõ berendezési tárgyak biztosítása (vitrinek, tárolók, paraván), világítás szerelés, ill. a kiállításrendezéshez szükséges tevékenységek, beszerzések, melynek értéke 105.000 euro. A fejlesztés során a költségvetésben külön meg kell tervezni a nyilvánosság biztosítására, marketingre, kommunikációra (webdesign, katalógus, szórólap, kiállításvezetõ, belépõjegy, foglalkoztató füzet, közterületi reklám, információs táblák), és a tárlat megnyitására elkülönített összeget, ami 44.750 euro. Hasonlóképp figyelembe kellett venni a szolgáltatásokat, járulékos költségeket (közbeszerzés, mûszaki ellenõrzés, menedzsment, könyvvizsgálat, nyomdai és banki költségek), ami 46.625 euro. Az összességében 667.147 euros költségû beruházáshoz szükséges 5 %-os önerõ 33.358 euro, amit a Képviselõ-testület továbbra is biztosított a pénzügyi ütemezés szerinti éves költségvetéseinek terhére, s egyben támogatta a pályázat benyújtását is.



Körmend térségi vízmû ivóvízjavítása
A pályázat a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) -7.1.3.0 pályázati kiírásának elsõ fordulóján sikerrel szerepelt a város, melynek eredményeként elkészült a Részletes Megvalósíthatósági Terv (RMT), melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, mint közremûködõ szervezet jóváhagyta. Ennek alapján lehetõség nyílt a pályázat 2. fordulójára történõ benyújtásra.
Körmend városát, valamint Magyarnádalja és Vasalja községeket 13 db mélyfúrású kút látja el, melybõl 9 db a vízmû telepének közelében, ill. ettõl É-ra található. Kettõ kút a kastély területének D-i részén, a Rába mellett található, egy a buszpályaudvar mellett, egy pedig Magyarnádalja É-i részén, a vasúti átjáró mellett. A kitermelt és hálózatba juttatott víz három paraméterben nem felel meg a 201/2001 (X.25.) Korm. rendeletben meghatározott határértékeknek, a vas, a mangán, és az arzén tekintetében. Vízkezelés jelenleg a térségi vízellátó hálózaton nincs.
A tervezett fejlesztéssel a hiányzó vízkezelési létesítmények kerülnének megépítésre, a gazdaságossági szükségszerûségbõl felhagyott kutak helyet új kutak létesülnének, valamint az É-i mezõ kútjainak azbesztcement anyagú bekötõ vezetékei kerülnének átépítésre. A nehezen fejleszthetõ területeken levõ kutak felhagyásra kerülnek (kastély, buszpályaudvar mellett), helyettük Horvátnádalján 1 db, és az É-i mezõben 2 db kút létesül. A központi telephelyen a meglevõ gépház átépítésével és felújításával telepíthetõ lesz a vízkezelési technológia. Horvátnádalján új gépház építésével lesz mindez megvalósítható, viszont elõnyös lesz az üzembiztonság szempontjából, hogy a vízellátó hálózat nyomásviszonyai kiegyenlítettek maradnak, a kezelt víz betáplálása pedig két helyrõl történik.
A Képviselõ-testület támogatta a pályázat 2. fordulóra Magyarnádalja és Vasalja Önkormányzataival történõ közös benyújtását, melynek során Körmend ellátja a gesztori teendõket. A szükséges önerõ nettó (22,3 mFt) biztosításáról is határoztak a képviselõk melyet a 2011-es, 2012-es költségvetés terhére biztosítottak. Ennek összegét az üzemeltetési jog megvásárlásával gyakorlatilag a VASIVÍZ Zrt fogja kiegyenlíteni.
A polgármestert felhatalmazta a testület Magyarnádalja és Vasalja Önkormányzataival valamint a VASIVÍZ Zrt-vel történõ Együttmûködési Megállapodás, a településekkel történõ Társulási Megállapodás, valamint a VASIVÍZ Zrt-vel kötendõ üzemeltetési jog adás-vételi szerzõdés aláírására


Március 15-i ünnepség

A Társadalmi Ügyek Bizottsága 2011. január 27-i ülésén foglalkozott a 2011. évi március 15-i városi ünnep elõkészítésével. Az ünnepség szervezését a Körmendi Kulturális Központ és Faludi Ferenc Könyvtár civil közösségek bevonásával végzi.

A tervezett program:

A rendezvény idõpontja: 2011. március 15. kedd
Helyszínei: Körmend, Batthyány kastély, - Színház aula játszóház
Szabadság tér, Kossuth szobor – városi ünnepség

13.30 Játszóház – csákó, fakard készítése, éneklés

15.00 Himnusz
Mûsor: Körmendi Kastélyszínház Társulat, Béri Balogh Ádám Táncegyüttes, Batthyány Lovasbandérium, Városi Vegyeskar – szerkesztett mûsorral
vagy:
Kölcsey Ferenc Gimnázium irodalmi színpaddal
Ünnepi beszéd: Szabó Ferenc alpolgármester
Kossuth szobor koszorúzása
Szózat
Amennyiben március 14-én létrejön a Kaszinó:
18 h Batthyány kastély – Színház
Kossuth kaszinó
Irodalmi est Katona József: Bánk bán címû mûve részleteinek felhasználásával a Nemzeti Színház mûvészeinek elõadásában (egyeztetés alatt, belépõjegyes)

Röviden
-        A megváltozott piaci szokások valamint az üzemeltetõ feladatainak, jogosítványainak felülvizsgálata, és a piac mûködésének részletesebb szabályozása miatt a piacról és vásárokról új rendeletet alkottak a képviselõk. A rendelet február 15-tõl hatályos, a díjak azonban a novemberi ülésen elfogadottak szerint maradnak változatlanul.
-        Pontosításra kerültek a város helyi közmûvelõdésrõl és a sportról szóló rendeletei, s kiírásra kerültek a közmûvelõdési valamint a sport tárgyú pályázatai is.
-       Beszámolókat fogadott el a Képviselõ-testület a Körmend Múltja, Jelene, Jövõje Közalapítvány, a Dr. Batthyány-Strattmann László Kórházért Közalapítvány, a Körmenden Foglalkoztatottakért Közalapítvány, és a Körmend Közbiztonságáért Közalapítvány 2010. évi tevékenységérõl.
-       Jóváhagyták a képviselõk a fogyatékosok nappali ellátásának biztosításáról szóló feladat-ellátási szerzõdés megkötését a Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulással. Ugyancsak elfogadták a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulással  támogató szolgálat és pszichiátriai betegek közösségi ellátása szociális szolgáltatások biztosítását szolgáló feladat-ellátási szerzõdést.
-       A Képviselõ-testület az Eybl utca elnevezését Ipari utcára módosította.
-       Intézményvezetõi pályázatok kiírásáról döntöttek a képviselõk a Szociális Szolgáltató és Információs Központ, a Körmendi Kulturális Központ és Faludi Ferenc Könyvtár, valamint Körmend Város Gondnoksága esetében.
-       A Képviselõ-testület az Eybl utca elnevezését Ipari utcára módosította.

A testületi ülés elõterjesztéseit >>>itt olvashatja