KÖRMEND VÁROS ÖNKORMÁNYZATA


TÁJÉKOZTATÓ KÖRMEND VÁROS KÖRNYEZETI
ÁLLAPOTÁNAK ALAKULÁSÁRÓL

2008.


Körmend, 2009. augusztus hó




I. Bevezetés

Körmend a Dunántúl nyugati részén, a Rába partján helyezkedik el, az országhatártól 25 kilométerre. A Rába teraszos síkságán épült fel a város. Földtani adottságaira jellemzõ, hogy a folyóból származó építõanyag-ipari nyersanyagokban gazdag.
A területet a mérsékelten hûvös és mérsékelten nedves övezetbe sorolhatjuk, az évi napfénytartam alig haladja meg az 1800 órát. Az évi középhõmérséklet 9,0 ºC a vegetációs idõszak középhõmérséklete 15,5 ºC körüli. Az évi csapadék mennyiség körülbelül 750 mm, ebbõl 480 mm a nyári félévben hullik. A szélirány leggyakrabban északi, a sebessége átlagosan 3 m/s.
A térségre fõként az agyagbemosódásos barna erdõtalajok, a barnaföldek, a csernozjom barna erdõ talajok és a pszeudoglejes barna erdõ talajok jellemzõek.
Az éghajlat mezõgazdasági növények termelésére alkalmas, zöldségfélék és szõlõ termesztésére azonban inkább csak az északabbra fekvõ területek kedvezõek.


II. Környezeti állapot értékelése

1. Felszíni vizek

A Rába a Duna egyik legjelentõsebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában az Alpok keleti lejtõjén 1200 m körüli magasságban két ágból ered. Alsószölnök térségében lép Magyarország területére. Szentgotthárdon egyesül a nála kétszer nagyobb Lapinccsal. Kelet felé haladva éri el Körmendet.
A folyó teljes hossza 283 km, Magyarország területére esõ szakasza 211,5 km. Vízgyûjtõterülete 10270 km2. Vízgyûjtõjét átmetszi az osztrák-magyar államhatár, így annak egyharmada Ausztria, kétharmada Magyarország területére esik.
Körmendnél a Rábába torkolló jelentõsebb vízfolyás a Pinka, a Szemcse- és a Csencsi patak. A mellékágakat kisebb patakok és a belvízelvezetõ csatornák képezik, melyek a területet sûrûn behálózzák.
A Rábára, mint sajátosság a szélsõséges vízjárás a jellemzõ. A legkisebb és a legnagyobb vízhozama között igen nagy a különbség. Körmendnél ezek az értékek 3-5 m3/s és 1000 m3/s, vagyis a legnagyobb vízhozam két-háromszázszorosa is lehet a legkisebb vízhozamnak.


2. Felszín alatti vizek

Vízföldtani felépítés szempontjából Körmend térsége erõs változékonyságot mutat. A felszínközeli durvatörmelékes összlet a genetikai adottságainak megfelelõen kisebb-nagyobb mértékû agyagot, kõzetlisztet tartalmaz. A vízfolyásoktól távolodva egyre magasabb térszínen jelennek meg az egyre idõsebb teraszképzõdmények, amelyek a növekvõ agyagtartalom miatt egyre gyengébb vízvezetõ képességûek. A vízáramlás fõ iránya az erózióbázisok felé mutat.
A város ivóvízellátása több évtizede mélyfúrású kutakból történik, amelyek a pannóniai összlet homokrétegeiben lévõ rétegvizet hasznosítják. A beszûrõzött szakaszok a felszíntõl számított 50-400 m között találhatók és azokat jelentõs vastagságú vízrekesztõ agyagos üledékek zárják el a felszín közeli talajvíztároló rétegektõl.
Körmenden és a környezõ településeken nincs megfelelõ felszín alatti egyéb vízbázis, a kutak által feltárt rétegeken kívül nem ismert alternatív vízadó, illetve nincs a közelben olyan jó minõségû vízbázis, vagy vízellátó rendszer, amely gazdaságosan kezelhetõ és átvezethetõ a rendszerbe.
A Körmend Város vízellátását biztosító vízmû kijelölt mintavételi pontjain 2008. szeptember 1-én történt hatósági mintavételezés. A vizsgált fogyasztói pontokon bakteriológiai szempontból a víz minõsége kifogásolt volt, ezért az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete határozatilag intézkedett. A végrehajtási határidõ lejárta után – a mosatást és fertõtlenítést követõen - az üzemeltetõ igazolta a megfelelõ vízminõséget.
A Vasivíz Zrt Körmendi Fõmérnöksége a vízjogi üzemeltetési engedélyben elõírtak szerinti gyakorisággal végzi a vízmintázásokat, ezeket megküldi az ÁNTSZ Intézeteinek. Az eredmények alapján 2008. évben további intézkedés nem vált indokolttá.
A talaj és a felszín alatti vizek védelmében Körmend Város Önkormányzata Képviselõ-testületének a helyi környezetvédelem szabályairól szóló 24/2003. (VII. 01.) számú rendelet 4 §. 23/2007. rendelettel történõ módosítása alapján kötelezõvé vált a mûszakilag elérhetõ szennyvízcsatornára való rákötés.


3. Levegõminõség

A településen belül nincs jelentõs légszennyezést kibocsátó forrás. A pontforrások légszennyezõ hatása fõként lokális, vagy nem szennyezõ. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség legutolsó adatai szerint légszennyezõ tevékenységet végzõ cégek száma nem növekedett a városban.
Jóval jelentõsebb a közúti közlekedésbõl származó légszennyezés. Fõként a 8. sz. fõút mentén néhány 10 méter széles sávban nagymértékû a forgalom okozta káros emisszió.
Légszennyezõ forrásként megemlíthetõ továbbá a felületi poremisszió, mely elsõsorban mezõgazdasági területekrõl és növényzettel nem fedett, nem portalanított felületekrõl (földutak) származik.
A városban a kommunális kibocsátásra nincsenek adatok, azonban a intézményi és a lakossági gázellátás széles körben megoldott, így a szennyezés mértéke elenyészõnek tekinthetõ.
Egyre jelentõsebb problémát okoznak a biológiai eredetû allergének, mint például a parlagfû, a fekete üröm pollenjei. A parlagfû elleni védekezés megkezdését már a növény virágzása elõtt (június 30.) meg kell kezdeni, mivel a parlagfû a legagresszívebb allergén növények egyike, a levegõben már 5 db/m3 is felerõsítheti az egyéb pollenallergiák hatását.
A város belterületein az Önkormányzat egyrészt hatósági eszközökkel, másrészt a közterületek rendszeres gyommentesítésével védekezik.
A parlagfû szennyezettség visszaszorítására lakossági, hivatali illetve más hatóság megkeresésére 19 db hatósági eljárás indult 2008 év folyamán. Közérdekû védekezés illetve növényvédelmi bírság kiszabására nem volt szükség.


4. Zaj-és rezgésterhelés

A zaj és rezgésterhelés elsõsorban a 8. számú fõút mentén keletkezik. Az átmenõ forgalom igen nagy, idõszakosan kiemelkedõ, mely a fõút közvetlen közelében található építményeket, illetve a benne élõk egészségét hosszú távon jelentõsen károsíthatja. Az Ipari út megépítésével a település tehergépjármûvek általi terhelését sikerült csökkenteni. Ipari zaj nem jellemzõ.
Kereskedelmi, vendéglátási, településüzemeltetési zajterhelés idõszakosan tapasztalható. A város közigazgatási területén a zaj- és rezgésvédelmi szabályozást Körmend Város Önkormányzata Képviselõ-testületének a helyi környezetvédelem szabályairól szóló 24/2003. (VII. 01.) számú rendeletének 13. §-a határozza meg. 2008. évben lakossági bejelentés nyomán indult szabálysértési eljárás, azonban zajbírság kiszabása nem vált indokolttá.
Az utóbbi években közlekedési zaj- és rezgésterheléses vizsgálatok elvégzésére nem került sor a városban.


5. Természeti értékek, védett területek

Körmend város területén illetékes természetvédelmi hatóság az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság.
Országosan védett természetvédelmi terület a Körmendi Kastélypark, melynek természetvédelmi kezelési terve 2008. év folyamán készült el. A Szlovénia - Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 keretében meghirdetett pályázatra Körmend két szlovén partnerrel együtt nyújtotta be pályázatát 3 park címmel, melynek célja városokban található parkok revitalizációja. A megvalósulás elõrelátható idõpontja 2010.
A Vas Megyei Tanács 1/1985 (III. 22.) rendeletével védetté nyilvánított Dobogó elnevezésû erdõrészlet; valamint az Országos Természetvédelmi Tanács 1142/1961. számú határozatával védetté nyilvánított Hunyadi és Hegyaljai úti Piramis tölgyfasor helyi jelentõségû védett természeti területek védettségét a Képviselõ-testület 39/2007. (XII. 21.) rendeletével megerõsítette.
A helyi jelentõségû védett természeti terület jellege, kiterjedése, helyrajzi száma:
a) Dobogó elnevezésû erdõrészlet
jellege: erdõrészlet
az ingatlanok kiterjedése összesen: 29 ha 9000 m2
helyrajzi száma: 0571 hrsz., 0589/4 hrsz.
b) Hunyadi és Hegyaljai úti védett Piramis tölgyfasor
jellege: fasor
az ingatlanok kiterjedése összesen: 2 ha 5758 m2
helyrajzi száma: 679, 0254/163

A 0571 hrsz-ú és a 0589/4 hrsz-ú ingatlanok területe az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alapján NATURA 2000 területnek minõsül.
A helyi védett természetvédelmi területek kezelési tervét Körmend város Önkormányzatának megrendelésére az Ökohydro Kft. készítette el 2008. év folyamán.


6. Infrastruktúra

Ivóvíz ellátás
A város ivóvíz ellátását 14 db mélyfúrású kút biztosítja, rétegvízbõl. Az ivóvízhálózat 36,4 km hosszú. A település területén 1 db 600 m3 -es medence (víztorony) mûködik. A rendszer mûködtetését a Vasivíz ZRt végzi.
Az önkormányzat célja, hogy a településen élõknek a megfelelõ, emberi egészséget és életminõséget nem veszélyeztetõ ivóvíz jusson. Az ellátottság nagyfokú, a lakosság több mint 98 %-a részesül vezetékes ivóvíz ellátásban.
A kutakból kitermelt vizekben a vízkémiai vizsgálatok a 201/2001. (X. 25.) Korm. Rendeletben elõírt határértékeknél magasabb arzén, vas és mangán tartalmat mutattak ki. Körmend Város Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program keretében Körmend térségi vízmû ivóvízminõség javítása címû pályázatot nyújtott be melynek célja az ivóvízminõség javítása és a korszerûtlen vezeték rendszer rekonstrukciója. A pályázat elbírálása 2 fordulóban történik, a végsõ döntés a 2010. év folyamán várható.

Szennyvízkezelés
Körmenden elválasztó rendszerû szennyvízcsatorna üzemel, 6 db MOBA típusú szennyvízátemelõvel, melybõl 5 db van üzembe helyezve. A szennyvízcsatorna hálózat hossza 27,5 km. A háztartásoknak megközelítõleg 70 %-a van rákötve a hálózatra. A városban a háztartásokból 321 ezer m3, az intézményekbõl és cégekbõl további 168 ezer m3 szennyvíz keletkezik, ennek 100 százalékát tisztítják.
A szennyvíztisztító ma már biztosítja az elõírt tisztítási határértékeket, mivel megépült az elõkezelõ. A szennyvíztisztító telepre 1400 m3/nap mennyiségû szennyvíz érkezik. A telep kapacitása 2000 m3/nap. A napi keletkezett szennyvíziszap mennyisége 60 m3.
A 2008. év folyamán az alábbi utcákban történt meg a szennyvíz gerincvezeték kiépítése: Arany J. utca, Bercsényi u., Thököly utca, Kossuth L. utca, Deák F. utca. A sikeres pályázatok eredményeképpen terveink szerint elõreláthatólag 2011-2012-re a Rábán aluli városrészen kívül a város csatornázottsága teljes lesz.


Csapadékvíz elvezetés
A közmûvek vonatkozásában a legtöbb hiányosság a felszíni vízrendezésnél található. A város rendelkezik a Linakron Mérnöki Kft. által készített, és elvi vízjogi engedéllyel rendelkezõ Alsó-Berki patak vízgyûjtõjének vízrendezési tervével, amely a vízgyûjtõrõl érkezõ vizek elvezetésére megoldást javasol. A város északi-keleti részének elvi engedélyezési tervdkokumentációja a hatóságra engedélyezés céljára már benyújtásra került, elbírálása folyamatban van.
Az egyes városi területekhez tartozó szakaszok kivitelezéseinek megindítása a közeljövõ feladata.

Közlekedési hálózat
Körmenden a belterületi utak hossza 51 km. Az utak 84,3 %-a burkolt, ez megfelel a kisvárosok megyei átlagának. Az utak üzemeltetését Városgondnokság, mint költségvetési szerv végzi, ugyanide tartozik a zöldterületek, játszóterek gondozása, karbantartása és a köztisztasági feladatok ellátása is.
A Városgondnokság a felelõs az utak és közterületek tisztításáért. Az összes városi tisztított közterület 15 ezer m2.
Körmenden a Vasi Volán üzemeltet 2 vonalon helyi járatokat. A járatok kihasználtsága a környezõ kisvárosokhoz képest csekély. A városon belüli közlekedés szempontjából fontos szerepet tölt be a kerékpárhasználat. A kerékpározást elsõsorban az iskolába és munkába járáshoz, illetve a mindennapi bevásárláshoz használják az emberek.


Energiaellátás
A város villamos energia ellátó hálózat már évtizedekkel ezelõtt kiépült, elméletben minden lakás ellátott villamos árammal. A betáplálás Szombathely és Zalaegerszeg felõl valósul meg, 120 KV-os vezetékkel. Magát a várost két 20 KV-os vezeték látja el árammal, az északi körvezeték a vasúton túli területeket, a déli (a Körmend-Szentgotthárd vezeték) a vasúttól délre esõ városrészt, és a két vezeték a település nyugati részén találkozik. A többi vezeték mintegy 20 transzformátor segíti az áramellátást. A Rábán mûködik egy kiskapacitású (500KW) vízi erõmû, amely az áramot az országos rendszerbe adja. A várost hõenergiával ellátó Réigóhõ Kft-nek is van egy gázturbinás erõmûve, amely a hõenergián felül mintegy 500 MW elektromos energiát is termel, amely szintén az országos rendszerbe csatlakozik.
A rendszer jól mûködik és a szolgáltató (ÉDÁSZ-EON) a további lakossági és gazdasági igényeket is ki tudja elégíteni.


Távfûtés
A vasi kisvárosok közül Körmenden a legmagasabb a távfûtésbe bekapcsolt lakások arány (31,0 %). Ezt a feladatot a Régióhõ Kft., a három város (Körmend, Szentgotthárd, Vasvár) által alapított, 100 %-ban önkormányzati tulajdonban lévõ cég végzi. A cég mûködteti az 1985-ben épített gázüzemû, és a 2003-ban átadott faapríték fûtõerõmûvet. A gázüzemû kapacitása 10 MW, a másiké 50MW, ehhez még 16MW kapacitás áll a rendelkezésre, ebbõl 12 MW van lekötve.


Gázhálózat
Körmenden 1985-tõl kezdõdõen épült ki a vezetékes gázhálózat. A városi földgázhálózat a Zala megyébõl Pókaszepetk felõl húzódó távvezetéken keresztül kapcsolódik az országos hálózathoz. A földgáz távvezeték a Rába-híd közelében a MOL tulajdonában lévõ átadóállomáson éri el a várost. Az évek során egyre bõvült a vezeték hálózat hossza. A gázszolgáltatást az ÉGÁZ végzi, a szolgáltatás minõségével az utóbbi években jelentõsebb probléma nem volt. A hálózat bõvülésével párhuzamosan nõtt a gázhálózatba bekötött lakások aránya is, amely 2006-ban kissé meghaladta a lakásállomány felét.

7. Hulladékkezelés

A 2000. évi XLIII. tv. és a hozzá kapcsolódó hulladékkezelés végzésérõl, hulladék lerakásról, a közszolgáltatás szabályainak követelményeirõl szóló hatályos rendeletek elõírják a települési önkormányzatoknak a kötelezõen ellátandó közszolgáltatás végzését.
A városban keletkezett lakossági hulladék kezelését a ZALA-DEPO Kft. végzi 2003. I. 1-tõl, 10 éves szerzõdés alapján. A szállítást heti egyszer normál edényekkel végzi a cég, a szilárd hulladékot (kb. 2700 t/év) a zalaegerszegi depóban helyezi el. A háztartások 97,2 %-a bekapcsolódott a szervezett hulladékszállításba, ez jóval magasabb arány, mint a vasi kisvárosoké általában. A lakossági szelektív hulladékgyûjtés csak részben valósult meg, de 2003-ban egy sikeres pályázat következtében 15 nagy konténert helyeztek el a városban, melybe lehetõség van szelektíven elhelyezni a hulladékot.
Körmend Város Önkormányzata évente egy alkalommal a közszolgáltatási szerzõdés alapján lomtalanítást végeztet a város közigazgatási területén.
A közületi hulladékgyûjtést és szállítást a Müllex-Körmend Kft. végzi, és szállítása a hulladékot a Harasztifaluban található korszerû hulladékgyûjtõbe. A város egyre csökkenõ lakossági folyékony hulladékát a Drain Team ÖKO Környeztegazdálkodási Kft. szállítja el.
A veszélyes hulladékok begyûjtését és elszállítását a cégek maguk intézik, többnyire a Megoldás Kft. igénybevételével.
2008-ban Körmend Város Önkormányzata csatlakozott a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társuláshoz.



III. Környezetvédelmi Program, Hulladékgazdálkodási Terv


Az 1995. évi LIII. tv. és a 2000. évi XLIII. tv. elõírásai szerint a település Környezetvédelmi Programmal és a Hulladékgazdálkodási Tervvel rendelkezik.



IV. Összefoglalás

A tájékoztató összefoglalásaként leszögezhetõ, a tavalyi évhez képest Körmend város környezeti állapota nem romlott. A nyertes pályázatokból adódó támogatások eredményeképpen jelentõsen javult a város csatornázottsága, úthálózata. Fontos elõrelépést jelent a szlovén- magyar pályázat segítségével történõ kastélypark revitalizáció amely a város idegenforgalmi vonzerejének jelentõs növeléséhez hozzájárulhat. Ezen megvalósuló beruházások már nagy lépést jelentenek a környezet állapotának javításában.


* * *