Ülésezett az önkormányzat

droszler | 2011. május 05 17:43:40 | körmendi hírek |
Kattintson a képere !
Tájékoztató Körmend Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 2011. április 28-i ülésérõl.


Zárszámadás, könyvvizsgálói jelentés

A képviselõ-testület elfogadta a 2010-es év gazdálkodásáról szóló beszámolót, zárszámadását, meghallgatta, és szintén elfogadta a könyvvizsgálói jelentést az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásáról, valamint a belsõ ellenõr beszámolóját a 2010. évben folytatott vizsgálatokról. A bevételi oldalt 3.840.181 ezer, a kiadási oldalt 3.625.225 ezer Ft teljesítési összeggel hagyták jóvá.
Bebes István polgármester elmondta, hogy a 2010-ben lett érezhetõ igazán a gazdasági válság hatása, ami cégek termelésének visszaesését eredményezte, ez pedig az önkormányzat adóbevételeinek a tervezettõl történõ elmaradását okozta. A kedvezõtlen viszonyok a fejlesztési oldalon az önkormányzati ingatlanok értékesítésére is kihatással voltak.
Az önkormányzat feladat ellátásában az elõzõ évhez viszonyítva nem történt változás az intézményszerkezetet tekintve. Továbbra is intézményfenntartói társulás keretében mûködteti oktatási-nevelési intézményeit, így válhattak csak – a meghatározott tanulói létszámokat biztosítva – a kiegészítõ normatívára jogosulttá a társulásban résztvevõk.
A mûködési bevételek oldalán az intézményi bevételek 10 %-kal a tervezett felett voltak. A bérleti díjak kisebb eltérésekkel a bevételeknek megfelelõen alakultak, az étkeztetések területén továbbra is sok a kedvezményesen étkezõk száma, ami az önkormányzatnak jelentõs finanszírozási kötelezettséget jelent. A mûködési bevételek jelentõs részét kitevõ iparûzési adó terén 92,4 %-os volt a teljesítés (586,68 millió Ft), ami 48 mFt-os bevétel kiesést eredményezett. A válság hatására visszafogott termelés a foglalkoztatás csökkentésben is jelentkezett, így a vállalkozások által befizetett kommunális adó is kevesebb volt (ezt az adónemet 2011. január 1-tõl megszüntették)
A mûködésre átvett pénzeszközök összege 220 mFt volt, melynek jelentõs része a Körmendi Többcélú Kistérségi Társulástól érkezett (84,4 mFt), nagyrészt közoktatási feladatokra (51,4 mFt), pedagógiai szakszolgálati feladatokra (12,5 mFt), mozgókönyvtári feladatokra (11 mFt), valamint szociális feladatokra (9,5 mFt). Ugyancsak mozgókönyvtári feladatok ellátására az Õrségi Többcélú Kistérségi Társulás adott át 8,4 mFt-ot. Az önkormányzatoktól 37,5 mFt folyt be a tagintézmények mûködési kiadásai, a bejáró tanulók kapcsán, illetve a korábbi évek tartozásainak rendezésére. Fejezeti kezelési szervektõl átvett pénzeszköz 58,6 mFt (szociális foglalkoztatáshoz 22,2 mFt, támogató szolgálat mûködtetéséhez 13,9 mFt, közösségi közösségi pszichiátriai ellátáshoz 11,7 mFt, stb.), projektek kapcsán 12,7 mFt, a TB alapoktól a háziorvosi és védõnõi szolgálatok mûködtetéséhez pedig 21,3 mFt érkezett. A 2010. évi választási feladatok lebonyolítására – országgyûlési, önkormányzati - az önkormányzat közel 6 mFt-ot kapott központi költségvetési szervtõl.
Átengedett központi adók: Az SZJA átengedésbõl származó bevétel a tervezettnek megfelelõen alakult, összege 175 millió 757 ezer Ft volt, míg a gépjármûadó mértéke 95 mFt. A Tûzoltósági feladatok támogatására 298,9 mFt érkezett. Normatív állami hozzájárulásként (amit az Önkormányzatok különbözõ mutatók alapján kapnak a központi költségvetésbõl) 2010-ben 570,4 mFt bevétele keletkezett a városnak. A mûködési bevételek összege 2.624.840 eFt volt, ami 3 %-kal alacsonyabb a módosított elõirányzatnál.
A mûködési kiadások oldalán a legnagyobb tételt a személyi juttatások képezik továbbra is, erre 2010-ben az Önkormányzat 1.234.324 e Ft-ot és járulékait ( 323.020 eFt) költött, ami a módosított tervezet 97,6 ill. 97 %-a. A dologi kiadások között az élelmezési és a közüzemi költségeket lehet nagyobb kiadásként megemlíteni. Dologi kiadásokra 748.961 eFt-ot fordított 2010-ben az önkormányzat, ami a módosított elõirányzat 96,3 %-a. A víz és csatornadíj a tervezettnek megfelelõen alakult az intézményekben, a villamos-energia kiadása magasabb volt tervezettnél, ami feladatbõvülés illetve a Somogyi Ált. Iskola esetén a sportcsarnok fokozottabb igénybevételébõl adódott. A gázdíj kiadása elmaradt a tervezettõl az intézmények zöménél. Legjelentõsebb az elmaradás a Somogyi B. Általános Iskola esetében, mert a számlázás részben nem történt meg az intézmény részére. Az összességében kedvezõ gázfogyasztás alakulásban szerepet játszik az elõzõ évben végrehajtott rekonstrukció is. A TÁVHÕ felhasználás a tervezett szerint alakult az érintett intézmények esetében. A pénzbeni ellátások összege a tervezett összegnek megfelelõen alakult (72,7 mFt).
A mûködési pénzeszközátadás 64,8 mFt volt (kulturális és sportfeladatokra; megyei önkormányzat részére a gimnázium mûködtetéséhez; ügyeleti feladatok biztosítására, stb). A korábbi évektõl eltérõen mûködési kiadásként kell kimutatni a likvid hiteltörlesztést (93,7 mFt).
A mûködési kiadások összege 2.739.230 eFt volt az elmúlt évben, ami a módosított elõirányzat 100,9 %-a. A mûködési költségvetés végrehajtásáról általánosságban elmondható, hogy a bevételek elmaradása 84 millió Ft körüli, ami részben az iparûzési adóbevétel kiesésébõl adódóik, továbbá a tervezett mûködési célú pénzmaradvány igénybevételére nem volt lehetõség az elõzõ évi negatív pénzmaradvány következtében. A kiadások teljesítése – amennyiben a finanszírozási mûveletet nem vesszük figyelembe – megtakarítást tartalmaz 68 millió Ft összegben. Kedvezõen alakult tehát, és alátámasztja a takarékos, racionális gazdálkodást az intézmények körében, illetve utal a feladatok hatékony szervezésére. A likvid hitel addig szerepet játszik a gazdálkodás év végi értékelésében akár kiadási, akár bevételi oldalon, amíg az önkormányzat rendelkezik ezzel a finanszírozási lehetõséggel.
A felhalmozási bevételek elmaradtak a módosított tervezettõl, összesen 1.215.341 eFt folyt be, elsõsorban a vagyonértékesítések nehézségei miatt (17,9 mFt, a tervezett összeg 20,3 %-a). Az eladott önkormányzati bérlakások törlesztésébõl 5,7 mFt bevételhez jutott az önkormányzat. A korábban az elsõ lakáshoz jutók támogatására biztosított kölcsönökbõl 2,75 mFt került visszafizetésre. A felhalmozásra átvett pénzeszközök terén központi forrásból 380,2 mFt (a pályázatok megvalósításának csúszása, vagy a támogatás késedelmes folyósítása miatt a tervezettnél kevesebb összeg folyt be), lakosságtól, vállalkozásoktól 35,6 mFt származott. Az egyéb sajátos bevételeknél a csatornahasználati díj jelenik meg 44,2 mFt összegben. Az önkormányzat a felhalmozási kiadások finanszírozása céljából értékesített befektetéseibõl 622 mFt összegben, melyhez 78 mFt kamat bevétel kapcsolódott.
A felhalmozási kiadások teljesítése is elmarad a tervezettõl (1.663.216 eFt helyett 885.995 eFt). Beruházásokra 696,7 mFt-ot, felújításokra 35,8 mFt-ot fordított a város. Folytatódtak a szennyvízcsatorna építések és útfelújítások, átépítésre került a Szabadság tér, jelentõs fejlesztés valósult meg a dr. Batthyányné Coreth Mária Óvodában, elindult a Várkert megújítása, a Vasútállomás felújítása is folytamatos A felhalmozásra átadott pénzeszközök mértéke 58,1 mFt volt. Hiteltörlesztésre 63,9mFt, fejlesztési hitelkamat és kötvénykamat kifizetésére 16,8 mFt fordított a város.
Bebes István polgármester megköszönte az intézmények körültekintõ gazdálkodását, s kihangsúlyozta, hogy erre az idei esztendõben is szükség lesz. Dr. Horváth Ferenc könyvvizsgáló beszámolója szerint a Körmend Város Önkormányzatának 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámolója az önkormányzat 2010. évi vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetrõl valós és megbízható képet ad. A Képviselõ-testület ülésén elmondta, hogy részletes anyagot készített, melyhez mind a Polgármesteri Hivatal, mind pedig a GAMESZ részérõl minden adatot és információt megkapott. Némely területen a folyamatokat is érzékeltetve többéves összehasonlítást is tett. Mint elmondta a szabályszerû mûködés vagyon és mérleg szerint is betartásra került. A pénzmaradvánnyal kapcsolatosan döntést kell hozni a testületnek, a hátralékok beszedésére pedig oda kell figyelni. A számviteli rend betartásra került, a szükséges szabályzatok rendelkezésre állnak, és alkalmazzák is õket, folyamatos karbantartásuk állandó feladatként jelentkezik. A belsõ ellenõrzések vizsgálatainak megállapításait a folyamatokba történõ beépítését szintén napirenden kell tartani. Az önkormányzat vagyoni helyzetével kapcsolatban megjegyezte, hogy a beruházások és felújítások következtében jelentõs a város vagyongyarapodása. A könyvvizsgálói jelentés tudomásulvételét, és a zárszámadás elfogadását javasolta a Képviselõ-testületnek.
A képviselõk a 2010. évi gazdálkodásról szóló beszámolót, határozatot és a zárszámadási rendeletet 9 igen 2 nem és 1 tartózkodás, a könyvvizsgálói jelentést 10 igen 2 nem, a belsõ ellenõri jelentést 8 igen 2 nem és 2 tartózkodás mellett fogadták el.
Belsõ ellenõri jelentés 2010

A Rendõrség 2010. évi beszámolója

Szendrõdi Barnabás kapitányságvezetõ írásos beszámolójában kiemelte, hogy a Körmendi Rendõrkapitányság az elmúlt évre kitûzött feladatait teljesítette, törvényes keretek között mûködve szolgáltatták a lakosság számára a nyugodt, és félelemmentes élethez szükséges biztonságot. Mûködési területük 863 km2, a megye területének 26 %-a, melyhez 62 település tartozik (közte 3 város, Körmend, Szentgotthárd, Õriszentpéter), ami a megye településeinek 29 %-át teszi ki. A megye összes határszakaszának több mint 2/3-a a kapitánysághoz tartozik, ez 123,4 km schengeni belsõ határszakaszt jelent.
A közbiztonság szilárd, nagyon kis számban fordul elõ olyan kirívó bûncselekmény, ami negatívan hatna a lakosság szubjektív biztonságérzetére. A nyomozási eredményessége a növekvõ bûncselekményszám ellenére nõtt a kapitányságnak, a lakosságot érintõ kiemelt bûncselekmények kategóriájában is megtartották eredményeiket, sõt több esetben jelentõs eredményeket értek el. Az ismertté vált bûncselekmények száma 31,1 %-kal nõtt (836-ról 1096-ra). Öt éves idõtartamot vizsgálva az ezer körüli ismertté váló bûncselekmény a jellemzõ, 2009-ben volt alacsonyabb, 2007-ben pedig magasabb (1230). A nyomozás-eredményességi mutatója nõtt a kapitányságnak, 50,3%-ról 56,9 %-ra, úgy, hogy több felderített nyomozás lezárása áttolódott a 2011. évre, így a következõ évi adatokban fog megjelenni. Nem könnyítette a helyzetet az sem, hogy a rendõrség és a határõrség összevonásával 2008-ban történt létszámnövekedés mára elolvadt.
Elsõsorban továbbra is az utazóbûnözés - jellemzõen kereskedelmi és vendéglátó egységek kárára elkövetett betöréses lopások, ill. a lakosság sérelmére elkövetett besurranásos, trükkös és betöréses lopások, gépkocsi-feltörések formájában – okoz jelentõs terhet. Több országos jelentõségû, Ausztriára is kiterjedõ vagyon elleni bûncselekmény-sorozat elkövetõi kerültek eljárás alá.
A közterületeken folyamatosan jelen voltak, bár teljesített órák száma 30 %-kal csökkent, ami elsõsorban a vezényelhetõ létszám hasonló mértékû csökkenése miatt következett be. Eltûnt személyek felkutatása, rendezvények biztosítása, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében bekövetkezett árvíz elleni védekezés, vagy a kolontári katasztrófa helyzet kezelésében egyaránt részt vettek. A belsõ határokon megszûnt határellenõrzés ellensúlyozására végezték a migrációs intézkedésekkel érintett személyek kontrollját, és az érintett határszakaszokon átlépni szándékozó személyek és gépjármûvek közbiztonsági és migrációs szempontok szerinti ellenõrzését. A közlekedésbiztonsági helyzet stabilizálódott, ami a szigorodó törvényi háttérnek és az intézkedési aktivitásnak köszönhetõ, bár az úthálózat állaga tovább romlott, a kamionforgalom pedig tovább erõsödött. Örvendetes, hogy az ittas vezetõk elleni eljárások száma csökkent, köszönhetõen a szigorúbb szabályoknak, és az ellenõrzéseknek.
2011-ben az európai uniós elnökségbõl fakadóan fokozott igénybevételre számítanak mind a személyi állomány, mind pedig a technikai eszközök esetén. Számolnak a gazdasági válság okozta munkanélküliség veszélyeivel, és fémhulladék értékesítés leszabályozásával a szürke gazdaságból a bûnözés felé visszalépõ személyekkel is. Fontos feladatnak tekintik, hogy gátat szabjanak az utazóbûnözésnek, de a helyben élõ, és az idetelepült aktív bûnözõk folyamatos büntetõeljárási fenyegetettség alatt tartását is szem elõtt tartják. Alapvetõ célként azt fogalmazta meg a kapitányság vezetõje, hogy az alaposan lecsökkent létszáma ellenére biztosítsák mind a lakosság, mind pedig a gazdasági élet szereplõi, és az önkormányzatok számára az életükhöz, tevékenységükhöz szükséges békés, nyugodt körülményeket.
A rendõrkapitány a testület ülésén szóban is kiegészítette a beszámolóját, s elmondta, hogy a legeredményesebb kapitányság volt a megyében a körmendi. Élet elleni bûncselekmény nem történt (elõzõ évrõl áthúzódó ügy befejezése történt), fokozott és állandó küzdelmet folytatnak a kábítószer használata és különösen a terjesztése ellen, s két bordélyház felszámolása is megtörtént Körmenden illetve Szentgotthárdon. A közterületen való fokozottabb jelenlétet a létszámproblémáik akadályozzák. A legjelentõsebb feladatot az utazóbûnözés megfékezése jelenti. Az önkormányzatokkal jó együttmûködéseket alakítottak ki, s a közbiztonság és közrend fenntartását a jövõben is biztosítani fogják.
Bebes István polgármester rákérdezett a kapitányság létszámhelyzetére, a Szabadság tér rendeltetésszerû használatának ellenõrzésére, valamint a Várkertben történõ randalírozások, rongálások elleni intézkedésekre. Kérte a rendõrségtõl az iskolakezdéskor és befejezéskor a rendõri jelenlétet (a közterületen nem az autóban!), ill. a 8-as és a 86-os út tarthatatlan állapotának tolmácsolását a saját fórumaikon. Auer Miklós a kerékpáros járõrözés, Ferencz Gyula a Rákóczi úti térfigyelõ kamera hasznossága, a kábelégetések megakadályozása, és a Rendészeti Szakközépiskola diákjainak bevethetõsége iránt érdeklõdött. Tóth Gábor a Szabadság téri kamerarendszer eredményességérõl, a Várkertben történt rongálások visszaszorításának lehetõségérõl tudakozódott. Czitkovics Gyula megköszönte az északi városrészen levõ rendõri jelenlétet, melyet a továbbiakban is indokoltnak tart.
Szendrõdi kapitány a kérdésekre adott válaszában kifejtette, hogy a jogszabályi változások létszámhelyzetükre gyakorolt hatását nem lehet most kiszámítani, jelenleg stabil és szakmailag jól képzett az állomány, reményei szerint nem lesz lényeges változás. A Szabadság téren az átadást követõen türelmi idõszakkal éltek, elõsegítve, hogy mindenki magának érezze a teret, idõszakos járõrözésre van lehetõségük. A kamerarendszer nagy segítség számukra (a Rákóczi úton is), közlekedési szabálysértés és garázdaság tettenérése esetén is segített. A Várkert megõrzésében is hasznosnak tartaná, ha a megépülõ körforgalmi csomópontnál is mûködtetni lehetne kamerát, ez ráadásul a városba dél felõl beérkezõ forgalmat is figyelemmel követhetné (35 kamerával lehetne város teljes területe lefedni). A létszámuk kereteinek megfelelõen lesznek kerékpáros járõrözések is (belváros, Rába-part kiemelten). A Rendészeti Szakközépiskola diákjaival csak gyakorlati idejük letöltése esetén van rövid kapcsolat, a kábelégetésekre pedig bejelentések alapján járnak el.
A Képviselõ-testület 12 igen, tartózkodás és nem szavazat nélkül fogadta el a beszámolót.


Változatlan közmûfejlesztési hozzájárulás

Május végén nyújtja be az önkormányzat az Alsóberki, Felsõberkifalu és Horvátnádalja településrészek szennyvízcsatornázás megvalósításával kapcsolatos pályázatát. A szennyvízcsatorna-hálózatra történõ rákötés elvi feltétele, hogy az igénylõk hozzájáruljanak a költségekhez. A lakásonkénti hozzájárulás mértékét minden egyes évben a beruházásra vonatkozóan a Képviselõ-testületi döntés alapján jegyzõ határozatban közli ki az érintett ingatlantulajdonosokkal. A terv szerint 2011-2012. években kiépítendõ csatorna szakaszok fajlagos költsége az összehasonlítások alapján nem lesz magasabb a korábbi éveknél.
Jelenleg a korábban kiépített vezetékszakaszokra utólagosan ebben az évben fizetendõ hozzájárulás mértéke 190.000.-Ft + 25 % ÁFA, vagyis 237.500.-Ft, amely önmagában is komoly fizetési kötelezettség sok ingatlantulajdonos számára. A hatályos önnkormányzati rendelet méltányossági, rászorultsági szempontok figyelembe vételével tehet engedményt a részletekben, kamatmentesen fizetendõ törlesztés biztosításával. Ez változatlanul továbbra is a lakosság rendelkezésére áll. A hozzájárulás mértéke az új szakaszokon esetén sem fog változni, így a 2011-2012-ben megvalósuló szennyvízhálózat esetén is 190.000.-FT + 25% ÁFA lesz. A fejlesztés Alsóberkiben a Szent Imre herceg, Tompa M., Babits M.., Fazekas M., Váci M., Dankó P.utcákat, Felsõberkifaluban a Berki, Pipacs, Tilalmasi és Ûrhajós utcákat, míg Horváthnádalján a Malom, Nádaljai, Dobogó, Liszt F., Akác, Teleki, Kodály Z., Németújvári, Vasaljai, Magyarnádaljai, Vasút és Negyvennyolcas utcákat érinti.


Hõsök Napja

A hagyományoknak megfelelõen május utolsó vasárnapján kerül megrendezésre a Hõsök Napjáról szóló megemlékezés. A május 29-én 11.00 órakor a Hõsök Terén kezdõdõ rendezvény programját az Somogyi Béla Általános Iskola diákjai biztosítják, ünnepi szónoka pedig Hadnagyné Vörös Márta, a Körmendi Kulturális Központ intézményvezetõje lesz.
A Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerzõdés aláírásának évfordulójára emlékezõ, június 4-ére esõ nemzeti emléknap Magyarországon, melyre Körmenden június 4-én, szombaton 11 órakor kerül sor az Országzászlónál (Rákóczi u. - dr. Batthyány-Strattmann L. u. sarok). Az Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola által összeállított ünnepi mûsort megelõzõen Bebes István polgármester mond megemlékezõ beszédet.
Mindkét ünnepségen való részvételre felkérést kap az 55. sz. Batthyány Cserkészcsapat, a Városi Vegyeskar, és a Városi Fúvószenekar és a Batthyány Lovasbandérium is.


Röviden

• Körmend Város Önkormányzatának Turisztikai Koncepciójának felülvizsgálatát követõen elfogadták a képviselõk 2010-2013 közötti idõszakra vonatkozó tervezetet.

• A Képviselõ-testület elfogadta a Vagyongazdálkodási és Ingatlanhasznosítási Kft. 2010. évi mérlegbeszámolóját.

• Környezeti teljesítményértékelés bevezetésérõl határoztak a képviselõk a környezetkímélõbb gazdálkodás érdekében. Elõterjesztés Környezeti teljesítményértékelés

• A központi költségvetésben bekövetkezett zárolások miatt a képviselõ-testület 2 %-os tartalékképzés kidolgozásáról döntött, melynek részletei májusban kerülnek meghatározásra.

• A Vas Megyei Önkormányzat a közoktatási intézményrendszer átszervezését tervezi, mely érinti a körmendi szakképzõ iskolát is. A középfokú oktatás feladatait Körmend város Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a megye látja el, így ennek alapján az átszervezéshez a város önkormányzatának elõzetes jóváhagyása szükséges. A Képviselõ-testület javaslata szerint Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola átszervezése olyan módon történne, hogy a körmendi intézmény székhelyintézmény szerepet töltene be, a vasvári Béri Balogh Ádám Posta és Bankforgalmi Szakközépiskola pedig a továbbiakban a körmendi intézmény tagintézménye lenne. Ugyanakkor legkésõbb májusban az önkormányzatoknak meg kell állapodniuk az intézmények további mûködtetésében, a megállapodás megújításában, mivel az újbóli meghosszabbítás nem járható, a körülmények változásai miatt, a megállapodás egyes elemei elavultak, érvényüket vesztették.

Az ülés elõterjesztéseit megtalálja a Polgármesteri Hivatal honlapján az Elõterjesztések menüpont alatt >>>itt


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.