Beszélgetés Bebes István körmendi polgármesterrel

Számos új kérdést vet fel az ország gazdasági-térségi-közigazgatási átrendezõdése, az ennek nyomán bekövetkezõ helyi értékek, kialakult gyakorlatok sorsa, jövõje. Errõl beszélgettünk Bebes István körmendi polgármesterrel.

– Körmend földrajzi elhelyezkedésébõl következik, hogy szerepe meghatározó a térségben.

Természetesen meg kell õrizni a térségi sokszínûséget, megtartva a kialakult hagyományokat, de mostanra szélesebb perspektívában is kell gondolkodni. Hiszen a közlekedés, közte az úthálózat, a vasútvonalak építése, további fejlesztése, vagy a rendõrség, a tûzoltóság, a kórház szerepe és szolgáltatói mivolta megkerülhetetlenné teszi városunkat. Tehát a térség nem lehet meg nélkülünk, de mi sem nélkülük. Vagyis a szakmai, esetleg késõbb közigazgatási feladatokat, ha ide kerülnének, magas szinten kell megoldanunk az itt élõk javára. Ez a célja a városvezetésnek, a képviselõ-testületnek és a környezõ települések polgármestereinek. Ez egy komoly munka, de jól haladunk. Úgy mondhatnám, folyamatosan kötjük össze a különféle infrastruktúrákat, legyen szó közlekedésrõl, oktatásról, kultúráról, turizmusról, szociális ellátásról, sportról.

– Konkrét fejlesztésekrõl is szó van az együttmûködésben?

– Utalnék itt a GYSEV-projektre, a vasúthálózatra. Ez nagyban már véget ér, de kísérõ programjaiban még javában tart: új állomást, autóbuszpályaudvart, információs pontokat adunk át, vele számos parkolót. Ennek az a lényege, hogy a térségben lakók gyorsabban eljussanak egymás településeire. Helyi példa: ha kialakul a gyors közlekedés, akkor egy körmendi egyetemista könnyedén bejárhat a soproni intézménybe, mert a villamosítás magával hozza a gyorsabb menetidõt.

– Más beruházások is érintik a térséget a közeljövõben?

– Közös szándékunk a 8-as elkerülõ megépítése. Erre szükség van környezetvédelmi szempontból éppen úgy, mint az ipari park megközelíthetõsége okán. De egy elkerülõ révén gyorsabban eljuthatunk az A2 autópályára, onnét pedig a nyugat-európai országokba. Ez a fejlesztés nemcsak Körmend szekerét tolhatja, hiszen az osztrákok is kiépítik majd a gyorsforgalmi utakat.

– Térségi perspektíva lehet a turizmus is?

– Igen. Szükség van a sûrû együttmûködési hálóra, a TDM (turisztikai desztinációs menedzsment) ezt célozza meg. Itt konkrétan együttmûködünk már a hegyhátiakkal, Vasvárt, Oszkót említhetném. Szentgotthárdnak is át kell majd gondolnia a közös együttmûködés kérdését, mi erre nyitottak leszünk. Ide kapcsolható nagyobb kitekintéssel, hogy tudunk-e élére állni a határon átnyúló együttmûködéseknek. E sorban említhetõ például a Mediawave nemzetközi film- és zenei fesztivál. Más oldalról a Várkert, vagy a Batthyány-kastély, a Rába folyó. Ezek közösen hasznosítható objektummá lehetnek. Güssing, Fürstenfeld, Muraszombat lehet erõs együttmûködõ partnerünk mindebben.

– Ha már a Mediawave-nél tartunk: lesz körmendi vonzata az idén?

– Ez egy sokszínû projekt, szerettük volna egy uniós pályázatba úgymond berakni, de nem ment. Keressük az újabb formát, más országokkal is együttmûködve. Szlovénia, Németország és Ausztria jöhet itt szóba. Idén nem lesz konkrét program, de a fesztivál vezetõi rendszeres vendégeink. Dolgozunk a megújuló programokon is, Svájccal alakítanánk ki új kapcsolatokat.

– A térségi együttmûködés kiterjed a munkahelyteremtésre is?

– A határközeliség miatt fontos nekünk a szabad munkavállalás, amely május 1-jétõl már élõ lehetõség. Sokan költözhetnek hozzánk, hogy Ausztriába járjanak át dolgozni. De nekünk az ittenieknek kell elsõsorban munkát adnunk. Ehhez az alapok adottak. Utalnék az Opel beszállítói programra, amelyhez kapcsolódhat az ipari parkunk. Fontos cél a már meglévõ helyi cégek segítése. Valamint az, hogy más vállalkozások is lehetõséget lássanak városunkban, amely így újabb lendületet kaphat.

Forrás: Rábavidék.hu