Szíria a kereszténység bölcsője – könyvbemutató

droszler | 2011. július 11 19:43:04 | könyvajánló |
Kattintson a képere !A KÉSZ rendezésében július 10-én vasárnap este mutatta be újabb könyvét - Zarándoklat Szíriába a kereszténység bölcsõjéhez.- a plébánia közösségi házában dr. Gyürki László teológiai tanár, pápai prelátus, ny. plébános.

A Körmenden szabadságát töltõ dr. Török Csaba professzor tartott értékes elõadást arról, hogy miért foglalkozunk Szíriával, milyen jelentõsége van a kereszténység szempontjából.
Különösen kiemelte Antiokhia és Edessza szerepét az õsegyház életében.

A könyv szerzõje elmondta, hogy 35 éve keresi fel a Szent Pállal kapcsolatos helyeket, de csak a „nyolcadik próbálkozásra” sikerült eljutnia Damaszkuszba. Ezen útja során azonban
nemcsak a Szent Pállal kapcsolatos helyeket találta meg, hanem megtapasztalta, hogy a civilizáció bölcsõjénél és a kereszténység kezdetének õsi helyein jár. Elmondta, hogy megszerette Szíriát, tanulmányozta a Szíriával kapcsolatos irodalmat, és így született meg egy érdekes ismertetés, elsõsorban a kereszténység bölcsõjérõl. Az ókori Szíria különbözõ népek, kultúrák találkozóhelye. A legrégibb civilizáció innen veszi kezdetét. Képekkel illusztrált ismertetésében a szerzõ elmondta a mai Szíria nem azonos az antik és középkori Szíriával. Ma több területe Törökországhoz tartozik.

A szíriai kereszténység egyidõs az „új vallás” születésével. Nemcsak a Szent Pállal kapcsolatos helyeket, szentélyeket mutatta be, hanem a föld alól elõkerült õsi kultúrákat – Ugarit, Mari, Ebla, Dura Europosz– hanem a bizánci kor értékes maradványait, a hatalmas keresztes várakat – Margat, Krak des Chevaliers, Szaladin várát is láthatták a képeken. Szíriában sokszínû keresztény közösségek élnek még, ezek életébõl is kaptak betekintést a jelenlévõk.
A szíriai remeték közül kiemelkedik az un. Oszlopos Szent Simeon alakja, aki 42 évet töltött egy oszlop tetején. Halála után hatalmas templomot építettek erre a helyre. Ugyancsak hatalmas templomok épültek a vértanúk tiszteletére is.
A képek segítségével elvonult elõttünk a mai Szíria fejlõdõ városaival, mai életével, szebbnél-szebb mecsetjeivel.
Napjaink szomorú eseményei sajnos megközelíthetetlenné tették Szíriát. Ezért is érdekes lehet Gyürki László könyve, amelynek lapjait olvasgatva sétálhatunk Damaszkuszban az Egyenes utcán, betérhetünk az Omajjad mecsetbe Keresztelõ Szent János mauzóleumához, fölkereshetjük a világhírû leleteket rejtõ Ugaritot, Eblát vagy Marit, és találkozhatunk a sokszínû szíriai keresztény közösségekkel.



, Szíria a kultúrák olvasztótégelye, különbözõ népek találkozóhelye, ezért egyáltalán nem lehet idegen a bibliai irodalom szempontjából sem. A Bibliában Izrael és a régi Szíria sokféleképpen kapcsolódik egymáshoz. Ábrahám átvonult ezen a vidéken, Dávid és Salamon kiépítették kapcsolatukat az arámokkal. A fiatal kereszténység számára Szíria meghatározó állomás volt a kibontakozásban.
Az utóbbi évtizedek ásatásai ezen a földön számos és páratlan kulturális gazdagságot hoztak napvilágra. Ebla, a harmadik évezred városállama fontos szerepet játszott a szíriai kultúra kialakulásában; Mari, a Közép-Eufrátesz fõvárosa ragyogó építményeivel, valamint ékírásos tábláival ejtette ámulatba a világot. Ugarit, a legrégebbi ABC-vel, értékes emléket hagyott ránk a Baál kultuszával kapcsolatos költeményekben, amelyek szintén kapcsolatba hozhatók a Bibliával. Emar romjai az Eufrátesz mellett Salamon templomára, valamint áldozati szertartásokra lehettek hatással. Végül Damaszkusz és az arámok kapcsolata Izrael országával szintén ismert. Néha ellenségek, máskor a közös ellenséggel szemben szövetségesek voltak Izrael országával. Ez is a szent történet egy részét alkotja a Bibliában.
Még több kapcsolatunk van a görög-római Szíriával. Ez a hat évszázad jelentõs szerepet játszott a zsidóság és a kereszténység történetében. Nagy Sándortól Nagy Konstantinig, a hellenista kortól a római idõszakig, és a keresztény korszakig Szíria jól ismert küzdelmeivel, háborúival, haladásával, megújulásaival. Szíria ebbõl a korszakból is csodálatos emlékeket hagyott ránk Apameában, Boszrában, Dura Europoszban, Palmyrában a maga templomaival, zsinagógáival, amelyek a vallási és kulturális élet bizonyítékai. Nem hiányozhat a megemlékezésben Antiochia, annak ellenére, hogy ma Törökországhoz tartozik, de a görög-római Szíria fõvárosa volt. Bizonyos, hogy Antiochia volt a legfontosabb város ebben a korszakban. Népes zsidó közösség élt a városban és ebbõl a közösségbõl indult el a kereszténység. Pál Damaszkusznál tér Krisztushoz, aztán Barnabással és Péterrel együtt innen indították el a keresztény missziót, amely szakítást jelentett a hagyományos zsidósággal. Lukács, az orvos, az Apostolok Cselekedeteinek szerzõje antiochiai volt, s valószínûleg Antiochiában keletkezett Máté evangéliuma is.
Szíriában lépett az egyház az univerzalizmus útjára, amelyet késõbb Antiochiai Szent Ignác fogalmazott meg. Kifejtette az egység misztériumát, kimunkálta a hit szabályát, jelezve az elsõ intézmények és a liturgia rendjét. Ezeket írta: „Legyen gondotok arra, hogy csak egy Eucharisztiában részesüljetek, mert csak egy teste van a mi Urunknak Jézus Krisztusnak és egy kehely van számunkra az õ vérével, egy oltár, valamint egy püspök a presbitériummal és a diakónusokkal szolgáló társaimmal.”
Jeruzsálem bukásával Kr. u. 70-ben a születõ egyház átköltözött Palesztinából Szíriába, ahol a keresztény hit, úgy látszik, megtalálta kiválasztott földjét. A kereszténység a bizánci korban mutatta meg a maga lendületét a régi Szíriában. Történetének vallás-politikai szenvedései közepette megmutatta vitalitását: zsinatok, teológiai vélemények, szakadások nem törték meg életerejét az iszlám uralmáig.
A szíriai kereszténység központja az antiochiai egyház volt, a magas keresztény kultúra tûzhelye, amely jelentõs szerepet játszott a zsinatok történetében, az Efezusi, majd a Kalkedoni zsinatnál, amelyek a szíriai egyházat majdnem elszakították Rómától. A Krisztus természetével kapcsolatos teológiai vitákban a politikai visszaélések mély árkot ástak Kelet és Nyugat keresztényei között.
Mindezeket szem elõtt tartva járhatjuk be ezt a földet a Gyürki atya vezette zarándoklatunkon, és figyelhetünk ma is üzenetükre.

Szöveg és fotó: Bedõcs Gyula

Kattintson a képere !

Kattintson a képere !

Kattintson a képere !

Kattintson a képere !


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.