Az alma féltekénk legnépszerûbb gyümölcse, és nem véletlenül: az egyik legegészségesebb is. Több mint 55 millió tonna alma fogy minden évben a földön. Egy alma mindössze 80-90 kalóriával gazdagít minket, de tele van antioxidánsokkal, amik segítenek a rák megelõzésében és napi C-vitamin szükségletünk 14 százalékát kielégíti. Sok rostot tartalmaz, ezért nemcsak finom, de laktató is, több tanulmány szerint nagyban segíti a fogyni vágyókat.

Ezek után az ember nem várná, hogy bármi rossz is kiderülne az almáról. De kiderült. Kedvenc gyümölcsünk a tavalyi év végén megjelent az amerikai Environmental Working Group (Környezetvédelmi Hivatal) évenként kiadott „A Piszkos Tizenkettõ” listájának az elsõ helyén áll. A több mint 700, különbözõ eredetû megvizsgált alma 98 százaléka tartalmazott növényvédõ szert, ezért listavezetõ lett. A Piszkos Tizenkettõ további helyezettei, a vegyi anyag értékek csökkenõ sorrendjében a következõek voltak: zeller (szára), eper, õszibarack, spenót, nektarin, szõlõ, amerikai paprika, burgonya, áfonya, fejes saláta és fodros káposzta (kale).
Az ugyanakkor publikált „A Tiszta Tizenkettõ” lista helyezettei a növényvédõ szereket legritkábban, és legkisebb mértékben tartalmazó zöldségek és gyümölcsök: hagyma, kukorica, ananász, avokádó, spárga, zöldborsó, mangó, padlizsán, sárgadinnye, kiwi, káposzta, görögdinnye, édes burgonya, grapefruit és gomba. A különbség a két lista között jelentõs volt. Aki a Piszkos Tizenkettõn található termékekbõl napi öt adaggal megeszik, átlag 14 különféle mérgezõ vegyi anyagot juttat szervezetébe, aki a másik listáról választ ki ötöt, az kevesebb, mint kettõt. A Tiszta Tizenkettõn listázott növények több mint 90 százaléka egyáltalán nem tartalmazott mérhetõ mennyiségû vegyszert.

A Környezetvédelmi Hivatal minden évben több száz mintát vesz különféle boltoktól, az 53 leggyakrabban fogyasztott zöldségbõl és gyümölcsbõl. A zöldségeket és gyümölcsöket alaposan megmossák, és meghámozzák, ha lehetséges. Ezek után megvizsgálják õket, hogy milyen növényvédõ szerek maradékait tartalmazzák, és milyen mennyiségben.

A növényvédõ szerek különösen a gyerekekre veszélyesek, az idegrendszert károsítják, a hormonokat megzavarják, és hosszú távon rákot is okozhatnak. Egy Harvard egyetemi tanulmány nemrégen kapcsolatot talált a gyermekek vérének növényvédõszer tartalma, és a hiperaktivitás, és figyelemzavar között. A terhes nõket külön óva szokták inteni, hogy kerüljék el a növényvédõ szereket, hacsak lehetséges. A magyarok számára az almát érintõ felfedezések különösen fontosak, mert kultúránkban az alma gyakran az elsõ étel, amit a hozzátáplálás során a kicsik kapnak.

Hogyan kerül az a sok méreg az almákra? Elõször is az almafákat nagyban veszélyeztetik a különféle gombás és bakteriális fertõzések, és a károkozók is gyakran megtámadják õket. (Nemcsak az emberek szeretik az almát, hanem az alacsonyrendû élõlények is). Ezek ellen a modern mezõgazdaságban gyakran használnak vegyi permetezést. Mindemellett a leszedés után további növényvédõkkel kezelik az almákat, amik lehetõvé teszik, hogy azok sokáig elálljanak. Hiszen gyakran az októberi szüret után hosszú hónapokkal is frissek kellenek, hogy legyenek a boltokban. Senki nem akar félig rohadt almákat vásárolni januárban a szupermarketben. A különbözõ zöldségek és gyümölcsök más-más értékben szívják be a külsejükre juttatott vegyi anyagokat, és az alma ezt hatékonyan megteszi.

Hogyan védekezhet az átlag fogyasztó a vegyszerek ellen? Legegyszerûbben úgy, hogy aki megteheti, csak saját, vagy ismerõs által termesztett almát eszik, és akinek meg nincs erre lehetõsége, az bio terméket vásárol. A bio termékeknél nagyon fontos, hogy a forrás megbízható legyen, mert a kistermelõk gyakran a leghírhedtebb használói a növényvédõ szereknek. A megbízható bio forrásból beszerzett alma a gyümölcs minden csodás erényével rendelkezik, de a káros vegyszerek nélkül.

Összességében az alma még mindig az egyik legegészségesebb étel, amit ehetünk, csak biztosra kell mennünk, hogy mi fán termett, és hogyan jutott el hozzánk. Hófehérke egyetértene.

Bezzeganya