Nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény dohánytermék fogyasztására és az azzal kapcsolatos szankciók alkalmazására vonatkozó rendelkezései közérthetõen

Teljes dohányzási tilalom:

1. közoktatási intézményben

2. gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben (pl. bölcsõde), és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül, (pl. óvoda, általános iskola és középiskola), és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül,

3. egészségügyi szolgáltatónál (pl. kórház, rendelõ) és ahol eü. szolgáltatást is nyújtanak függetlenül az intézmény rendeltetésétõl, és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül, illetve a dohányzóhely az intézmény területén kívül úgy jelölhetõ ki, ha az egészségügyi szolgáltatást igénybevevõk szokásos vagy szükségszerû útvonalától megfelelõen elkülönül,

4. helyi közforgalomban közlekedõ közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekû vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedõ autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedõ személyszállító vonaton (pl. HÉV, BKV, Volán és MÁV járatok),

5. munkahely zárt légterû helyiségeiben,

6. közforgalmú intézmény2

7. közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külsõ határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, zárt légterû helyiségeiben (függetlenül attól, hogy a belépés esetleg feltételhez kötött, pl. zártkörû rendezvény) és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül.

8. a közforgalmú vasúti létesítmények és pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, megállóban, várakozóhelyen, illetõleg helyiségben, valamint nyílt légterû megálló, várakozóhely esetén annak külsõ határvonalától számított 5 méteres távolságon belül (ha a terület külsõ határvonala nem állapítható meg egyértelmûen, akkor kijelölõ táblától vagy más jelzéstõl számított 5 méteres sugarú körnek megfelelõ körzetben tilos dohányozni),

9. közterületnek minõsülõ, a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterû közforgalmú közlekedõ összekötõ terekben.

Csak kijelölt helyen megengedett a dohányzás:

A) nyílt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:

1. közforgalmú intézmény területén (pl. udvar),

2. munkahelyen (pl. udvar),

B) zárt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:

1. büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak számára,

2. pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,

3. a már mûködõ szivarszobákban,

4. zárttéri munkahelyen, ahol a munkahelyi klíma a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hõmérséklet a 24°C-ot meghaladja.


Kijelölés nélkül is megengedett a dohányzás:

1. a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,

2. szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterû szobáiban, feltéve, hogy más rendelkezés vagy tûzvédelmi elõírás egyébként nem tiltja.


A tulajdonos/fenntartó/munkáltató döntésétõl függõen:

1. Helyi önkormányzat rendeletében közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat.

2. Magánforgalomban közlekedõ közösségi közlekedési eszközön (pl. taxi, bérelt busz) a dohányzóhely kijelölésérõl az üzembentartó dönt.

3. Szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmény üzemeltetõje az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben dohányzóhelyet nyílt légtérben sem kell kijelölni.

4. A munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkavállalók az intézmény teljes területén nem dohányozhatnak beleértve pl. az udvart is. Munkáltató az ügyfelek részére továbbra is köteles dohányzó helyet nyílt légtérben kijelölni.


Dohányzás tiltásának, illetve lehetõségének megjelölése
A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmû jelzés alkalmazásával - tûzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetûnõ módon meg kell jelölni. Nemdohányzó intézmények, nemdohányzó munkahelyek esetén a nemdohányzó intézménnyé/nemdohányzó munkahellyé minõsítés tényét jól látható és egyértelmû felirat vagy jelzés alkalmazásával kell feltüntetni.
A "szembetûnõ" valamint a "jól látható" és az „egyértelmû” kifejezések nem objektív kategóriák, ezért az ÁNTSZ honlapjáról (www.antsz.hu) letölthetõ feliratokat illetve jelzéseket javasoljuk alkalmazásra.
Dohányzóhely egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon kívül is csak úgy jelölhetõ ki, ha a dohányzóhely az egészségügyi szolgáltatást igénybevevõk szokásos vagy szükségszerû útvonalától megfelelõen elkülönül.
A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterû dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.
Zárt légterû dohányzóhely kijelölésekor, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhetõ ki. Zárt légterû dohányzóhely esetén a megfelelõ légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb mûszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be.

Intézkedések a dohányzási tilalmak, korlátozások megsértése esetén:
A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a közösségi közlekedési eszköz mûködtetésében hivatásszerûen közremûködõ személy (a továbbiakban rendelkezésre jogosult) jogsértés észlelése esetén köteles:

1. a jogsértés haladéktalan befejezésére felhívni a jogsértõt,

2. annak eredménytelensége esetén felszólítani a közforgalmú intézmény, illetve a közlekedési eszköz elhagyására,

3. eljárás lefolytatását kezdeményezni.

A közforgalmú intézmény belsõ szabályzatában meghatározott személlyel (ennek hiányában az intézmény vezetõjével, üzemeltetõjével, a rendezvény szervezõjével, közösségi közlekedési eszköz üzemben tartójával, közoktatási intézmény vezetõjével, illetve a munkáltatóval) szemben el lehet tekinteni az egészségvédelmi bírság kiszabásától, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértõvel szemben felhívási, felszólítási, elhagyásra felhívási, illetõleg eljárás indítási kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.

Egészségvédelmi bírság
Egészségvédelmi bírság csak azon dohányzással összefüggõ tilalmak, korlátozások megsértése esetén azon természetes személlyel szemben szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte és saját jövedelemmel rendelkezik.

A bírság mértéke:

1. a természetes személlyel szemben, aki tiltott helyen dohányzik 20.000-50 000 Ft

2. az Nvt. betartásáért felelõssel szemben 100.000-250.000 Ft

3. az intézmény, szervezet, üzemeltetõ vagy gazdasági társaság esetében 1.000.000-2.500.000 Ft.
Egészségvédelmi bírság megfizetésének egyik módja a helyszínen megállapított és kiszabott egészségvédelmi bírság: max. 30.000 forint, ha 30 napon belül befizetésre kerül, ellenkezõ esetben akár 50.000.- Ft is lehet.

Eljárási határidõk
Az egészségvédelmi bírság fõszabályként a jogsértõ magatartásról való tudomásszerzést követõ 6 hónapon belül alkalmazható, és a jogsértõ magatartás tanúsításától számított 1 éven túl nem szabható ki.

Átmeneti rendelkezések
A hatóság 2012. január 1. és 2012. március 31. között az ellenõrzést végzõ egészségügyi államigazgatási szerv (a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei) az egészségvédelmi bírság kiszabását mellõzi, ha a hatósági ellenõrzés során megállapított jogsértést megvalósító cselekmény miatt 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.

Kapcsolódó szabályok
A társasházak és a lakásszövetkezetek esetében az alábbi szabályok lépnek hatályba:
A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított - eltérõ rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévõ zárt légterû épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.





1 Intézmény: az épület és a telek együttesen, pl. étterem és a hozzá tartozó kerthelyiség.
2 Közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetõleg közérdekû vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végzõ természetes vagy jogi személynek, illetõleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggõ tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történõ belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött.


Dr. Szücs László
kistérségi tiszti fõorvos


Vas Megyei Kormányhivatal
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Körmendi, Õriszentpéteri, Szentgotthárdi,Vasvári Kistérségi Népegészségügyi Intézete

9900 Körmend, Szabadság tér 4.
Tel: 94/594-282, 94/594-283 fax: 94/594-286
Körmend Kistérség: titkarsag.kormend@nydr.antsz.hu