Az Országos Epidemiológiai Központ ajánlása
a Labdarúgó EB-re Ukrajnába utazó magyar állampolgárok számára,

• 15 hónaposnál fiatalabb, kanyaró ellen még nem oltott gyermekekkel ne utazzanak. Amennyiben a csecsemõ/kisgyermek ukrajnai utazása halaszthatatlan, a szülõ kérje a háziorvos, a házi gyermekorvos tanácsát.
• Felnõttek utazás elõtti önkéntes oltására a kockázat felmérését követõen az OEK Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában (www.oek.hu Utazás és egészség) és a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által mûködtetett nemzetközi oltóközpontban (Szombathely Sugár u. 9.), térítés ellenében kerülhet sor. Javasolt a védõoltás azoknak a 34 és 42 év közötti személyeknek, akik csak egy alkalommal részesültek kanyaró elleni védõ-oltásban, és nincs tudomásuk arról, hogy átestek a betegségen.
• 42 évesnél idõsebb felnõttek számára nem szükséges a védõoltás, ez a korosztály általában a betegség természetes átvészelése révén védett a kanyaróval szemben. A 34 évesnél fiatalabb felnõttek már két védõoltásban részesültek, amely hosszú idõre szóló védelmet biztosít, újraoltás nem szükséges.

Az utazás elõtt 4-6 héttel kérjen tanácsot háziorvosától vagy a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Nemzetközi Oltóhelyén (Szombathely Sugár u. 9. tel: 94/506-300 kedd 9-13 ó).

Bõvebb információ: www.oek.hu Utazás és egészség cím alatt

Körmendi Kistérségi Népegészségügyi Intézet

(forrás: www.oek.hu - Epinfo 15. sz)




KANYARÓJÁRVÁNY UKRAJNÁBAN, A BETEGSÉG POTENCIÁLIS TERJEDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ TERÜLETÉN ÉS MAGYARORSZÁGON

(Készült az ECDC 2012. március 13-i kockázatértékelésének felhasználásával)

Háttérinformáció a betegségrõl

A kanyaró az ember egyik legkontagiózusabb fertõzõ betegsége, és fõleg az oltatlan személyek körében okoz gyakran jelentõs járványokat. A fertõzõképesség a jellegzetes kiütések kezdete elõtt négy nappal kezdõdik és 4 napig tart. A betegség kezelésére nincs specifikus terápia. A kanyaró szövõdményei, mint pl. a tüdõgyulladás, középfülgyulladás, laryngotracheo-bronchitis és hasmenés gyakoriak, különösen a kisgyermekek körében. Akut agyvelõgyulladás, amely gyakran maradandó agykárosodáshoz vezethet, körülbelül minden 1 000 eset közül egyben alakul ki. Halálozást, amely elsõsorban légzõszervi és idegrendszeri szövõdmények következménye, az utóbbi európai járványok során minden 500-5000 beteg közül egy esetében jelentettek. A halálozás az öt éven aluliak és az immun-kompromittált személyek között nagyobb. Ezen túlmenõen, a subacut sclerotizáló agyvelõgyulladás (SSPE), egy ritka és halálos degeneratív betegség, melyet a központi idegrendszer viselkedési és értelmi képességeket érintõ károso-dása és görcsök jellemeznek, 100 000 egy éven aluli gyermek elsõdleges fertõzõdését követõ hat-nyolc év után átlagosan 18 esetében alakul ki. Az egyetlen hatékony megelõzési módszer a két oltásból álló, kanyaróvírus-tartalmú védõoltás, amelyet általában a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcinával végeznek. A kanyaró eliminálásához az egész európai régió minden országában legalább 95%-os átoltottságot kell elérni a két MMR oltással.


A kanyaró járványügyi helyzete az EU/EEA EFTA országokban

A kanyaró elleni átoltottság több EU országban nem éri el a 95%-ot, és ennek az a következménye, hogy a fogékony személyek száma megszaporodott, ezért a kanyaró újra visszatért a régióba. A megbetegedések száma Európában 2009 óta megnégyszerezõdött. Az alacsony átoltottsággal rendelkezõ lakosság-csoportokból kiinduló kanyarójárványok gyakran átterjedtek az egész lakosságra. 2011-ben 29 uniós és EEA/EFTA országból összesen 30 567 kanyaró meg-betegedést jelentettek az európai surveillance hálózatnak. Ahol az importálásra vonatkozó adatok ismertek voltak, ott megállapítható volt, hogy a betegek 96% -a a lakóhelye szerinti országban fertõzõdött. Csupán két ország maradt mentes a kanyarótól: Izland és Ciprus.

(forrás: www.oek.hu Epinfo 15. sz.)