400 éves a Dunántúli Református Egyházkerület

droszler | 2012. június 13 21:12:54 | körmendi hírek |
Kattintson a képere !

Egyháztörténeti esemény színhelye lesz Körmend, eljön a Generális Konvent is
A 400 éves jubileumra emlékeznek Körmenden


Körmend - Dunántúl reformátussága nem mindennapi hálaadásra sereglik össze június 20-án Körmenden. Ekkor emlékeznek meg a Dunántúli Református Egyházkerület megalakulásának 400. évfordulójáról. Kivételes ünnep lesz.

- A múltat csak meg kell szólaltatni eseményei, személyei által és beszél, tanít. Ilymódon igen hasznos nemzeti, vallási, szellemi és emberi értékek kerülnek napvilágra. A reformáció nagy lelki reneszánsz volt, feltartóztathatatlanul terjedt el Európa nagy részén. Hazánkba már az 1520-as évek elején eljutott. Nyomában hit fakadt, mely a fásultságból önmagához tért nemzeti lelket cselekvésre buzdította: menteni, építeni a romokon - fogalmaz Szabadi István fõszervezõ, a körmendi református gyülekezet lelkésze, városi képviselõ, akinek mostanában igencsak sûrûek a napjai. Utazik, szervez, felújításokban vesz részt, ápolja a lelkeket, tárgyal. Mozgalmassága az egész gyülekezetre átragadt, ami nem is csoda: kivételes ünnep készül június 20-án.

- Pontosan 400 évvel ezelõtt, 1612. június 19-20-án Batthyány Ferenc körmendi várkastélyában tartott zsinaton jött létre az egyházkerület - mondja. - Ekkor választották meg egyhangúlag Pathai István rohonci prédikátort a Vas, Sopron, Zala, Veszprém, Dunán innen való Gyõr és Somogy megyei gyülekezetek püspökévé. A trianoni békeszerzõdés következtében az egyházkerület északi része Csehszlovákiához került, hamarosan önálló egyházkerületté alakult. 1939-ben az elsõ bécsi döntéssel ezek ugyan ismét magyar területté váltak és csatlakoztak az egyházkerülethez, de 1945 után visszaállt a korábbi állapot. A mai dunántúli református egyházkerület hat egyházmegyébõl áll: a mezõföldi, az õrségi, a pápai, a somogyi, a tatai és a veszprémi egyházmegyékbõl. A kerület székhelye Pápán van, nevezetes iskolái a pápai és a csurgói hangsúlyozza.

- Nemcsak a körmendiek elõtt ismert, hogy a helyi gyülekezet példamutató módon ténykedik a közösségekért. Mi ad ehhez erõt?

- Isten kegyelmébõl a külsõ építkezésekkel is láttatni kívánjuk, hogy élünk, hiszen egy települést sokszor a templomáról és a temetõjérõl ítélnek meg - emeli ki. Rendszeresen részt veszünk a közéletben, nemzeti múltunk tisztességes és kegyeletes ápolásában. Az elsõ és legfontosabb dolog, hogy a magunk háza táján legyen rend. Legfontosabb küldetésünk Isten igéjének hirdetése és megélése, a közösség ápolása. Hiszen nem jó az embernek egyedül lenni. A gyülekezet a közös hiten lévõ emberek közössége, nincs maszek keresztyénség! Szekularizálódó világban élünk, létkérdés a közösség.

- Gyülekeztünk 466 éves. A középkorban protestánssá lett Batthyány Boldizsár és a kálvini irányt képviselõ Ferenc fia támogatásával híresek voltak a körmendi zsinatok, ötöt tartottak. Itt avatták református püspökké 1612-ben Pathai Istvánt, majd Kanizsai Pál Jánost, Batthyány Ádám nevelõjét, a 17. század református egyházának kiemelkedõ alakját. A körmendi gyülekezet virágzása 1634-ig tartott, majd az ellenreformáció következtében 95 éves árvaság köszöntött ránk, amely közel egy évszázadig elhúzódott. A református családok nagy áldozatot hoztak azért, hogy az Isten igéje magyarul és tisztán hangozzék Körmenden. A kommunista diktatúra idején a reformátusok létszáma 1098-ról 590-re zsugorodott. A megfélemlítés, a vasfüggöny nem kedvezett az itt élõ keresztyéneknek - halljuk.

A közelgõ, június 20-ai jubileumi megemlékezés gondolata Szakál Péter esperestõl indult - tudjuk meg. A fõ esemény a Generális Konvent érkezése lesz, a szervezet az idei évi, két napos plenáris ülését Szombathelyen tartja. Ezt követõen csatlakoznak a Körmenden ünneplõ reformátusokhoz és együtt vesznek részt a sportcsarnokban tartandó hálaadó istentiszteleten. Mindez kiemelkedõ egyháztörténeti eseménye lesz a városnak, de a megyének is. Szabadi István bízik abban, hogy ez a találkozó is növeli az ország önbecsülését, erõsítve lelkét.

- Ki kell mondani azt, hogy a magyar nép általános létrontásban szenved, történelmének egyik legsúlyosabb válságát éli át - szögezi le. - Ennek a nyomorúságnak ezeregy oka van, a bajok nem maguktól jöttek. Népünknek egyfajta újratervezésre van szüksége, mert lelki, erkölcsi és szellemi talapzata végzetesen megroppant és folyamatosan tovább romlik. Tönkreszabályozott, agyonpolitizált és manipulált, meggyötört életek kiáltanak segítségért. Felelõsek vagyunk embertársainkért és mindent meg kell tennünk azért, hogy az agónia népébõl az Isten perspektíva népévé legyünk - jelenti ki.

A nagyszabású program keretében fogadják a 160 tagú Generális Konventet a Batthyány kastélyban. Kiállításokat nyitnak, majd 12 óra 15 perckor emlékmenet indul, élén a Batthyány Lovas Bandériumnal. Õket követik az egyházkerületi intézmények küldöttei, majd a püspökök, fõvédnök, politikai meghívottak, fõgondnokok, 200 palástos lelkész, gondnokok. A menet a 8-as fõútról fordul a Kossuth utcába, ahol a református templom elõtt rövid megemlékezés lesz és emléktáblát lepleznek le. Ezután a városi sportcsarnokba vonul a menet, ahol már várja az 1500 fõs gyülekezet. Igét hirdet Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke, köszöntõt mond Steinbach József püspök és Kövér László fõvédnök. Elõad a körmendi zsinatról Huszár Pál a zsinat világi elnöke, egyházkerületi fõgondnok. A visszaszámlálás elkezdõdött.

Forrás: http://www.vasnepe.hu


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.