A tavasz az erdõtüzek szempontjából a legveszélyeztetettebb évszakunk. Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik erdõ- és vegetációtûz. 2012-ben a lángok közel 22.000 esetben csaptak fel, ebbõl 6000 hektáron 3500 esetben erdõt és fásítást ért a kár. Bár a tüzek keletkezése több tényezõtõl is függ, mégis, azok 99 százalékát mi, emberek, túlnyomórészt gondatlanságból okozzuk.

Hazánkban két kiemelt erdõtûzveszélyes idõszak van: a tavasz és a nyár. A tavaszi közvetlenül a hóolvadás után kezdõdik és lombfakadásig, a növényzet kizöldüléséig tart. A tavaszi erdõtüzek gyakorisága meghaladja a nyári tüzekét. A nyári erdõtûzveszélyes idõszak júliustól-augusztus végéig tart. E két kiemelten tûzveszélyes idõszakban keletkezik az erdõ- és vegetációtüzek 70-75 százaléka.

Milyen tényezõk állnak a tavaszi tûzesetek mögött? A mezõgazdálkodásnak még több helyütt része a kora tavaszi rét- és tarlóégetés. A gondatlanul meggyújtott és nem kellõen felügyelt tûz azonban könnyen átterjedhet a környezõ erdõkre is. A tovaterjedést segítik az elõzõ évben felhalmozódott elhalt növényi részek (fû, kóró, gallyak), melyek akár hideg, csapadékmentes idõben is pár nap alatt kiszáradnak, és nagyon könnyen lángra lobbannak. A lángokat pedig már egy közepes erõsségû szél is továbbviheti a szomszédos gyep- és erdõterületekre.

A hazai erdõkben az úgynevezett felszíni tüzek a jellemzõek, melyek az erdõ talajszintjén, illetve annak közelében levõ szerves anyagot érintik. Ezek nagy intenzitású égés esetén – különösen az alföldi fenyõerdõkben – koronatûzzé is fejlõdhetnek.

Az erdõtûz kockázata jelentõsen függ az idõjárási viszonyoktól. Erdõtûzveszélyes idõszakban a vidékfejlesztési miniszter, vagy az erdészeti hatóság tûzgyújtási, illetve látogatási tilalmat rendelhet el egyes erdõkben vagy akár az ország összes erdejében. Tûzgyújtási tilalom esetén az erdõkben – beleértve a kijelölt tûzrakó helyeket is –, valamint az erdõterületek határától számított kétszáz méteren belül sem szabad tüzet rakni!

Az aktuális erdõtûzveszélyrõl, az elrendelt tûzgyújtási tilalmakról a www.erdotuz.hu, illetve az onnan elérhetõ weboldalakon naprakész információ található.

Az erdõ- és vegetációtûz elleni legjobb védekezés az odafigyelés, hiszen amíg egy cigarettacsikk eldobása kevesebb, mint egy másodpercet, a keletkezõ tûz eloltása akár több napot, egy idõs erdõ helyreállítása akár 100 évet is igénybe vehet.

Erdeink és természeti értékeink védelme mindannyiunk kötelessége!


A tûzgyújtás szabályai erdõterületen

Az erdõgazdálkodók a parkerdõk területén turisztikai célból tûzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tûzrakó helyet kötelesek kialakítani. A kijelölt tûzrakó helyet az erdõgazdálkodó kötelessége karbantartani, illetve az erdõ tûz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtésérõl gondoskodni. A kialakított tûzrakó helyen a tûzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

Tûzgyújtás kijelölt tûzrakóhelyen

Az erdõben kiránduló személyek csak a kijelölt tûzrakó helyeken gyújthatnak tüzet az alábbi szabályok betartása mellett.
a tûz meggyújtása elõtt a tûzrakó hely környékét meg kell tisztítani a levelektõl, faágaktól azért, hogy a tûz ne terjedhessen át az erdõre;
nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égõ tüzet, a még ki nem hûlt parazsat, hamut;
fel kell készülni a tûz eloltására, ha feltámadna a szél, gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tûz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát),
a tüzelés befejezését követõen a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell gyõzõdni arról, hogy elaludt, távozás elõtt lehetõleg földet kell szórni a hamura.


Az erdõgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdõgazdálkodó – annak hiányában az erdõ tulajdonosa – írásbeli engedélye birtokában lévõ személy jogosult.

Felhívjuk az erdõgazdálkodók figyelmét, hogy az erdõgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerû tûzveszélyes tevékenységnek minõsül, melyet elõzetesen az illetékes tûzoltósághoz be kell jelenteni.

Az erdõterületen végzett égetés részletes szabályait a 4/2008 (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § tartalmazza. Védett természeti területen lévõ erdõben - a kijelölt és a kiépített tûzrakó hely kivételével - tûz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.


Fokozott tûzveszély esetén az erdészeti hatóság és/vagy az erdõgazdálkodásért felelõs miniszter TÛZGYÚJTÁSI TILALMAT rendelhet el.

Tûzgyújtási tilalom idején TILOS TÜZET GYÚJTANI az erdõterületeken, valamint a fásításokban és az ezektõl mért 200 méteres körzetében lévõ külterületi ingatlanokon. Ide kell érteni a felsorolt területeken található tûzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag és gazégetést is. A jogi szabályozás és az ehhez kapcsolódó tûzgyújtási tilalom az erdõk és fásítások környezetére terjed ki, de a tûz keletkezésének és terjedésének fokozott veszélye miatt ebben az idõszakban sehol nem javasolt az égetés, tûzgyújtás.

A tûzgyújtási tilalom elrendelése és annak visszavonása a meteorológiai körülményektõl, az erdõben található élõ és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától függ.
A tûzgyújtási tilalomról tájékoztatást ad az országos közszolgálati média, valamint az érintett hatóságok a hivatalos honlapjukon közzéteszik a tûzgyújtási tilalomról szóló határozatot és térképet.
Az aktuális tûzgyújtási tilalomról és számos egyéb hasznos információval a www.erdotuz.hu weboldal, valamint az onnan is elérhetõ szakmai honlapok tájékoztatnak. A tûzgyújtási tilalom a közzétételtõl a visszavonásig él! Az említett honlapon napi frissítéssel megtekinthetõ az aktuális állapot.

Avar és kerti hulladék égetése

A kerti hulladék égetése a hatályos jogi szabályozás alapján tiltott. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat, ebben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. A helyi önkormányzatnál kell érdeklõdni, hogy mikor lehet a kertben égetni. Amennyiben nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak, abban az esetben nem szabad avart és kerti hulladékot égetni.

Kerti grillsütõ használata, szalonnasütés, bográcsozás

A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tûzhely, vagy grillsütõ használata nem tiltott a tûzgyújtási tilalom idején sem.

Az ilyen - nyílt lángú - berendezések, eszközök használata, tûz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési szabályok betartását követeli meg. Ezek röviden a következõk:
nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égõ tüzet, még ki nem hûlt parazsat, hamut;
gondoskodni kell a megfelelõ, tûz oltására alkalmas anyag, eszköz készenlétben tartására, pl. víz, homok;
a tevékenység befejezését követõen a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell gyõzõdni arról, hogy elaludt;

A tüzek 99 százalékát mi emberek okozzuk, ezért az erdõtûz és vegetációtûz elleni legjobb védekezés az odafigyelés.

eldobni ≤ 1 másodperc
eloltani ≥ 100 óra
helyreállítani ≥ 100 év

Segítsd az erdészek és a tûzoltók munkáját és figyelj az alábbiakra:


Soha ne dobj el égõ cigarettacsikket!
Erdõben csak a kijelölt helyen gyújts tüzet!
Gondosan oltsd el a tüzet, használj hozzá vizet, vagy legalább 5 centiméter földet, máskülönben a szél visszagyújtja!
Igyekezz a kertedben is csak akkora tüzet rakni, amibõl a szél nem tud elvinni izzó zsarátnokokat!
Tartsd be a tûzgyújtási tilalom szabályait!
Soha ne hagyd a szabadtéri tüzet õrizetlenül!


Vonatkozó jogszabályok:
- 2009. évi XXXVII. törvény az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról
- 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdõk tûz elleni védelmérõl
- 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegõ védelmérõl
- önkormányzati rendeletek