A csókbetegség

droszler | 2013. május 09 13:07:00 | közérdekü |
Nem, ez nem a felnõttek újabb kísérlete a kamaszkori szerelem késleltetésére. A betegség igenis létezik, elhúzódó magas lázzal, torokfájással, nyirokcsomó megnagyobbodással, hányingerrel és kiütéssel jár. Nevéhez hûen, leginkább csókolózással terjed. Jó hír, hogy általában 2-3 hét alatt magától gyógyul.

A csókbetegség, tudományos nevén a mononucleosis infectiosa olyan heveny megbetegedés, mely leggyakrabban serdülõkorban fordul elõ. A diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálat szükséges, mert pusztán a fizikális jelek alapján a betegség nem határozható meg.

A csókbetegség tünetei

A betegség elhúzódó magas lázzal, torokfájással, nyirokcsomó megnagyobbodással jár. Emellett a beteg panaszkodhat rossz közérzet, hidegrázás, fejfájás, gyengeség, izomfájdalom, hányinger, hányás, hasfájás, ízületi fájdalom meglétére is.

Ritkán bõrpír és bõrkiütés megjelenése tapasztalható, amely antibiotikum adása esetén törvényszerûen megjelenik. Valószínûsíthetõ, hogy a vírusfertõzés következtében olyan molekulák keringenek a vérben, melyek az antibiotikummal reakcióba lépnek és a bõr kipirulását, viszketését idézik elõ.

A mononucleosis infectiosa bár igen kellemetlen tünetekkel jár, az esetek többségében 2-3 hét alatt spontán gyógyul. A torokfájás az elsõ hét végén a legerõsebb, a láz akár 2-3 hétig is folyamatosan fennmaradhat, akár a többi tünet elmúlása után is.
Mi okozza?

A csókbetegség hátterében az esetek több mint 80%-ában egy olyan herpeszvírus áll ( Epstein-Barr Vírus (EBV), amellyel a lakosság 90%-a fertõzõdik meg élete során legalább egyszer.

A terjedés fõleg a nyál közvetítésével történik, így szoros közelségben élõ közösségekben (család) nagyon valószínû a fertõzés átadása. A fejlettebb államok lakossága jellemzõen 15-24 éves kora között találkozik elõször a vírussal, ami a torok és az orr nyálkahártyájában is képes életben maradni, hogy a késõbbiek folyamán fertõzésforrás legyen.

Az orvos a nyirokcsomók testszerte jelentkezõ megnagyobbodását tapasztalhatja, melyek közül a nyakon maga a beteg is kitapinthatja a megnagyobbodott nyirokcsomókat. A hasi betapintás során a máj és a lép megnagyobbodása is észlelhetõ az esetek nagy részében. Nem ritkán a lép még évekkel a fertõzés lezajlása után is megnagyobbodott. A diagnózis felállításához a vérvétel eredménye, a vérképben látható eltérések kimutatása nagymértékben hozzásegít.
Hogyan kezelhetõ a betegség?

A terápia fõként a kellemetlen tünetek kezelésére irányul. A betegség erõteljes megjelenése és várhatóan elhúzódó idõtartama, a beteg legyengült fizikai állapota miatt ágynyugalom, kímélet szükséges.

A lázat csillapítani kell gyógyszeresen, illetve ha szükséges, más fizikális módszerekkel (vizes ruha, hûtõfürdõ). Fontos a láz miatt a megfelelõ, bõséges folyadék utánpótlás. A torokfájdalom és az esetleges egyéb fájdalmak, pl. ízületi fájdalom fájdalomcsillapítókra jól reagál.
Lehetséges szövõdményei

A betegség a szervezet bármely szervét képes megbetegíteni. A szövõdmények többsége magához az alapbetegséghez hasonlóan spontán gyógyul, ám ritkán, fõleg mikor legyengült szervezetet támad meg, a kór komolyabb kimenetelû is lehet.

Szerencsére a súlyos szövõdmények kialakulása nagyon ritka. Leggyakrabban májgyulladás alakul ki, ritkábban sárgaság jelenhet meg. Az esetek 1 százalékában a központi idegrendszer is érintetté válik, ideggyulladások, agyvelõgyulladás, sclerosis multiplex, Guillain-Barré szindróma formájában. Nagyon ritkán elõfordulhat légzési nehézség, esetleg leállás, valamint a vesék károsodása.

www.kamaszpanasz.hu


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.