Tanulmányút Güssingbe

droszler | 2003. augusztus 11 10:19:24 | körmendi hírek |
Kattintson a képere !
A leendő beszállítók Ausztriában jártak

A Körmend és Kistérsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás az ausztriai Güssingbe szervezett tanulmányutat július 31-én mindazok számára, akik beszállítói szeretnének lenni a körmendi Faapríték Fűtőműnek.
A negyvenkét érdeklődő először a Güssing melletti erdőben tekintette meg a fakitermelő gépek munkáját. Itt a bőséges faállomány miatt nincs szükség agroerdők telepítésére, a tulajdonosaik gyakran elhanyagolják erdőiket, mivel más városokba járnak dolgozni. Herbert Stummer, a Burgenlandi Erdészeti Szövetség elnöke kifejtette, hogy kizárólagosan a szövetség tagjai az ottani biofűtőmű beszállítói. 70%-ban kistulajdonosoktól, 30%-ban nagy erdészeti üzemektől szerzik be a fát, amit lábon vesznek meg, és ők gondoskodnak a kivágásról, darabolásról és az elszállításról. Miközben beszélt, a háttérben épp Batthyány Géza gróf erdejében dolgozott egy gép (ára 1,6 millió ?), ami naponta 100-140 köbméternyi fa kitermelését, darabolását és legallyazását végzi el. A levágott ágak az erdőben maradnak, hogy tovább táplálják a talajt, és a bogarak élőhelyét továbbra is biztosítsák. A fakitermelést végző vállalkozó elmondta, hogy gépei megvásárlásához 35%-os EU-s támogatást kapott. Bár a délutáni program része volt a támogatási rendszer ismertetése, de már itt elhangzott, hogy sokféle egyszeri és vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vállalkozók. Tavaly a güssingi biofűtőműben 14 ezer m3 fát fűtöttek el, eddig 3000 m3 fát termeltek ki ebből az erdőből.
Dr. Ernst Tschiba erdészmérnök elmondta, hogy 1976-ban jöttek létre az itteni erdőbirtokok, a 120 ezer hektár burgenlandi erdőnek 16 ezer tulajdonosa van, közülük 4 ezren tagjai az erdőbirtokosságnak. 1945 és 1980 között összesen 20 ezer hektár erdőt telepítettek. Dr. Tschiba hibának tartja, hogy 1976-ban nem vásárolta meg az erdőket az állam, mivel a sok tulajdonos miatt máig bonyolult az ügyintézés, a szerződéskötés, elszámolás, stb.
A güssingi biofűtőműnél elhangzott tájékoztatóból kiderült, Güssing és környéke 1988-ig Ausztria legelmaradottabb vidéke volt mezőgazdaság és ipar nélkül. Ingáztak az emberek, kevés pénz volt itt mozgásban, 1989-ben döntést hozott a városvezetés arról, hogy meg kell találni az emberek helyben tartásának módját. Szakértői vizsgálatok után meglepő eredmény született: Güssing energiaszerkezetének átalakítása kell, hogy az első lépés legyen. Hetvenmillió schillingbe került akkor a város energiafogyasztása, 3 millió schilling volt ebből az, amit az önkormányzati intézmények használtak el. Hogy ezt a pénzt itt tartsák, szigetelték az összes intézményüket, a fosszilis energiák helyett pedig más alternatív módot kerestek, így jött létre 1991-ben a biodízel üzem, és épült meg 1996-ban a biofűtőmű, 2002-ben beindult az áramtermelés. Két parkettaüzem is települt az erőmű közelébe, a változásoknak köszönhetően összesen 450 munkahely teremtődött. Nem lett olcsóbb az energia, de az ára a városban marad, Güssing nem függ a közel-keleti helyzettől.
A biofűtőműben 45 cm-es rönkátmérőjű fákat dolgoz fel a havonta két hétig itt lévő aprítógép, ami különben az ausztriai fűtőművek között ingázik. Mivel hangjával zavarja a közeli iskolákat, rövidesen egy környékbeli faluban fognak helyet kialakítani az aprításhoz.
A tanulmányút résztvevői a délutáni előadásokon az osztrák támogatási rendszerrel ismerkedhettek meg.

Csihar Tamás
Rábavidék


Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.