Az alvás erõsíti az agysejteket azzal, hogy újratölti az idegrostok szigetelését - állapították meg amerikai kutatók, akik újabb okát fedezték fel annak, miért van szüksége az embernek a kielégítõ alvásra.

A Wisconsini Egyetem kutatói egérkísérleteik során felfedezték, hogy az álom óráiban több termelõdik azokból a sejtekbõl, amelyek elõállítják az agyi áramkört védõ mielin nevû szigetelõanyagot - írta a BBC internetes hírszolgálata.

A Chiara Cirelli vezette kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a mielint létrehozó sejtek, az oligodendrociták termelõdése kétszeresére nõtt, amíg az egerek aludtak. A legmarkánsabb a növekedést a gyors szemmozgás (REM) nevû fázisában tapasztalták, ez a szakasz köthetõ az álomhoz, irányítását pedig gének végzik. Ellenben amikor az egereket mesterségesen ébren tartották, a sejthalállal és a stresszre adott válasszal kapcsolatos gének léptek mûködésbe.

Évszádok óta érdekli a tudósokat, miért van az embernek szüksége alvásra. Az világos, hogy a kipihentség és a jó agymûködés érdekében az ember kénytelen aludni, ám az ezt magyarázó élettani folyamatok tanulmányozása viszonylag új keletû.

"Az alváskutatók hosszú idõn át azt vizsgálták, miben különbözik az állatok idegsejtjeinek mûködése ébren, illetve alvás közben. Kiderítettük, hogy az idegrendszer más, segítõ szerepet betöltõ sejtjeinek mûködése is lényegesen megváltozik az álomtól vagy ébrenléttõl függõen" - magyarázta Cirelli.

A kutatók szerint ez arra utal, hogy a mielin károsodásával járó szklerózis multiplexes (SM) betegek tünetei súlyosbodhatnak az alváshiánytól. Ennél a kórnál a szervezet immunrendszere megtámadja és elpusztítja az agy és a gerincvelõ idegsejtjeit védõ velõshüvelyt, a mielint. Cirelli elmondta, további kutatásoknak kell kideríteniük, az alvás hogyan hat az SM tüneteire.

Kutatócsoportja azt is szeretné megvizsgálni, milyen hosszú távú agyi-idegi következményei lehetnek az alváshiánynak, elsõsorban a serdülõkor idején.

Úgy tûnik, az alvás feltétele az idegrendszer megfelelõen mûködésének. A mély alvás egybeesik a növekedési hormon gyerek- és fiatal felnõttkori kibocsátásával. Sok testi sejtben is több fehérje termelõdik, illetve kevesebb pusztul el az álom óráiban. Mivel a sejtnövekedés és a stressz vagy az UV-sugárzás okozta károk helyreállításának építõkövei a fehérjék, a mély alvás valóban "szépítõ alvás" - állította az amerikai Neurológiai Zavarok és Storke Országos Intézetének közleménye.

MTI