Tájékoztató Körmend Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 2014. augusztus 28-ai ülésérõl.
Körmend Város Önkormányzatának 2014. I. féléves gazdálkodása
A Képviselõ-testület megtárgyalta az Önkormányzat elsõ féléves gazdálkodását, melynek alapját a januári ülésen elfogadott költségvetési rendelet képezte, a szükséges korrekciókat pedig a májusi módosítás tartalmazta.
Bebes István polgármester elmondta, hogy az elfogadott költségvetési rendelet magába foglalja az önkormányzat és intézményeinek büdzséjét, jelentõs összegû a támogatásértékû pénzeszköz átadást a Körmend és Mikrotérsége Köznevelési Intézményfenntartó Társulás, valamint a Körmend és Kistérsége Önkormányzati Társulás részére. Elõbbi az óvodákat, utóbbi a szociális feladatot ellátó Szociális Szolgáltató és Információs Központot mûködteti.
Az önkormányzat mûködési bevételeinek összetétele jelentõsen megváltozott az elmúlt évben, különösen a központi forrásból származó támogatások tekintetében. Megszûnt a személyi jövedelemadóból történõ átengedés, a feladatfinanszírozásra való áttérés pedig a korábbi évek erõsen takarékos mûködése alapján lett meghatározva.
A bevételek jelentõs része ezzel együtt is a központi költségvetési támogatásból származik (386,9 mFt, 60 %-os teljesítés). Az önkormányzati feladatok ellátásához, település mûködéséhez, a köznevelési feladatok ellátáshoz, a szociális és gyermekjóléti feladatokhoz, valamint a kulturális feladatellátáshoz kap a város központi támogatást, amelynek az eredeti tervezett összege 564,85 mFt volt. További források kerültek tervezésre egyes projektek lebonyolításához, amelyek megvalósítása az önkormányzatnál és Körmendi Kulturális Központ könyvtári részlegénél történik. A támogatást az önkormányzat jellemzõen idõarányosan, havonta kapja nettó finanszírozás keretében. Az elsõ félévben az eredeti központi támogatás összegét növelte a kifizetett segélyek igénylése alapján kapott összeg (12,6 mFt), a bérkompenzációként kifizetett összeg és járuléka (10,6 mFt), a könyvtári érdekeltségnövelõ támogatás (0,47 mFt), a muzeális és szakmai feladatok támogatására kapott összeg (14 mFt), illetve egyéb támogatás (4,2 mFt).
Ugyanakkor az önkormányzatoktól átvételre tervezett pénzeszközök teljesítése elmarad az idõarányostól (3.5 mFt), A folyamatban lévõ pályázatokhoz a támogatás lehívása az elõrehaladás függvényében történik, a megvalósításnak megfelelõen történik.
Az önkormányzat közhatalmi bevételei közül legjelentõsebb a helyi iparûzési adó, melybõl 299,7 mFt folyt be az év elsõ felében, ami meghaladja az idõarányos tervet (55 %), melynek oka a gazdasági körülmények kedvezõ változásában, valamint a fizetési morál javulásában keresendõ. A gépjármûadó bevételnek már csak 40%-a marad helyben, melybõl 16,6 mFt bevétel származott, ami viszont némileg elmaradt a tervezettõl (47,4 %). Talajterhelési díjból 0,5 mFt, idegenforgalmi adóból 0,3 mFt, egyéb közhatalmi bevételekbõl (igazgatási szolgáltatás díj, pótlék, bírság, stb.) 0,3 mFt származott.
Az intézményi mûködési bevételek teljesülése 54,5 %-os, 128,2 mFt bevételt eredményezett az elsõ félévben, melynek jelentõs része bérleti díjakból, továbbszámlázott közvetített szolgáltatásokból, és ellátási díjakból tevõdik össze.
A mûködési célú támogatásokat az intézmények államháztartáson belülrõl kapják, míg az átvett pénzeszközök államháztartáson kívülrõl érkeznek a költségvetési szférába. Utóbbi esetében 12,6 mFt bevétel keletkezett elsõsorban célfeladatokra, ami 88 %-os teljesítést jelent.

A mûködési kiadások között személyi juttatások féléves teljesítése idõarányosnak tekinthetõ (167,8 mFt), tekintettel arra, hogy a módosított elõirányzat nem tartalmaz néhány olyan elemet, aminek a teljesítése már megtörtént. Ilyen például a havonta kapott bérkompenzációk összege, vagy a közfoglalkoztatottak illetményéhez és járulékaihoz kapott támogatás, mint átvett pénzeszköz. Az elõirányzatok rendezése a költségvetés módosítása során megtörténik. Ugyanez vonatkoztatható a járulékokra is (39,3 mFt).
A dologi kiadások jelentõs arányt képviselnek a mûködési költségek oldalán, melyre az elsõ 6 hónapban 294,3 mFt összeg került felhasználásra. A féléves teljesítés – a számlák idõszaki eltéréseinek sajátosságait figyelembe véve – kedvezõnek tekinthetõ. A közüzemi díjak esetében a gázdíjak teljesítése magasabb, mert a magasabb díjak kiegyenlítésére az év elsõ felében kerül sor. Néhány intézmény esetében a villamos energia felhasználás meghaladja az idõarányos felhasználást, ám éves szinten ez várhatóan nem fog túllépést eredményezni. Az egyéb dologi kiadások szintén megfelelnek az idõszaknak, az intézményi karbantartások, városüzemeltetési feladatok ellátásából fakadó kötelezettségek zömében a második félévben realizálódnak.
Mûködési célú pénzeszközátadások (268,5 mFt) között szerepel a társulásban fenntartott intézmények (óvodák, Szociális Szolgáltató és Információs Központ) számára átadott összeg, ami központi és önkormányzati forrásokat egyaránt tartalmaz (251,6 mFt). Az átadás az idõarányosnak megfelelõ, mely szerint a társulásban fenntartott intézmények gazdálkodása is rendben folyik. Az ellátottak pénzbeli ellátására 17,3 mFt került felhasználásra, ehhez közel 6 mFt-ot biztosított az önkormányzat.

Felhalmozási célú bevétel gyakorlatilag csak az önkormányzatnál került tervezésre (1,2 mrd Ft). A felhalmozási célú támogatások között van teljesítésként az adósságkonszolidációként kapott 58,16 mFt, valamint az önerõként biztosított 4,86 mFt. A bevételekrõl összességében elmondható, hogy jelentõs mértékben a projektekhez kapcsolódnak, amelyek pénzügyi teljesítése viszont nagyrészt áthúzódik a második félévre. Egyes projektek végleges finanszírozására várhatóan csak a következõ évben kerül sor.
A felhalmozási bevételek (174,6 mFt) között került megtervezésre a KEOP beruházásokkal (ivóvízminõség-javító ill. szennyvíz programmal) kapcsolatos ÁFA visszatérülés is, ami a fennt említett ok miatt csak az elõzõ évrõl áthúzódó bevétellel teljesült. A vagyonhasznosításból származó bevétel tervezett összege 63,6 mFt, amelybõl az elsõ félévben közel 29 millió Ft folyt be, elsõsorban a VASIVÍZ Zrt-tõl. A vagyonértékesítésbõl származó bevétel 27 millió Ft, az éves tervezett összeg 54 %-a.
A felhalmozási célú támogatások teljesítése szintén alacsony az elõzõekben írtakból adódóan. A felhalmozásra átvett pénzeszközök teljesítése az elõzõ évek közmû beruházásaival kapcsolatos lakossági befizetéseket tartalmazza (0,8 mFt). A jelenlegi beruházásra vonatkozóan – ami a tervezett bevétel jelentõs részét teszi ki – még nem került meghatározásra a hozzájárulás összege.
A felhalmozási kiadások terén a nagyobb kiadások a Batthyány Örökségközpont kialakításához, a Környezet és Energia Operatív Program keretében történõ ivóvíz- és csatornahálózat-fejlesztési projektekhez, valamint a Várkert felújításhoz kapcsolódnak. A bevételekhez hasonlóan a kiadások terén is elmondható, hogy a második félévben, illetve áthúzódóan a következõ évben valósulnak meg a pénzügyi teljesítések. A számviteli változások következtében viszont 2014. január 1.-tõl kezdõdõen a beruházások elõkészítésének egyes elemei – tanulmányok, közbeszerzés, nyilvánosság, stb. – nem része a beruházásnak, a dologi kiadások között kell elszámolni ezeket a tételeket, mely elõirányzat módosítást igényel.
Bebes István polgármester összegzésként elmondta, hogy a város gazdálkodása a meghatározott rendben zajlik, az intézmények igyekeznek az egyeztetett kereteket betartani. A fejlesztések esetén kiemelte a pályázati források nyújtotta lehetõségek kihasználását, s külön említést tett a Sportcsarnokról, melynek megújulása egyetlen forintjába sem kerül az Önkormányzatnak. A város kulturális és sport rendezvényeinek lebonyolítása, és az oktatás még színvonalasabb helyszínen fog történni, melynek forrását nagyobb részt a kosárlabda egyesület TAO pályázata, kisebb részét pedig állami forrás biztosítja. A megvalósítás során az önkormányzat szakmai támogatása, koordinációs tevékenysége és felügyelete került elõtérbe.
Körmend város Képviselõ-testülete az önkormányzat 2014. I. féléves gazdálkodásáról szóló beszámolót 11 igen, 1 nem szavazattal (tartózkodás nélkül) fogadta el.

Az Önkormányzat lesz a Várkert vagyonkezelõje
Bebes István polgármester emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Vagyonkezelõnél a Képviselõ-testület döntései révén többször is eljártak a vagyonkezelõi jog kérdése tekintetében. Évekkel ezelõtt még szakállamtitkári szinten meg is született a hozzájárulás, azonban szerzõdés megkötésére mégsem került sor. Most azonban az MNV Zrt.k elkészítette a várkert vagyonkezelésbe adásáról szóló szerzõdést, amely tulajdonképpen a kastélyra vonatkozóan létrejött vagyonkezelési megállapodás kiegészítéseként biztosítja a Várkertnek az önkormányzat általi kizárólagos kezelését.
Az eddigi gyakorlat nem változik, mert – a Körmendi Várkertért Egyesülettel együttmûködve – eddig is az Önkormányzat gondozta és ápolta a parkot, maga a szerzõdés a jelenlegi viszonyokon így nem változtat. Ugyanakkor lehetõséget teremt arra, hogy a késõbbi pályázatok elõkészítése sokkal egyszerûbb legyen, mint ahogy eddig történt.
Az Önkormányzat az elmúlt 10 évben jelentõs értéknövelõ beruházásokat hajtott végre a Várkertben, mint például az értékes faállománynak és növényzetnek a kiszáradástól való megóvása, és a biológiai egyensúly helyreállítása. A polgármester elmondta, hogy a most megvalósuló KEOP pályázat révén sétányok alakulnak ki, veszélyes fák eltávolítására került sor, vízvédelmi tevékenység valósul meg. Megtörténik a csónakázó tó állapotának javítása, illetve hosszú távon való karbantartására két mûszaki berendezést telepítenek. A szigeteken, és tó körül intenzív parkosítás valósul meg, míg a kastélyparkban található 150-300 éves fák közül 190 db fán folyamatos faápolási munkákat végeznek.
A beruházás során figyelmet fordítanak arra is, hogy ne csak a park, hanem annak környezete is szépüljön, ezért a park északi határánál lévõ 8-as út mentén egy lezáró cserjesor kerül ültetésre 450 méteren keresztül, a fõforgalmi út erõs por- és zajterhelésének kiküszöbölésére.
Ezeken kívül tájékoztató táblák elhelyezésére is sor kerül majd, illetve a parkot népszerûsítõ és bemutató kiadvány is készül. Az Önkormányzat pályázott a várkerti vadászlak felújítására is, ennek eredménye még nem ismert.
A vagyonkezelési szerzõdéssel a várkert gondozását továbbra is a Városgondnokság látja majd el, mely várhatóan többletköltséget nem igényel.
Bebes István kifejtette, hogy az Önkormányzat hosszú távú célja az, hogy további pályázatok révén a Várkert visszanyerje azt a funkcióját, látképét és biológiai egyensúlyát, amely jellemzõje volt a Batthyány uralom alatt, egyben megtalálja azt a modernitást is, amellyel a mai kor embere is azonosulni tud a park birtokbavétele során.
A polgármester kihangsúlyozta, hogy ezúton is szeretné kifejezni köszönetét a Körmendi Várkertért Egyesület tagjainak, a Városgondnokság munkatársainak, és mindazoknak, akik felelõsségteljesen végzett munkájukkal hozzájárultak a kastélypark állapotának javításához. Kiemelte, hogy ez a szerzõdés egyben elismerése is az elmúlt években végzett fáradhatatlan munkának.
A Képviselõ-testület 11 igen és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta a Várkert önkormányzati vagyonkezelésbe adásáról szóló szerzõdést, és ezzel egyúttal felhatalmazta a polgármestert annak aláírására.

Batthyány-kastély vagyonvédelme, biztonságtechnikai rendszer kiépítése:
A körmendi Batthyány kastély épületeinek nagy része az Önkormányzat vagyonkezelésébe került. Az ingatlanok birtokbavételére azonban még nem került sor, mivel a kastély vagyonvédelme tekintetében a Képviselõ-testületnek elõbb döntést kell hoznia.
Az Önkormányzat már a korábbiakban az épületekre vagyonbiztosítási szerzõdést készített elõ, így biztosítási szempontból a védelem megoldott, mint ahogy az szerzõdéses elõírás is volt egyben.
Jelenleg egy nem helyi illetõségû biztonsági cég látja el az õrzés-védelmet, illetve ez cég segít be a fûnyírási, óraleolvasási, karbantartási munkákba is. Átgondolva és mérlegelve a lehetõségeket, a jelentkezõ feladatokat és azok nagyságát, Bebes István polgármester a következõ megoldásra tett javaslatot a Képviselõ-testület felé:
Az Önkormányzat az épületet bekameráztatja, mely kamerák közvetlenül a Rendõrségre lennének bekötve. A rendõrkapitánnyal való egyeztetés alapján ez a leginkább járható út, hiszen ilyen nagy objektumoknál ez az ajánlott biztonságtechnikai követelmény.
A kastély körül jelentkezõ feladatok (pl.: fûnyírás, óraleolvasás, épület gyakori bejárása, mûszaki állagának védelme, nyomon követése) ellátásra pedig a Városgondnokságnál egy fõ közalkalmazott a Kastélyban kapna munkát.
A kamerarendszer telepítésére árajánlatot kértek be, s az elvégzett szakmai felmérés alapján 10 db kamera kiépítésével kell számolni. A kamerarendszer használatáért az Önkormányzat havidíjat fizetne 375.411 Ft + ÁFA Ft összegben 2 éven keresztül, majd 2 év után dönthet a rendszer maradványértéken történõ megvételérõl is.
A polgármester ismertette, hogy ez a konstrukció terhelné meg legkevésbé a költségvetést, hisz a kastély jelenlegi biztonsági céggel történõ õrzése többszöröse ennek a költségnek. További gyakorlati hasznot jelentene, hogy a biztonsági kamerák befognának néhány problémás belvárosi területet is (Rába-hídról bejövõ tiltott forgalom, Várkerti játszótér)
A képviselõk egyetértettek az elõterjesztettekkel, s 12 igen szavazattal fogadták el a kamerarendszer telepítését.

Módosul a költségvetési rendelet
Másodszor került módosításra a költségvetési rendelet, melynek indokai között a központi költségvetésbõl érkezõ bérkompenzáció – 1,7 mFt az elmúlt évrõl, 10,4 mFt az idei évhez kapcsolódóan –, pénzbeni ellátások támogatása (17,8 mFt), szociális ágazati pótlék (6,5 mFt), könyvtári érdekeltségnövelõ támogatás (0,5 mFt), muzeális intézmények szakmai támogatása (14 mFt) szerepel. Mindezek az önkormányzati és intézményi elõirányzatok módosítását is magukkal vonták.
További változtatásokat indokolt az Európai Parlamenti választásokra (2,2 mFt), a Munkaügyi Központtól a nyári diákmunkához (1,2 mFt), a Nemzeti Kulturális Alaptól közmûvelõdési (1,3 mFt) és muzeális szakterületre (1,85 mFt), vagy a közfoglalkoztatás bértámogatására (15,3 mFt) érkezett összegek. Elõirányzat módosításokat kellett végrehajtani többek között a beruházások terén a Batthyány Örökségközpont kialakítása, illetve számviteli változások kapcsán is.
A bevételek és kiadások fõösszegét 4.210.404 eFt-ban, az önkormányzat gazdálkodási tartalékát 986 eFt-ban, céltartalékát 12.358 eFt összegben hagyták jóvá 10 igen, 1 nem, és 1 tartózkodó szavazat mellett a képviselõk.

Közterület használat rendjérõl szóló önkormányzati rendelet módosítása:
Az országgyûlési választások során tapasztalat volt az, hogy egyes jelöltek, vagy jelölõ szervezetek a legkülönfélébb helyszíneken és módokon (léggömb, molinó, óriástábla) igyekeztek kampánytevékenységet folytatni. Sok jelölõ szervezet betartotta a kialakult gyakorlatot, és nem alkalmazott extrém megoldásokat, viszont volt olyan jelölõ szervezet is, amelyrõl ez nem mondható el, így akik betartották a kialakult gyakorlatot, azok esetleg hátrányba kerültek. Ennek okán Körmend Város Önkormányzata élni kíván azon lehetõségével, mely szerint a választási eljárásról szóló törvény megengedi a választási plakátok, hirdetõ berendezések kapcsán az önkormányzati rendeletalkotást, melyet Körmend Jegyzõje terjesztett a Képviselõ-testület elé.
Az elkészült rendelet-tervezet a szükséges helyeken korlátozásokat állít a választási plakátok elhelyezése során. Ennek értelmében tilos lesz választási plakátot kitenni: a városi közparkok területén, a játszótereken, a közterületeken lévõ fára, köztéri szoborra, a közterület berendezésére, autóbuszváróra, önkormányzati tulajdonban álló közintézmény, valamint önkormányzati tulajdonban lévõ lakás-és nem lakás céljára szolgáló épület falára, épületen belüli területére, épület kerítésére. A tilalom nem vonatkozik a választási szervek hivatalos választási hirdetményeire és plakátjaira. A választási hirdetményeket a város hirdetõberendezésein, az autóbuszvárókban, és a város közintézményeinek ajtaján, falán, kerítésén kell elhelyezni.
Az Önkormányzat továbbra is biztosítja ingyenesen a Vida József utcában a nagyméretû hirdetõfelületeket, és bizonyos helyszínek kivételével megengedi a hirdetõberendezések felállítását, ez utóbbiak azonban már közterület használat okán díjkötelesek lesznek.
Aki a rendeletben foglalt tilalmakat megszegi, az ötvenezer Ft-ig terjedõ helyszíni bírsággal, illetve százötvenezer Ft-ig terjedõ közigazgatási bírsággal sújtható.
A Képviselõ testület 11 igennel és 1 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá a rendeletmódosítást.


Közszolgáltatási szerzõdés megkötése Régióhõ Kft-vel:
Németh István, a Régióhõ Kft. ügyvezetõje arról tájékoztatatta Körmend Város Önkormányzatát és Képviselõ-testületét, hogy a nyertes „távhõszektor energetikai korszerûsítése” tárgyú KEOP pályázat okán követelményként írták elõ azt, hogy a Régióhõ Kft. rendelkezzék közszolgáltatási szerzõdéssel az általa nyújtott szolgáltatás vonatkozásában.
Bebes István polgármester tájékoztatta a Képviselõ-testületet, hogy mindezen követelmény értelmezése jelent esetben nehézkes, mivel a Kft. három Önkormányzat (Körmend, Szentgotthárd, Vasvárt) tulajdonában álló gazdasági társaság, így a cégjog szabályai szerint mûködik. Mûködését jogszabályi keretek jelölik ki, mely jogszabály ad felhatalmazást az Önkormányzatoknak is arra, hogy bizonyos – a felhatalmazás keretébe tartozó – tárgykörökben szabályozást állapítsanak meg, ennek módja azonban helyi rendeletalkotás és nem közszolgáltatási szerzõdés megkötése.
Ettõl függetlenül, a pályázat sikeres megvalósulását szem elõtt tartva készítettek egy szerzõdés szöveget, amely keretet ad tulajdonképpen a cég és az Önkormányzatok viszonyának.
A polgármester kihangsúlyozta, hogy a szerzõdésben még elõfordulhat kisebb módosítás, azonban kötelezettségvállalással nem jár a tulajdonos Önkormányzatoknak. Ugyanakkor a KEOP pályázati feltételekhez történõ igazodást elõsegíthetik a pontosítások.
Körmend város Önkormányzata Képviselõ-testülete a Régióhõ Kft-vel kötendõ közszolgáltatási szerzõdést egyhangúlag jóváhagyta, és felhatalmazta a jegyzõt arra, hogy amennyiben szükséges, a szerzõdést a –KEOP pályázati útmutatóval, támogatási szerzõdéssel való további megfelelés érdekében – egészítse ki a társönkormányzatok jegyzõivel történt egyeztetést követõen.

Röviden:
- A Körmendi Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola Zenemûvészeti Tagiskolája tagintézmény-vezetõi munkakörének ellátására kiírt pályázat kapcsán véleményezési jogkörrel élhetett az Önkormányzat. Egyetlen pályázó volt a pozícióra, a feladatot helyettesítésben eddig ellátó Rács Andrea személyében. Eddigi tevékenysége alapján a Képviselõ-testület egyhangúlag támogatta tagintézmény-vezetõi kinevezését, melyhez sok sikert is eredményt is kívántak a képviselõk.

- Módosították a képviselõk a Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár Alapító Okiratát, melynek kapcsán a csónakkikötõ és a Batthyány Örökségközpont mint új telephelyek kerültek az okiratba. Ezzel párhuzamosan Körmend Város Gondnoksága Alapító Okiratából pedig kikerült a csónakkikötõ, mint telephely.

- Változott a Közbeszerzési Bíráló Bizottság összetétele, Csoknyai Éva köztisztviselõ nyugdíjazását követõen Trummer Helga pályázati pénzügyi referens let a bizottság tagja.

A hatályos rendeleteket letöltheti a Városháza honlapjáról