HÚSVÉT

"Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tûnt nemzedék,
én dalt jövendõ húsvétjára zsongok,
és neki szánok lombot és zenét."
/Juhász Gyula/

Húsvét lényege

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelõen) tartanak. A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bûnét, feltámadásával pedig gyõzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlõség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

A húsvét idõpontja
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következõ nap, húsvét hétfõ legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes idõpontja gyakran vita tárgya volt.Az elsõ niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét idõpontja a tavaszi napéjegyenlõség utáni elsõ holdtöltét követõ vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai és a római pátriárka alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét idõpontját. Késõbb a VI. században Dionysius Exiguus alkotott egy olyan eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét idõpontja kiszámításának.Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlõséget követõ elsõ holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A Katolikus Egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az Ortodox Egyház dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform elõtti julián eljárás.A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét idõpontját, ezzel megszüntethetõ lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.

A név eredete

Húsvét, az azt megelõzõ idõszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad elõször húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét – fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés.
Az angol Easter a német Oster szóval együtt keresendõ. Õse egy germán istennõ, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnõje, ünnepe a tavaszi napéjegyenlõség idején volt.
Nyugati kereszténység (Katolikus Egyház)


A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi idõszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az elõkészületi idõ a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti idõnek is nevezik.Húsvétvasárnap elötti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.
A római katolikus egyház húsvéti szertartásai

Virágvasárnap

Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti elõkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképezõ piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.
A székesegyházban délelõtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követõ évben használt szent olajokat és a krizmát. Három féle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:
- Keresztelendõk olaja
- Betegek kenete
- Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentõ fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsõség a magasságban Istennek... kezdetû himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengõk is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengõ nem szól. („A harangok Rómába mentek...”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.

Nagypéntek

Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendõ kifejezés a csonka mise.
Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítõk teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) elõtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedõ szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt elõtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.

Nagyszombat

Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. A katolikus idõszámításban (õsi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik.
Húsvét vigiliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részbõl álló szertartást fehér öltözékben végzi.

Fényliturgia
Ekkor történik a tûz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevõnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.

Igeliturgia
Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségbõl, egy szentlecke, és az evangélium, ebbõl legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke elõtt megszólal az orgona, harangok és a csengõk is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi ígék megújítása következik.

Keresztségi liturgia
Ha vannak keresztelendõk, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is õsi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigiliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.

Eukarisztia liturgiája
Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.

Körmenet
Ez nem tartozik szervesen a vigiliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.


Húsvétvasárnap

Délelõtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idõ van.
Húsvéti nyúl


A húsvéti nyúl, vagy húsvéti nyuszi, nyuszi a húsvét ünnephez kötõdõ figura, a Mikuláshoz és a Fogtündérhez hasonlóan a gyermekfolklór része: a gyermekek „hisznek” a húsvéti nyúlban, amely tavasszal, általában húsvétkor titokban, mint a Mikulás, ajándékot hoz nekik.
Tipikusan nyugat-európai hagyomány, a kontinens keleti felében azonban Magyarországon is régi tradíció. Magyarországon és többek közt az Egyesült államokban általánosan ismert hagyomány a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az elsõ kosárfészket és késõbb az elsõ édességbõl készült nyulat.
Franciaországban és Belgiumban a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz kötik, hanem azt mondják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le õket.
A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése. Húsvét elõtt az áruházakban slágertermék a színesbe csomagolt csokoládé nyúl és tojás és a plüssnyulak. Magyar nyelvterületen a húsvéti locsolóversek gyakori szereplõje. Magyarországon a húsvét utáni hetekben gyakori látvány az utcán barangoló kisnyúl: ezek azok az állatok, melyeket a szülõk gyermeküknek húsvétra vásároltak, de aztán az utcára csapták õket, mert rájöttek, hogy nem tudják tartani.
A fészekrakás valószínûleg abból vezethetõ le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle hosszabb.
A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvõ termékenysége jelképének tartották õket.



Locsolkodás

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvét hétfõn hajnaltól a fiúk vízzel, vagy illatos kölnivel locsolják meg az ismerõs lányokat.
Vízbevetõ, vízbehányó hétfõnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelõtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott tojást.


Eredete

A locsolás az emberiséggel csaknem egyidõs termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. Az szokás arra a legendára is visszavezethetõ, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdetõ jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját õrzõ katonák a feltámadás hírét vivõ asszonyokat.
A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak.

Locsolóvers

Külön mûfajjá fejlõdött a locsolkodáshoz párosuló – néha engedélyt kérõ, néha humorosan fenyegetõ – rövid vers elmondása. Sok közismert változata létezik, de rögtönzöttek is vannak.
Pl.: Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámasásunk édes ünnepe.
ünneplõ ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztõl megnõnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.

Vesszõzés

A locsolkodással egyenértékû szokás volt a vesszõzés. Sibának nevezték az általában fûzfavesszõbõl font vékony korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszõre ezután a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg.


Hajnalfa

Húsvéthétfõ hajnalán a legények a kiszemelt lány kerítéséhez egy fiatal fát erõsítettek, majd másnap bebocsátást kérve alaposan megöntözték a leányzót.



Tojásfestés

A locsolkodásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak. Sok változata és technikája létezik mind a tojáshímzésnek mind a festésnek. Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, elõtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.


Kellemes húsvéti ünnepeket!
Készítette: Kanál Viki