Prof. Dr. Eiben Ottó előadása új könyvéről
Szeptember 15-én Prof. Dr. Eiben Ottó "Körmend ifjúságának biológiai fejlettsége a 20. század második felében" című könyvbemutató előadásával folytatódott a Várostörténeti Akadémia a Városháza nagytermében. A professzor úr már többször nyilatkozott lapunknak, most is készséggel állt a rendelkezésünkre még az előadás előtt.

- Milyen érzés olyan városban előadást tartani, melynek díszpolgára?

- A díszpolgárság nagyon nagy kitüntetés volt számomra, mindig meghatódva jövök Körmendre előadást tartani. Családi szálak kötnek ide, kedves barátaim, volt tanítványaim élnek itt, egykori kollégáim egy része sajnos már meghalt, de nekem mindig jó lesz visszagondolnom az ifjabb koromban Körmenden eltöltött évekre.

- Előadása címéből az derül ki, hogy befejezte méréseit, és könyve ezek összegzése. Ennek ellenére kérdezem, hogy folytatja méréseit?

- 1958-ban végeztem az első teljes körű vizsgálatot, amikor az összes létező körmendi fiút és lány 3 és 18-19 éves kor között megmértem, és ezt aztán 10 évenként megismételtem, legutóbb 1998-ban. Bízom benn, hogy a vizsgálat sorozat folytatódhat, épp ezért egyik tanítványomat, aki nálam doktorált; dr. Tóth Gábor főiskolai docenst Szombathelyről bevontam ebbe a munkába. 1998-ban már részt vett benn, és remélem, hogy 2008-ban és azt követően ő fogja folytatni. A könyvem valóban összegzést jelent, hiszen fél évszázad alatt hallatlanul nagy anyag gyűlt össze. Nem dicsekvésképp jegyzem meg, de a világon nem nagyon van ehhez hasonló. Vannak helyek, mint például Jéna, ahol már az 1880-as években végeztek teljesen ötletszerűen méréseket. Az én vizsgálataim egyik értéke a 10 évenkénti rendszeresség. A másik értéke lehet az, hogy teljes atrometrikai programot dolgoztam ki 23 mért adattal.

-Külföldön hogy fogadták a tanulmányait?

- Számos előadást tartottam a világ minden részén szinte, a múlt héten Münchenben voltam egy EU-sz szakértői konferencián, és a körmendi gyerekek adatai minden egyes alkalommal szóba kerülnek. Legközelebb Cambrigde-ben tartok előadást a körmendi mérésekről. Mindenhol érdeklődést vált ki, hogy az ú.n. antropometriai adatokban történő változások milyen hallatlanul gyorsan és milyen érzékenyen reagálnak azokra a társadalmi változásokra, amelyek az elmúlt fél évszázadban megtörténtek. Azt mondhatjuk, hogy a meg nem ismételhető társadalmi, szociális változásokat ezek a testméretek gyorsan követik. Például érdekes összevetni az 1958-as ás az 1968-as vizsgálat eredményeit. 1968-ra a törzs szélességi méretek minden korosztálynál kisebbek lettek, mint ?58-ban voltak. Akkor még Körmend inkább mezőgazdasági jellegű nagyközség volt, a gyerekeknek részt kellett venniük a szüleik oldalán a nehéz fizikai munkában. Aztán megjelent a televízió, a kollégium, nem kellett az iskolába utazni, kényelmesebb lett az élet, 1968-ra már aztán mint már mondtam, kisebbek lettek a szélességi méretek.

- Mennyire általánosíthatók a magyar viszonyokra a körmendi adatok?

- A ?80-as évek első felében egy nagyszabású országos növekedési vizsgálatot végeztem néhány munkatársammal, ennek alapján is mondhatom, hogy a körmendi méréseknek természetesen vannak általánosítható tapasztalatai. 1988-ban a körmendi gyerekek adatai nem csak elérték, de meg is haladták az országos átlag adatokat.

Csihar Tamás
Rábavidék