A dohányzás nemcsak öl, de öregít és csúnyábbak is leszünk tõle

Tizenkilenc percenként meghal valaki, ugyanakkor évente négy millióan vesztik életüket a dohányzás következtében. Húsz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Ugyanakkor a cigarettázók környezetében élõknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévõ tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága.

Ne gyújts rá! A Nemdohányzók világnapja alkalmából a dohányzás veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére hívja fel a lakosság és az orvosok figyelmét a Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/.
A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. Az áldozatok mintegy 20 százaléka a nõk körébõl kerül ki, ugyanakkor 151 ország adatait tekintve a serdülõkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk csaknem 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek. Statisztikai adatok szerint hazánk dobogós helyen áll az uniós országok tekintetében Évente közel 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggõ betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek közel húsz százalékát teszi ki. Ugyanakkor megközelítõleg 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. Kétség nem fér hozzá, hogy a nemdohányzók által belélegzett dohányfüst mennyire veszélyes a szervezetre, amely zárt helységben azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. A dohányosok környezetében élõknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévõ tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatták, hogy a dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdõrák elfordulása. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemõk körében gyakoribb a hirtelen halál, azaz a bölcsõhalál elfordulása.

Nem csupán a felnõttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az elsõ cigarettáját. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiktõl lesik el a rossz szokást nem beszélve arról, hogy minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt – hangsúlyozta dr. Kiss Róbert Gábor az MKT elnöke

Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntõ részénél azonban a dohányzás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25 életet veszélyeztetõ betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehetõ felelõssé. A dohányfüst alkotóelemei helyileg és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutva fejtik ki direkt kártékony hatásukat. Azok esetében, akik hódolnak e káros szenvedélynek sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képzõdnek, melyek elõbb szûkítik, majd késõbb elzárják az ereket, ez pedig könnyen vezet szívinfarktushoz. A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztetõ tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat – folytatta gondolatait Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

A nikotin hasonló függõséget eredményez, mint a kemény drogok. A leszokás azonban nem reménytelen vállalkozás. A felmérések szerint a magyarok mintegy egyharmada szívja nap,mint nap a cigarettát, ugyanakkor a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától. Nagyon sokan ideje korán felhagynak ezekkel a próbálkozásokkal, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül lemondania a káros szenvedélyrõl. Van, akinek mégis sikerül, hiszen a magyar lakosság 17 százaléka már leszokott dohányos, azaz több mint 1 millió honfitársunknak már sikeresen lemondani a dohányzásról, és megszabadulni annak egészségkárosító hatásaitól- tette hozzá az MKT elnöke.

Egy amerikai egyetemen 79 ikerpárt vizsgáltak, a dohányosok esetében az arcuk, álluk megereszkedett, a ráncok elmélyültek, nagyobbak lettek a táskák a szemük alatt, nem beszélve a koszorús erekben a nagy kockázatú veszélyes felrakodásról, amely könnyen vezethet szívinfarktushoz.
Ugyanakkor a WHO ebben az évben arra figyelmeztet, hogy a dohányzással kapcsolatos globális egészségügyi és gazdasági problémákat még inkább fokozza az illegális dohánytermékek növekvõ piaca. Legfrissebb kutatásuk szerint minden tízedik doboz cigarettából egy illegális. Az olcsó illegális cigaretta könnyû elérhetõsége növeli a fogyasztást és a dohányzással összefüggõ halálesetek számát. A WHO 2015. évi Világnap kapcsán arra szólítja fel az országokat, hogy mûködjenek együtt a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolása érdekében, álljanak a dohányfüstmentes kezdeményezés mellé, és szorítsák vissza a dohánytermékekkel kapcsolatos korrupciót.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dohányzást tiltó, korlátozó, jogszabályok népszerûek és leszokásra ösztönzik a dohányzókat. Amennyiben sikerülne betartatni az életbe lépett dohányzási szabályokat, akkor csökkenne a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma - mutatott rá Prof. dr. Kiss Róbert Gábor, aki szerint három-négy év szükséges még ahhoz, hogy észrevehetõ legyen a javulás a statisztikai adatok terén.

Ha idõben abbahagyjuk a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatók. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora elõtt leszokik a dohányzásról, annál pl. a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna. Ha valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvezõ hatások szinte már azonnal jelentkeznek, és ez a folyamat a késõbbiekben is folytatódik. A cigaretta letételét követõ 20 perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentõsen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, 3 hónap után a tüdõ teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követõen a krónikus köhögés megszûnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdõrák rizikója is a felére csökken. 10 év múlva a tüdõrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén. A heveny szívizom elhalás esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval.

A dohányzásról való lemondás számos egyéb nyereséggel is jár, amelyek a leszokás fontos motiváló tényezõi is lehetnek: jobb lesz a közérzetünk, javul a teljesítõképességünk, jobb lesz a leheletünk, szájízünk, kifehérednek a fogaink, körmeink, kitisztul a hangunk, kisimul, egészségesebb lesz a bõrünk, a környezetünk nem fog tovább panaszkodni cigarettafüst szagú ruhánk, hajunk