A gyógyteáknak számos betegség kezelésében fontos szerepük lehet, ugyanakkor a patikákban több olyan teával is találkozhatunk, amelyet nem elsősorban gyógyteának tartanak – pedig ha alaposabban megvizsgáljuk őket, kiderül, hogy számos előnyös, egészségvédő hatással rendelkezik a zöld tea és a többi, elsősorban élvezeti céllal fogyasztott tea is. A Patika magazin sorozatot indít, melyben a leggyakrabban alkalmazott teákat, gyógyteákat mutatják be.

A betegek többsége a gyógynövények közül minden bizonnyal a gyógyteaként használható növényekkel találkozik először: a hasfájós csecsemők, kisgyermekek kezelésében a kamilla- vagy édesköménytea a modern gyógyszerek korában is őrzi jelentőségét, és a csecsemő- és kisgyermekkorban gyakori enyhébb bőrgyulladás csillapításában is máig kulcsszerepe van a kamillateának.

A gyógyteák történetének kezdetéről nem sokat tudunk, de feltételezhető, hogy már az ősember is készített hideg vagy meleg vizes kivonatot növényi részekből. Az idők során felismerték egyes növények gyógyhatását, és arra is rájöttek, hogy a „hatóanyagok” általában jobb hatásfokkal vonhatók ki meleg vagy forró, mint hideg vízzel. Ma már tudjuk, hogy a forrázás azzal az előnnyel is járt, hogy a teakészítés során elpusztul a növényi alapanyagon és a vízben lévő kórokozók jelentős része.

A napjainkban forgalomban lévő gyógyteák összetétele, felhasználása jórészt a tapasztalaton, tradíción alapul.

Míg a modern gyógynövénykészítmények között sorra jelennek meg az olyan termékek, amelyeket az elmúlt évtizedek kutatási eredményei nyomán fejlesztettek ki, a gyógyteák összetételében, alkalmazásában nagyon kevés változás történt az elmúlt száz évben. Ez részben előnyös is: a teáink nagy része évszázadokon át kipróbált és biztonságosnak bizonyult növényekből készült.

A legjelentősebb változás egyes gyógytea-alapanyagok eltűnésében és az adagolás változásában fedezhető fel. Ma már nem alkalmaznak teaként olyan növényeket, amelyek már kis mennyiségben is mérgezők lehetnek.

    Így például az évszázadokon át fogyasztott – és sok ember halálát okozó – gyűszűvirág- (Digitalis sp.) tea már csak a történeti munkák lapjain található meg, a modern könyvek még az érdekességek között sem említik. A témával kapcsolatosan további részleteket itt olvashatnak.

Forrás: patikamagazin.hu