Jövedelmi szakadék...

droszler | 2017. október 13 15:01:18 | gazdaság |

Jövedelmi szakadék a keleti és a nyugati megyék, illetve Nyugat-Dunántúl és Burgenland között

Hatalmas szakadék tátong az ország különböző részei között a jövedelmek tekintetében, a különbség ráadásul évek óta növekszik – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című online kiadványából, amit az mno.hu szemlézett. Uniós összehasonlításban egy másik szakadékra is ráirányítják a figyelmet a statisztikák: míg Nyugat-Magyarország az EU-átlag 42 százalékán áll GDP/fő tekintetében, a szomszédos Burgenland 95 százalékon – erre a valasz.hu figyelt fel.

Az idén az első fél évében a nyugat-magyarországi megyékben, valamint Budapesten voltak a legmagasabbak az átlagos havi nettó keresetek; a fővárosban 246 ezer, Győr-Moson-Sopron megyében 200 ezer, Komárom-Esztergomban és Fejér megyében pedig 189, illetve 184 ezer forint körül alakultak. Vas megye a 170-180 ezres sávba tartozik – vette sorra az adatokat az mno.hu.

A bérek az észak-keleti megyékben és Békésben ugyanakkor még a 150 ezer forintot sem érték el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb a helyzet, ahol mindössze 134 ezer forint bevétellel számolhatnak a munkavállalók, ez 112 ezerrel kevesebb, mint amennyit Budapesten lehet keresni. A különbség ráadásul növekszik.

Bő tíz év alatt ugyanis csaknem a duplájára nőtt a főváros és a legalacsonyabb nettó átlagbérrel rendelkező megye közötti bérkülönbség. Érzékletes példa, hogy míg 2006-ban Somogy megye és Budapest között 45 százalék volt a különbség, addig ez az arány 2016-ra 90 százalékra, 2017-ben pedig 82 százalékra nőtt. Az idén a tavalyi évhez képest a minimálbér-emelés és a munkaerőhiány miatt ugyan van némi javulás, ám ez csak rövid ideig kezeli a helyzetet. Középtávon megint nyílni fog az olló – olvasható ki a Policy Agenda elemzéséből, amiről szintén az mno.hu írt részletesen.

Az egy főre jutó ipari termelés terén is jelentős eltérések mutatkoznak az ország különböző részei között. Látható, hogy csak azok a térségek teljesítenek jól, ahol meghatározó az autógyártás és az ezzel kapcsolatos beszállítói háttér. Ennek megfelelően Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban négymillió, Vas és Fejér megyében pedig hárommillió forint körül alakult az egy főre jutó ipari termelés értéke. A középmezőnyben van lakosonként kétmillió forint körüli értékkel Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye, míg az ország többi megyéjében ennek alig a felét mérte a KSH. Az ország ipari termelésének közel kétharmadát hat megye és a főváros adta.

data-table

 

Jól látszik tehát, hogy a nyugat-dunántúli régió minden tekintetben „jobban teljesít”. Ám ha az országhatáron túlra tekintünk, rögtön egy újabb szakadékot fedezhetünk fel. Uniós összehasonlításban ugyan természetes jelenség, hogy az országok egymással határos térségei többnyire jóval nagyobb fejlettségbeli ugrást mutatnak, mint országon belül. Ám az eléggé meglepő, hogy a teljes Európai Unió legnagyobb ilyen szakadéka Magyarország és Ausztria közös határán található – állapította meg a valasz.hu.

Ennek pedig az az oka, hogy míg Nyugat-Magyarország az EU-átlag 42 százalékán áll GDP/fő tekintetében, a szomszédos Burgenland 95 százalékon. Hasonlóan nagy különbség az EU-n belül csak az osztrák-cseh határon tapasztalható.

Burgenland éves kibocsátása több mint kétszerese a leggazdagabb magyar térségnek. Akad érdekesség akkor is, ha a két szomszédos térség gazdaságának és társadalmának szerkezetét hasonlítjuk össze. A valasz.hu rámutat: a határ magyar oldalán ugyanis sokkal képzettebb emberek élnek, legalábbis az iskolázottsági statisztikát nézve. Ennek ellenére a túloldalon közel négyszeresek a bérek. Ez pedig ellentmond annak a sokszor hangoztatott érvnek, hogy az alacsony hazai bérek a magyarok alacsony képzettségéből adódnának.

Nem is lehet csodálkozni, hogy a magyarországi ingázó dolgozók fő célországa Ausztria. Közép-Európa egyik dinamikusan fejlődő területén a KSH szerint a naponta ingázók száma 10 ezer körül van, a nyári és az őszi idénymunkák idején ennél is sokkal több. Erről a vg.hu számolt be.

Az osztrák oldalon főleg szakmunkásokra van igény, és mivel egyes szakmákban három-négyszeres bérkülönbségek is vannak a határ két oldalán, elsősorban a szakmunkások ingáznak. Ausztriában egy felszolgáló például bruttó 1500 euró (több mint 450 ezer forint) körül keres, ami valamivel több, mint háromszorosa az átlagos magyar felszolgálói béreknek.

VasiGazdaság



Lakossági kapcsolatok

központi e- mail: kormend[kukac]kormend.hu
központi telefonszám: 94/592-900
fax: 94/410-623
cím:
Körmendi Közös Önkormányzati hivatal,
9900 Körmend, Szabadság tér 7.