A cipőgyár ügyvezetője "visszaállamosításról" beszél
Budapest, Szombathely - Az MSC Hungary Kft. másodfokon is elvesztette a Körmendi Cipőgyár tulajdonlásáért a magyar állam ellen indított perét. A Fővárosi Ítélőtábla november hetedikén hozott ítélete azonnali hatállyal jogerőre emelkedett.
A cipőgyár perbe hívta az államot, mert 1991-ben megvásárolta a körmendi Batthyány-kastélyegyüttesben lévő cipőgyárat berendezésével együtt, s vállalta a dolgozók jogfolytonos további foglalkoztatását is. Az adásvétel az ÁVÜ jóváhagyásával történt, a cég letétbe helyezte a vételárat, s akkor fizette ki, amikor a földhivatal az egész terület negyedére bejegyezte a tulajdonjogát. Az Országos Műemlék Felügyelőség (OMF) 1992 tavaszán értesítette a körmendi cipőgyárat, hogy viszszaállítják az eredeti tulajdonjogot, mert a műemlék épületet nem lehetett volna megvásárolni. Az OMF 1996-ban a Marc tulajdonjoga helyett használati jogot jegyeztetett be, majd 1997-ben ezt kezelői joggá változtatták a Kincstári Vagyoni Igazgatóság javára.
A harc Cipőgyár, (jogutóda az MSC Hungary Kft. ) még 1997-ben perbe szállt a tulajdonáért. Az elsőfokú ítéletet az idén tavasszal (!) hozta meg a Fővárosi Bíróság, amelyben semmisnek nyilvánította a körmendi cipőgyár 1991-ben kötött szerződését, és kötelezte a gyár képviselőit, hogy állítsák helyre az eredeti állapotot (visszatérhetnek az 1995-ben felszámolt Sabaria Cipőgyár Rt.-hez). A Fővárosi Itélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság határoza-tát, s azonnali hatállyal jogerőre emelte.
Peter Roysky, az MSC Hungary Kft. ügyvezető igazgatója továbbra is visszaállamosításnak tartja azt, ami történt. A cipőgyár ügyében négy minisztériumot, sőt a Miniszterelnöki Hivatalt is felkereste, ám az ügyben nem jutottak dűlőre. A cipőgyárban október elején befejezték a munkát, közel négyszáz dolgozónak fölmondtak, kifizették a végkielégítéseket. A jogvita is siettette a cég svájci tulajdonosait a végső döntés meghozatalára. A gépsorok egy része még maradt, s néhány dolgozó kabátban, vastag pulóverben végzi az utómunkálatokat, mivel fűteni már nem lehet. A műemlék épületből a földszint felétharmadát használják még, a négy csarnokból hármat nem ürítettek ki teljesen. Tárgyalásokat kezdenek a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal a bérleti díjról.
Peter Roysky és Doktorné Németh Margit gazdasági vezető megerősítette, kártérítési pert indítottak az államot képviselő Pénzügyminisztériummal szemben. Amikor úgy vélték, hogy tulajdonhoz jutottak, helytálltak minden kötelezettségért, karbantartották az ingatlanokat, kifizették a dolgozók járandóságát. A műemlék épületek használatáért azóta sem kért pénzt az állam, de a gyár előtti kerékpártárolóért igen. Erről utólag kiderítették, nem része a gyárnak, s évente bevasalták a bérleti díjat.

forrás: Vas Népe