A Turmix premierjén Csáth Géza írása
Megdöbbentő estével lepte meg a körmendi Színházterem nézőit a Turmix Színjátszó Egyesület november 20-án a Gizella premierjén.
A darabot Kiss Csaba írta Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója című írása alapján, amely megjelenésekor is feltűnést keltett és sikert aratott, mert az első magyar gyakorlati pszichoanalízis volt.
A századfordulót követő magyar irodalom nagy reményekkel induló prózaírója, Csáth Géza orvos, pszichiáter, aki tudja, hogy "lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, a lelkünk történései éppen olyan végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a májunk működése?" - írja unokatestvéréről Kosztolányi Dezső.
A hazugságot és önmagát is elpusztítja Csáth Géza és Gizella is, miközben leleplezi titkos vágyait, lelke mélyéről feltörő ösztöneit. A mű keletkezésekor az irodalom a legtöbb ösztönzést a kortárs Sigmund Freudról elnevezett freudizmusról kapta. Az első részben Gizella (Nagy Rita) és Margit - Gizella édesanyja - konfliktusa köré szerveződnek az emberi kapcsolatrendszerek. A szívbeteg zsidó anya (Novák Ágota) zokogva ébred gyötrő álmából, kísérti elhunyt kisfia és férje emléke. Halála közeledtén biztonságban szeretné tudni lányát. Alig várja, hogy a megözvegyült, jómódú (de kissé tétova és tehetetlen) Kőnig János (Bányi István) megkérje Gizella kezét, akiben viszont szerelem ébred az anyához hívott orvos (Kiss Gábor) iránt. A második részben a pirosból fehérre változott díszletek között a támasz nélkül maradt Gizella belső konfliktusa bontakozik ki. Az orvostól várja, hogy megmentse önmagától: róla ír a naplójában, vele álmodik, elszavalja neki a Naphimnuszt. De a férfinak kell-e vagy csak játszik vele? - ezekkel a kérdésekkel szembesíti az ártatlan fehérruhás Gizellát feketébe bújtatott lelke, Anima (Rajner Ágota). Végül az Ego és a felettes-én által elnyomott ösztön-én kerekedik felül, amely elragadja a labilis személyiséget, az "elveszett bárányt."
Az egy éve alakult egyesület nyáron egy döröskei színjátszó táborban "turmixolódott" igazán össze. Előadtak már egy vásári komédiát Dunaújvárosban az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatok Országos Találkozóján. A Gizella bemutatójára többnyire háromnapos intenzív hétvégi próbákkal készültek, mert rendezőjük, Csillag Attila Győrben dolgozik egy színházi műhelyben és szociálpedagógia-művelődésszervezés szakon tanul az ottani főiskolán. Nem csak a darab, a rendezés is rendhagyó volt. Bátran használta fény- és hang-effektusokat, valamint a zenét. A darab zeneszerzője Grósz Artúr Valentin, fuvolán Szöllősi Luca, hegedűn és énekkel Nagy-Boros Tünde működött közre.
A szerző Kiss Csaba az egyesületet támogatva lemondott a szerzői jogdíjról. Az Animus és Anima című darabjára Rajner Ágota talált a Színház című folyóiratban, és az ő ötlete volt a Gizella színpadra állítása.

Ács Etta

Az előadáson készült felvételek: >>>> itt