Az egyháznak is szüksége van érdekérvényesítésre
A szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémia által "Fiatalok felkészítése az EU-csatlakozásra" címmel szervezett információs napot november 22-én. Dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára "A Vatikán és az egyes európai püspöki karok brüsszeli irodáinak bekapcsolódása (lobbi tevékenysége) a döntések előkészítésébe" címmel tartotta a záró előadást.

Dr. Veres András először két kulcskifejezést definiált. A lobbizás érdekérvényesítést jelent, az egyház pedig a II. Vatikáni zsinat óta nem a pápa, a püspökök és a papok testülete, hanem a hívő emberek közössége. Az egyháznak is szüksége van érdekérvényesítésre, de nem azokkal az eszközökkel, mint amilyenekkel különféle érdekcsoportok élnek, és természetesen nem erődemonstráció az egyház lobbizása. Az egyház nem hegemóniára törekszik, hanem mások értékeit is tiszteletben tartja. Mivel az EU lakosságának túlnyomó többsége római katolikus, így az egyház az ő érdekeiket is közvetíti. Már csak ezért sem formai, hanem lényegi kérdés, hogy az egyházak milyen jogokkal rendelkeznek majd az EU-ban. Az is fontos, hogy a hívő emberek ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint a nem hívők. Ma már nem az a kérdés, hogy az egyházat és az államot szét kell-e választani, hanem az igazi kérdés az együttműködés megléte vagy nemléte.

Az EU alkotmányának előszavában a kereszténységről nem esik szó, holott az antik görög és római értékek megemlíttetnek, aztán egy nagy ugrással az európai humanizmus értékeire hivatkoznak. A humanizmus a tíz parancsolat kőtáblái közül csak a másodikra írtakat, az emberek irántiakat veszi figyelembe, de azokat is csak úgy, ahogy alkalmazásukat az egyén pillanatnyi érdekei éppen megkívánják.

Fontos kérdés, hogy az EU hogyan viszonyul az egyházakhoz. Jelenleg az EU-nak nincs egyházpolitikája, nincsenek strukturális kapcsolatai az egyházakkal. Az EU-nak nincs diplomáciai képviselete a Vatikánban, de a Vatikánnak van nunciatúrája Brüsszelben. Az államok a belépésig megőrzik azokat a törvényeket, melyek az állam és az egyház viszonyát szabályozzák. Hogy a jövőben ez miképpen változik, még nem lehet tudni. Vannak erők, amelyek az egyenlő jog és elbírálás elve ellen harcolnak, de biztató jel, hogy a közeljövőben az EU az egyházakkal intézményes párbeszédet kezd. Nagyon komoly politikai harcok folynak azért, hogy az EU-s alkotmány igenis tartalmazza az Istenre való utalást, és legyenek jelen benne a keresztény értékek. A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem demokrácia lesz.

Az előadásról videófelvétel készült, melyet hamarosan Zalaegerszegen, Kőszegen és Lentiben is bemutatnak a hasonló rendezvényeken.

Csihar Tamás
Rábavidék