Hogyan vegyük saját kezünkbe sorsunkat az Unióban?

Kezdeményezés a Pannon Közösség közös végiggondolására
Közös fejtörésre gyűltünk össze, néhány körmendi, a Patyi panzióban március huszonegyedikén, mihez is kezdjünk városunkkal az Európai Unióban. Már az egész napos munkaértekezlet összehívásakor is tisztában voltunk azzal, hogy egyedül nem megy. A körmendi emberek, civil szerveződések és vállalkozások egyfajta közössége nélkül városunk nem járhat sikerrel: ezért is kerestük az alkalmat és szakítottunk időt az együttgondolkodásra.
Egy közösség természetesen - legyen az egy Körmenden belüli közösség, maga a város, mint közösség, vagy egy olyan tágabb közösség, amelynek a város is csak egy résztvevője - semmi esetre sem jelent véleménykülönbségek nélküli, langyos, unalmas egymás mellett élést. A legösszetartóbb családon belül is helye van azoknak a konfliktusoknak és jószándékú vitáknak, amelyek nem veszélyeztetik, inkább ösztönzik és megújítják a közösség fejlődését vagy létét. Közösségen tehát egyéneknek és kisebb közösségeknek a csoportját értjük, akik egyetértésre jutottak néhány pontosan meghatározott kérdésben, hogy más kérdésekben hangot és súlyt adhassanak egymástól eltérő elképzeléseinknek.
Úgy találtuk, három kérdésben kell egyezségre jutnunk ahhoz, hogy elősegíthessük a város fenntartható fejlődését: hová tartunk, kik vagyunk, és végül, hogyan kell változnunk, ha céljainkat közösségként akarjuk elérni.

Hova tartunk?

Körmend, mint közösség örül az uniós csatlakozás kihívásának. Semmi esetre sem "választjuk" a legkönnyebb megoldást, a sodródást, az önálló cselekvésre képtelen, szánalmas patópálkodást. Nem fogjuk tétlenül várni, hogy a számunkra lényeges dolgok-események csak úgy megtörténjenek velünk. Ezért első lépésként a jövőben határozzuk meg magunkat: hova szeretnénk eljutni; miért dolgozunk, tehát mi a tevékenységünk értelme; és mi a konkrét célunk.

Helyünk a jövőben Bármerre forgattuk Körmend jövőjét, a környező községek és a szűkebb-tágabb környezetünk térségei-városai is mindig felbukkantak benne. Meggyőződésünk, hogy Körmendnek és közösségeinek jövője csakis egy tágabb közösség részeként virágozhat fel. Városunk önmagában kicsi ahhoz, hogy valóban saját kezébe vehesse a sorsát; erre egy olyan közösség egyenrangú és tevékeny részeként van nagyobb esélye, amely közös küldetéssel rendelkezik, és Európán belüli súlyát az önkéntes csatlakozókkal fokozatosan bővítve növeli. Ezt a jövőbeli önkéntes közösséget neveztük el első megfogalmazásban Pannon Közösségnek.
A Magyarországon belül kialakítani tervezett mesterséges régióval, amit talán Győr-Sopron, Vas és Zala megyékből raknának majd össze valahol a fejünk felett, jelenleg nem sok közösséget érzünk, és nem is igazán tudjuk elképzelni, hogy így valaha is sajátunknak tudnánk tekinteni. Nem hisszük azt sem, hogy Körmend előbbre jutna egy újabb államigazgatási szint létrehozásával, és egy távoli régió-főváros kijelölésével.
Nehezen hisszük továbbá azt is, hogy a "budapesti" állam szívesen és önként adná vissza nekünk az adóinkból szerzett forrásokat és eszközöket, amelyek pedig szükségesek fejlődésünkhöz. Márpedig nem kegyelemből szeretnénk hozzájutni például az Európai Unió polgárainak velünk való szolidaritását kifejező forrásokhoz. Véleményünk szerint alapvető szemléletváltásra van szükség: az országot nem Budapestről kell reformálgatni, hanem alulról felfelé, a Kossuth utcától meg a Templom utcától Körmenden és más önkormányzatokon, a Pannon Közösségen és más közösségeken át kell újraépíteni. Nem gondoljuk, hogy a Budapestről egyszer majd esetleg engedélyezett mozgástérre kellene várnunk: észre kell vennünk, hogy most is szabadon cselekedhetünk, és magunkkal és egymással szemben is kötelességünk élni ezzel a szabadsággal. Nem kell kivárnunk, hogy fentről majd meghatározzanak bennünket; határozzuk meg mi magunkat. Változtassuk meg nézőpontunkat: Budapest felől fordítsuk szemünket egymásra és környezetünkre, tekintet nélkül a megszűnő határokra. Az önmeghatározásnak pedig természetes része kell, hogy legyen annak a megfogalmazása, hogyan kívánunk kölcsönösen előnyös módon együttműködni Brüsszellel, a fővárossal, a régió- és megyeközponttal, valamint más közösségekkel.
Városunk egy szervesen, kizárólag önkéntességre alapulva kialakuló közösség tagja lesz, amelyet nem a terület, hanem a közös küldetésen alapuló közös érdekek, és az ezeket hatékonyan szolgáló, megfelelő felhatalmazás alapján működő közös intézmények tartanak össze. A különböző területi közigazgatási egységeket és jurisdikciókat ugyanis, amelyekben működünk, közös céljaink érdekében kell formálnunk, illetve befolyásolnunk. Lehetséges, hogy a Pannon Közösség Európa egy - Brüsszelben és az Unió más részeiben saját jogán képviselt - régiójává, Pannon Régióvá szeretne majd válni. Lehetséges, hogy egy-egy közös projektünkre téma szerint képezünk majd "tematikus" régiókat, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak területi egységekhez. Elképzelhető, hogy a területi és a tematikus szerveződést is megvalósítjuk valamilyen formában, természetesen közös megfontolások alapján, közös elhatározással.
Nem a velünk már azonosan gondolkodó közösségeket keressük, hanem azokat, amelyek hajlandók velünk együtt gondolkozni, kitalálni, merre haladjunk, hogyan határozzuk meg magunkat, és hogyan váltsuk valóra elképzeléseinket; a Pannon Közösséget a partnerség iránt érdeklődő közösségekkel együtt kell kitalálnunk. Nem leszünk a kialakuló Pannon Közösség vagy Pannon Régió központja, mert nem hisszük, hogy újabb központra lenne szükség. Miért kellene magunk között egy helyre koncentrálnunk azokat az embereket, akik inspirálják a Közösséget? A már meglévő központokból azonban szeretnénk átcsábítani az embereket. Bár központ nem leszünk, segítünk abban, hogy sikeresen működjön a Pannon Közösség.
Arra számítunk, hogy a mindannyiunk által meghatározott Pannon Közösség iránt mindenekelőtt Körmend szűkebb-tágabb környezetében található városok és községek érdeklődnek majd, így kezdetben a történelmi-térbeli közelség előnyeit is kihasználhatjuk. A Pannon Közösség hozzájárul a horvát, a magyar, a német, az osztrák, a roma, a szlovén, a vend, a zsidó, és a Közösséghez csatlakozó más kultúrák és nyelvek terjedéséhez, felfedve és megerősítve saját és közös gyökereinket. Mintaként szolgálunk majd más, velünk versenyző közösségek létrehozásához, másrészt kinyithatjuk különböző kapuinkat Európa többi, területileg nem feltétlenül érintkező közösségei előtt is.
A Közösség kiépítése nem öncélú politizálás a számunkra. Azt akarjuk, hogy jobb legyen élni - mind szellemi, mind anyagi értelemben - városunkban és a Közösség más településein. Úgy gondoljuk, városunk és Közösségünk polgárai és az általuk létrehozott és létrehozandó közösségek fogják felfedezni, miért jó itt élni, mégpedig hatékonyabban, mintha sorsunkat csupán a - Magyarországon még esetleg évekig létre sem jövő - mesterséges régiók központjaiból, a fővárosokból, és Brüsszelből határoznák meg. Városunk tehát nem a túlélésre, hanem a fenntartható fejlődésre játszik, és szellemi, pénzügyi, szervezési és infrastrukturális segítséget nyújt majd a Pannon Közösség többi résztvevőjének is.
Végezetül, szeretnénk, ha munkánk országos, európai és világszinten is elismerésre méltó mintaként szolgálna arra, hogyan célszerű alulról-fölfelé felépíteni egy egyenrangú, földrajzilag össze nem függő vagy akár meg sem jelenő közösségekre támaszkodó közösség-hálózatot a múlt felülről-lefelé szervezett hierarchikus világában.

Tevékenységünk értelme Városunkat nem pusztán településként, hanem Körmendhez kötődő, esetleg Körmenden is élő egyének és kisebb-nagyobb közösségek önkéntesen szerveződő tevékeny közösségeként tekintjük. Mint minden alkotó közösség, városunk is túlmutat alaptevékenységén. Mi az értelme Körmend tevékenységének? Mi tehát az a motiváló idea, amely pontosan kifejezi, miért dolgozunk?
Tevékenységünk értelmét tömören a következő szlogen fejezi ki: "Körmend: hogy közösségeinkkel együtt fejlődhessünk"
"Fejlődhessünk", ami alatt fenntartható fejlődést értünk. Közösségeinket Körmend, mint élhető, lakható hely köti össze, a természet a város része: Körmendhez a Várkert és a Rába-part éppúgy hozzá tartozik, mint a kéményeken lakó gólyák. A fenntartható fejlődésen iparkodó városban a gazdasági fejlődés nem veszélyeztetheti a társadalmi és természeti környezetet.
"Együtt fejlődhessünk" - Körmend nyolc közút találkozásánál fekszik, amelyek számos településsel kötik össze városunkat: Szombathellyel, Vasvárral, Zalaegerszeggel, Zalalövővel, Lendava/Lendvával, Őriszentpéterrel, Murska Sobota / Muraszombattal, Szentgotthárddal és Fürstenfelddel, Güssing/Németújvárral, Jákkal és Eberau/Mogyorókerékkel. A grazi vasút, a Szlovéniát és Magyarországot összekötő egyetlen vasútvonalra csatlakozó szárnyvonal, valamint a tervezett güssing/németújvári vasútvonal is itt halad keresztül. Vadvízi utunk a Rába, amelybe itt ömlik bele a Pinka, és itt folyik a Csörnöc is. A város három uniós tag- vagy tagjelölt ország határ menti területeinek régiójában fekszik. Minden adottságunk és hagyományunk afelé húz bennünket, hogy fejlődésünket ne környezetünktől elszigetelve valósítsuk meg.
"Közösségeinkkel együtt fejlődhessünk" - nem csupán az egyéni boldogulást keressük. Fenntartható fejlődésünket egyének és közösségek, mégpedig városon belül és városunk részvételével működő közösségek körében képzeljük el. Családunk, barátaink, szomszédjaink, vállalkozásaink, iskoláink, szakköreink, egyesületeink, klubjaink, egyházaink, anyanyelveink, kultúráink mind olyan közösségképző erők lehetnek, amelyek elősegítik közös fenntartható fejlődésünket.
"Körmend: hogy közösségeinkkel együtt fejlődhessünk" - Körmend közösség tevékenysége arra irányul, hogy segítse szűkebb-tágabb, belső-külső környezete tevékenységét.

Fő célunk Hogyan lehetne Körmendre irányuló szándékainkat Körmend közössége számára egyetlen - a külvilágra irányuló, lelkesítő, ambiciózus, akár több évtizedes mérceként szolgáló, konkrét, ellenőrizhető - fő célban összefoglalni?
A fenntartható fejlődéshez olyan környezetet kell teremtenünk, amely jövőt nyújt itthon a következő generációknak, vonzza az érdeklődőket, turistákat, valamint segíti a befektetőket és a letelepedőket. Célunk a dinamikus, egymást segítő, szerves fejlődés, amely nem torzítja közösségeink fejlődését.
Találtunk egy olyan célt, amely összefoglalja, amit szeretnénk. Városunkban jelenleg ötezer hétszáznegyvenhárom munkahely van, ebből hétszázötöt töltenek be felsőfokú végzettséggel. Fő célunk, hogy helyi közösségeink háromszor ennyi, kétezer száztizenöt új, felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyet teremtsenek: Körmend ebben segíti őket.
A kétezer száztizenöt új felsőfokú munkahely, és az ezekhez kapcsolódó, nem feltétlenül felsőfokú végzettséget igénylő további munkahelyek létrejötte természetesen egyének és közösségek beköltözését és letelepedését jelenti. A lakosság megnövekedését a város jelenlegi területe és szerkezete nem bírná el, ezért bármilyen további fejlődéshez szükséges lesz egy közúti gyűrű, amely körbefogja városunkat.
A felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek számának megsokszorozása feltételez továbbá egy felsőfokú képzést nyújtó oktatási intézményt is Körmenden, amelynek diplomásaira és kutató-fejlesztő tevékenységére építhetnek a befektetők. A felsőfokú oktatásnak vannak hagyományai a városban: korábban működött Körmenden felsőfokú technikum, majd főiskola, és katonai-rendészeti graduális intézmény. Igény is van rá: tágabb környezetünkben felmérések szerint bizonyos területeken hiányzik a megfelelő közép- és felsőfokú képzés. A felsőoktatási intézmény jelenléte reményeink szerint javítja a középfokú oktatás körülményeit is. A város fiatalodik, és megtelik jókedvvel, élettel, új közösségekkel, sőt, a diákokra alapozva a sportutánpótlás szervezése is könnyebb lehet.
Bár a kétezer száztizenöt új felsőfokú képzettséggel rendelkező körmendit foglalkoztató munkahely elvileg egyetlen óriás-beruházásból is származhat, a "jöjjön bármi, ami nagy" szemlélet nem illik bele a szerves fejlődésről alkotott képbe. Mindenekelőtt adottságainkat kell számba venni, felhasználni, és fejleszteni. Természetesen a felmerülő új lehetőségek kihasználását is meg kell fontolni, különösen azokat az új lehetőségeket, amelyek jelenlegi és jövőbeli adottságainkból, például környezeti adottságainkból származnak. Ilyen lehet egy, az általános európai demográfiai folyamatokra építő gyógyászati-rekreációs, turisztikai központ, a felsőoktatási intézményre építő konferenciaközpont, a fiatalodó városra és a dinamikusan fejlődő Pannon Közösségre építő gyerekparadicsom, koncertekkel, művészettel, kisvendéglőkkel és szórakozóhelyekkel övezve. Szeretnénk, ha messziről is ide járnának szórakozni az emberek, ahol jól érzik magukat velünk.
Céljainkat nem érhetjük el egyedül, ezért a Pannon Közösség életre hívása nem csak elveinkből, hanem érdekeinkből is következik. Körmend csak akkor fejlődhet, ha tágabb környezete is gyarapodik és egyre igényesebb keresletet kelt a körmendi termékek és szolgáltatások iránt. Körmend jelenlegi tizenkétezer négyszázhuszonkettő, és a környék mintegy százezer lakójának évtizedes távlatokban kell gondolkodnia, hogy tudja, mit kell cselekednie ma és holnap.

Kik vagyunk?

Tevékenységünk kívánatos jövőjének tudatában arra a kérdésre is válaszolnunk kell, hogy kik vagyunk: kik alkotják a közösséget, milyen értékeket követünk, mit végzünk a világban.

Résztvevők Körmend közösséget nem csak a körmendi lakosok, nem csak egyének, hanem közösségek is alkotják. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy Körmend közösség összetartása a körmendiek és közösségeik együttes fejlődése révén erősödjön. Ennek érdekében tisztázni kell a közösséget alkotók viszonyát egymáshoz és a közösséghez. A közösséget alkotók, a résztvevők közé számítjuk mindazokat, akik tagjai a közösségnek, valamint akik szerves kapcsolatban álltak, vagy állnak majd Körmenddel. Városunk alakítása során az ő vélhető szempontjaikat is figyelembe kell vennünk. Jövőnket közösen akarjuk felépíteni, ezért vigyáznunk kell arra, hogy Körmendet, mint közösséget ne lehessen megbontani. Azokat az eseteket emeljük ki itt, amelyekkel kapcsolatban Körmendnek, mint közösségnek a hozzáállása a leginkább tisztázásra szorul.
1944-ben, a település városi rangra emelésének éppen a hétszázadik évfordulóján a megszállt magyar állam az akkori helyi képviselőinek közreműködésével mintegy háromszáz, magát zsidónak valló vagy az akkori magyarországi törvény szerint zsidónak minősülő körmendi embert szállított el városunkból. Kétszáznyolc ember, Körmend közösségének kétszáznyolc résztvevője koncentrációs táborokban halt meg; jelenleg senki nem él közöttünk a tradicionális zsidó hitközségből. A körmendi közösség felelősnek érzi magát ezeknek az embereknek, egész családoknak, valamint a zsidó közösségnek a haláláért, illetve a körmendi közösségből való kiszakadásukért. Emléküket ma is és a jövőben is megpróbáljuk méltó módon őrizni, a történtek tanulságait pedig feldolgozni. Közösségük tapasztalatait felhasználva szeretnénk azt is megtudni, és emellett elveinkből fakadó kötelességünknek érezzük, hogy megtudjuk, hogyan kaphatnánk vissza közös bizalmunkat abban, hogy velünk olyan többet nem történik, hogy bármely körmendit csak azért, mert Körmend bármely közösségéhez tartozik, bántódás ér.
A népszámláláskor Körmenden csupán negyvennyolcan vallották magukat romának, illetve cigánynak. Szeretnénk, ha Körmend közösségének résztvevői közül ennél jóval többen vállalnák fel kötődéseiket, nem kényszerülnének elhagyni - sőt, inkább gyakorolnák és fejlesztenék - kultúrájukat a társadalmi elismertség érdekében. Annak érdekében dolgozunk ki programot idén, hogy a közösség magukat romának valló résztvevői ne legyenek hátrányosabb helyzetben, mint közösségünk többi résztvevői, és hogy a romaság felvállalása egyre kevésbé jelentsen egyet a halmozottan hátrányos helyzettel. Körmend - és törekvéseink szerint a Pannon Közösség - a saját közösségeiket büszkén felvállaló emberek városa kell, hogy legyen.
Körmend közösség fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy résztvevői között tudhassa azokat a városból elszármazott egyéneket, akiknek a város eddig nem nyújtott kellő perspektívát. Különösen a jól képzett, saját szakmájukban sikeres emberekre gondolunk, akikkel Körmend - ugyanúgy, mint más résztvevőivel - a kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik, természetesen annak tudatában is, hogy a közösségnek ezek a résztvevői nem feltétlenül szeretnének Körmenden lakni. Körmend meg fogja teremteni az intézményi feltételeket, hogy városunk érdekében lakóhelyükön, de a lehetőségekhez képest mégis inkább Körmenden hasznosíthassa ezeknek a résztvevőknek tapasztalatait, erőforrásait és kreativitását. Szeretnénk, ha számunkra körmendiségünk jelentőséggel bírna akkor is, ha éppen máshol lakunk.
Célszerű Körmend közösség résztvevői közé számítani az eljövendő generációkat, a jövőben Körmendre települőket, és a Körmenden befektető vállalkozókat is. A város demográfiai és fejlődési trendjének meghosszabbítása önmagában, olyan egyének és közösségek letelepedése és befektetései nélkül, akik szívesen vennének részt munkánkban, nem tenné lehetővé fő célunk megvalósítását. Terveinknek tartalmaznia kell a jövőben közénk lépő teljes jogú résztvevők elképzeléseit is.
Körmend közösség felelősséget érez azok iránt a környező községek és falvak iránt, amelyek lakossága ugyan nem városunk határain belül lakik, de egyelőre gyakorlatilag hozzánk van kötve. Tisztázni kell a egymással való viszonyokat annak érdekében, hogy kölcsönösen előnyös együttműködést alakítsunk ki az esetleges Körmendtől való függés, Körmendnek való alárendeltség helyett, és hogy a jövőben ezek a települések is teljes jogú tagjai lehessenek a Pannon Közösségnek.
Körmend olyan résztvevőnek tekinti a Pannon Közösséget megalapítókat és a Közösséghez később csatlakozókat, akiknek a szempontjait már most figyelembe kell venni a város fejlesztésében. Szeretnénk, ha sikerülne elérni, hogy elsőként a Muravidék egy része, a Vend-vidék, az Őrség, a Rába-vidék és a Hegyhát, illetve Fürstenfeld, Güssing/Németújvár, Körmend, Lendava/Lendva, Őriszentpéter, Szentgotthárd, Vasvár és Zalalövő városai és a környező települések megegyeznének abban, hogyan képzelik el jövőjüket, és hogyan fogják ezt a jövőt megvalósítani.

Elveink Feladatunk, hogy felfedjük közös alapelveinket és a közöttük lévő fontossági viszonyokat.
1. Egyénekként és közösségekként óvjuk, fejlesztjük és segítjük egymást. Közösségünk jelenlegi résztvevőinek életében nagy fordulópont volt 1989-90. Előtte a hivatalos ideológia szerint a társadalom, a makro-kollektíva érdekeit kellett szem előtt tartanunk, utána úgy tűnt, hogy minden mértéke az egyén. Mindkét hozzáállás furcsának tűnik: közösségeinket az egyének alapján, az egyéneket közösségeink alapján határozzuk meg. Általában a hozzánk közelebb eső közösségekkel törődünk, és csak ezután a nagyobb, átfogó közösségekkel. Körmend olyan közösség, amely tiszteli résztvevőinek hagyományait, felvállalja múltját, feldolgozza a múlt tanulságait, és ennek segítségével aktívan óvja résztvevőit, legyenek azok egyének vagy közösségek; fejleszti és segíti őket, akár létrejöttükben is. Az elv megfogalmazásában az egyén és a közösség kiemelése a közösségeinkkel szembeni elvárást jelent: közösségeink önkéntesek. Zárt kollektíváinkat akkor nevezhetjük közösségnek, ha önkéntessé válnak, tehát ha az átjárhatóság, önalakíthatóság és versenykészség - lent, a "Hogyan változunk?" részben meghatározott - elvei alapján minél inkább önkéntes közösségekké alakítjuk őket. Az egymást óvás, fejlesztés, és segítés fogalmainak sorrendje is fontos.
2. Fenntartható módon fejlődünk. Mind társadalmi, mind környezeti, mind pedig gazdasági szempontból fenntartható fejlődésre törekszünk. Nem kezdünk olyan programba, amely szétzilálná közösségeinket, ne figyelné és ne kezelné tudatosan a környezetet, és amelyik szűkítené a jövőbeli egyének és közösségek gazdasági lehetőségeit.
3. Befogadók vagyunk. Az egyénekre és közösségekre ügyelő, fenntartható fejlődés tiszteletben tartása mellett Körmend nyitott közösség: befogadja és támogatja az itt letelepedő egyéneket és közösségeket, mivel elve, hogy csak a számára új résztvevőkkel kölcsönhatásban óvhatja a körmendi egyéneket-közösségeket, csak így fejlesztheti és segítheti saját magát és addigi résztvevőit; csak így fejlődhet fenntartható módon.
4. Pozitívan gondolkodunk és cselekszünk. "Miért nem?" kérdések helyett inkább "hogyan igen?" kérdéseket teszünk fel, a lehetőségeket és problémákat kreatív és aktív módon tárjuk fel, megfontoltan, de lendületesen és kitartóan használjuk ki, illetve oldjuk meg.

Tevékenységünk A Rába és a kereskedelmi útvonalak mellett kialakuló Körmend 1244-ben kapott városi rangot. Alapításától kezdve természeti környezetéhez szervesen kapcsolódó királyi város, majd uradalmi központ, mezőváros volt: ebből eredeztetjük a fenntartható fejlődés eszméjét városunkban, a parkok, rétek, a tiszta környezet szeretetét. Innen származik a természetbarát energiaforrások hasznosításának ötlete, a szelektív hulladékgyűjtés kialakulóban lévő gyakorlata, és az a terv is, hogy a Rábát és vélhető termálvíz-kincsünket a jelenleginél jobban hasznosítsuk.
2005-ben lesz négyszáz éve, hogy a Batthyány-család Körmendre érkezett. Bár a mai Ausztriába átnyúló uradalmuk központját éppen a mai magyarországi Körmenden rendezték be, Rómában, Batthyány Strattmann László boldoggá avatásakor, március huszonharmadikán láttuk, hogy őt bizony a magyarok mellett az osztrákok is, a körmendiek mellett például a güssingiek/németújváriak, kittseeiek/köpcsényiek és a dunakilitiek is magukénak tekintik. A Batthyány-család tehát határokon, nemzetiségeken és térségeken átnyúló, integráns szerepet játszott a környéken, és keresve sem találhatnánk a Pannon Közösséghez jobban illő elődöt, mint a Batthyány-család környékbeli tevékenységét. Múltjuk - Magyarország ötödik legnagyobb műemlék-együttesével együtt - kincs a turisztika, kiemelten boldog Batthyány Strattmann László életének helyszínét meglátogatni kívánó zarándokok és turisták számára.
Tennünk kell azért, hogy ha az emberek kirándulni indulnak, eszükbe jusson Körmend. Hívogatóbbá kell tennünk a várost; a várost elkerülő főút kiépítéséig, valamint építésével párhuzamosan a városközpontot kellemesebbé kell alakítanunk. Ha pedig már nem kell "átpréselni" városunkon a forgalmat, a betérő turistákat, ha ideiglenesen is, közösségünk résztvevőivé tehetjük; lehet, hogy annyira megtetszik valakinek Körmend közösség, szolgáltató városunk, vadvízi, sportolási, és majdani további szórakozási lehetőségeink, hogy szívesen átköltözik hozzánk és gyarapítja közösségünket.
A város megalapításától kezdve piackörzet: ezt a státusát most igyekszünk visszanyerni. Évente tizenkét országos vásárt tartottak Körmenden. Van tehát hagyománya a piacra, kereskedelemre, bevásárlásra alapozott terveknek éppúgy, mint a tizenhetedik századtól jelen lévő ipari tevékenységnek, valamint az időben különböző funkciókat ellátó katonaság jelenlétének. Örülnénk annak, ha e hagyományaink közül némelyeknek az Európai Unióban is sikerülne érvényt szereznünk.
Körmend százötven éven át, 1833-tól 1983-ig járási központ volt. Sok közintézmény - a körzeti általános iskolai oktatás, a bíróság, a földhivatal, a kórház, a mentőállomás, a rendőrkapitányság, és a tűzoltóság - ebből az időszakból örökítődtek ránk, és túlzott tehernek tűnhetnének, ha városunkat környezetéből kiszakítva néznénk. A város költségvetésének egyensúlya, mint fontos és végrehajtandó öncél mellett stratégiánk meghatározásakor és végrehajtásakor módot kell találnunk arra, hogy a szűklátókörű leépítés helyett megtaláljuk ezen intézmények működtetésének leginkább megfelelő régióját.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban tevékenységeink közé számítjuk például városunk különböző nyilvános közösségeinek tevékenységeit is, amelyeket évente a város költségvetésének kb. 0,8 %-ával (idén valamivel többel, harmincnyolcmillió forinttal, kb. százötvenezer euróval) támogatunk. Az egyik leglelkesítőbb sikereket elérő példa a kosárlabda közösség: kosarasaink évtizedes kemény munkája, utánpótlás-nevelése, szurkolóink, adófizetőink, az MSC Hungary Kft. és más szponzorok tartósan az országos csúcson tartják a MARC-Körmend csapatát. Reméljük, hogy folyamatosan megújuló kosárlabda közösségünk - különös figyelmet fordítva a Közösség felnövekvő kosarasainak kinevelésére - a Pannon Közösség létrehozandó sportéletének részét képező, remélhetőleg még a magyarországi mezőnynél is erősebb kosárlabda-bajnokságában és az Euro-ligában szintén sikerrel szerepel majd.

Hogyan változunk?

A jövőről nem csak beszélünk, hanem valóra is váltjuk: kidolgozzuk és intézményesítjük azokat a mércéket és eljárásokat, amelyek a jelenlegi résztvevőkből (Kik vagyunk?) kialakítják a sikeres közösséget (Hova tartunk?). Ezek a mechanizmusok akkor működhetnek és működnek majd, ha és amikor a résztvevőknek mind szűkebb, mind tágabb körein belül hitelesek lesznek.

Az átjárhatóság garanciái Helyzetünket hosszabb távon a résztvevők és a partnerek egymáshoz való viszonya fogja meghatározni. A résztvevőkkel és partnerekkel kapcsolatos eljárásokat, be- és kilépési szabályokat, röviden: az átjárhatóság garanciáit nyilvánosan rögzítjük.
Körmend mindenkori önkormányzata olyan szervezetet és infrastruktúrát fog működtetni, amely folyamatosan kényszeríti a fenti elvek alapján való működésre. Ennek legfontosabb garanciájaként idén ősszel felkérjük a körmendi közösségeket, hogy alakítsák meg a Körmendi Közösségek Közösségét (Kö3, illetve egyszerűen: Köb) azzal a céllal, hogy vegyenek részt Körmend jövőjének végiggondolásában, az alapul szolgáló dokumentum - jelen dokumentum - fejlesztésében, valamint a belőle következő stratégia meghatározásában, és a végrehajtás ellenőrzésében.
A Köb szervezetét úgy kell intézményesíteni, hogy el tudja látni az inspiráló-ellenőrző szerepet. A Köb minden év február utolsó hétvégéjén konferencia keretében, ennek a dokumentumnak és a megvalósítására szolgáló stratégiának a fényében, a polgármester éves jelentésének figyelembe vételével, előre meghatározott szempontok alapján véleményezi az önkormányzat tevékenységét, a véleményt pedig a megfelelő napilapokban és a világhálón nyilvánosságra hozza. A fent leírt alapelvek alapján a Köb különösen figyelni fog arra, hogy alkalmat adjon olyan közösségeknek a saját véleményük kialakítására, amelyek a véleményalkotásban vagy a véleményük képviseletében eddig nem voltak erősek.
A februári konferenciák fontos résztvevői lesznek közösségünk Körmendről elszármazott tagjai. Körmend célja, hogy ők is részét képezzék Körmend közösségének, mégpedig lehetőség szerint maguk is közösséget képezve. Ennek érdekében felmérjük, hány ilyen ember van, összegyűjtjük, ki mivel foglalkozik, és miben tudnánk segíteni egymást.
A februári konferencia estjén a Köb és az önkormányzat közös bált rendez. A bálon a Köb leköszönő elnöke három - az önkormányzat által osztott díjaktól független - díjat oszt ki, részletes indoklással. Annak a Körmenden lakó embernek, aki a legtöbbet tette egy körmendi közösség - nem pedig Körmend, mint közösség - működéséért; annak az embernek, aki nem Körmenden lakik, és az előző évben a legtöbbet tette Körmend közösségéért; és végül annak az önkormányzati képviselőnek (de nem a polgármesternek), aki az előző évben a legtöbbet tette e dokumentum valóra váltásáért. A Köb hattagú elnökségének tagságát csak díjazottként lehet betölteni: a három díjazott ember az aktuális és az azt követő évre a Köb elnökségi tagjává válik.
Ez alapján a dokumentum alapján egy olyan egynapos konferenciát is összehívunk, amelyen a környező települések ismertethetik velünk, milyen elképzeléseik vannak Körmendről és a velünk való kapcsolataikról.
A dokumentumot lefordítjuk horvát, német, szlovén (valamint angol) nyelvre, közöljük a megfelelő helyi napilapokban, és elvisszük a környékbeli - ausztriai, magyarországi és szlovéniai - városok önkormányzataihoz. A kapcsolatkereséssel nyilvánvalóvá tesszük, hogy egy olyan Közösségben gondolkodunk, amelyet együtt határoznánk meg, és kikérjük a véleményüket a további teendőkről. Körmend önkormányzata vállalja, hogy a Közösség - az Európai Unióhoz való csatlakozásunk napjáig való - létrehozásához szükséges kommunikációs infrastruktúra, dokumentáció és szervezés költségeit az alapításig egyedül viseli annak érdekében, hogy az alapítók számára hitelesen kifejezésre juttassa elkötelezettségét a Pannon Közösség ügye iránt.

Az önalakíthatóság garanciái Önalakíthatóságunk, rugalmasságunk szintén erre a dokumentumra épül, hiszen öntudatlan működés esetén nincs mihez képest rugalmasnak lenni. A dokumentumot az esetleges változásoknak megfelelően frissítjük, szükség esetén függelékekkel látjuk el, és ezekhez aktívan, a lehető legtágabb körben keressük a kritikát, ezért a médiában több formában is közzé tesszük. A szöveget Körmend internetes oldalának nyitólapjára tesszük, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy az olvasók megjegyzéseket fűzhessen hozzá. A dokumentumról városfejlesztési és tematikus fórumokat is tartunk majd, az érdemi hozzászólásokat a felelős szerkesztőség bedolgozza a szövegbe.
Rugalmasságunk másik alappillére az a dokumentum, amit a Pannon Közösség képviselőivel együtt, a közös cselekvés előnyeiről, lehetőségeiről, együttes, mindeközben egymással versenyző emelkedésünkről írunk. Mivel a Pannon Közösség érdemi működéséhez szükségünk lesz olyan kommunikációs infrastruktúrára, amely a városok közösségeinek érdemi együttműködést lehetővé teszi, egyszersmind felmérjük azt is, hogyan valósíthatnánk meg az egyének és közösségek közvetlen részvételét a város és a Közösség életét érintő döntések meghatározott körének meghozatalában.

A versenykészség garanciái A Körmend fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre Körmend stratégiájának kell válaszolnia.
Karaktert szándékozunk adni a városnak. Olyan fejlesztéseket tervezünk, amelyek további befektetéseket vonnak maguk után, és munkahelyeket hoznak létre. Legalább egy nagyobb projektet végig kell vinni ahhoz, hogy tanuljunk a buktatókból, lelkesedjünk a sikereken, és mintákat, kapcsolatokat, eljárásokat, közösséget teremtsünk további projektek megvalósításához.
Mivel a határok hamarosan gyakorlatilag eltűnnek, idővel Európa-szintű teljesítményt kell nyújtanunk. Ennek érdekében szerte a világból gondosan fel kell mérnünk a sikeres példákat és tapasztalatokat, és adottságaink figyelembe vételével kell megterveznünk és segítenünk, valamint - az intézkedések megfelelő sorrendjét megtalálva - lehetőség szerint fel kell gyorsítanunk egy olyan folyamatot, amely maga után húzza a várost. Ha önmagunk és környezetünk ismeretében cselekszünk, lehet, hogy nehezebbnek tűnik a feladat, de nagyobb eséllyel teljesíthetjük.
Meg kell keresnünk azokat a közösségeket, stratégiai szövetségeseket, befektetőket, akik hozzánk hasonlóan nézik, hozzánk hasonlóan akarják alakítani a világot. Stratégiánknak tehát lényegi része az alulról szerveződő Pannon Közösség. Olyanokkal működünk együtt, akik valódi riválisok lehetnek, és megtisztelő számunkra, ha velük együtt dolgozhatunk. A közös lehetőségeken kívül kihívást és mércét jelentenek számunkra.
A hálózati típusú, térbeli központ nélküli Pannon Közösséget semmi nem kényszeríti arra, hogy csupán területi alapon felépülő közösség legyen; ha jól működik, elvileg nem kell ragaszkodnia ahhoz, hogy egybefüggő terület legyen Európa területén. Elvileg korlátlan lehetőségeink ellenére, versenykészségünk fokozására támogatunk hasonló közösségeket abban, hogy hasonló hálózatokat hozzanak létre. A Pannon Közösség majdani interneten keresztül elérhető tudásbázisa, szervezeti és kommunikációs infrastruktúrája fontos erőforrás lehet hasonló hálózatok megalapításához.
Körmend stratégiájának előkészítéséért, meghatározásáért, változtatásáért és végrehajtásáért a mindenkori polgármester és testülete a felelős. A stratégiát és végrehajtását politikai vita tárgyának tekintjük.

Személyes kötelezettség vállalásunk

Ehhez a dokumentumhoz tartjuk magunkat, teljesítéséért személyes garanciát vállalunk magunk és közösségeink nevében is. Vállaljuk, hogy minden, a dokumentummal kapcsolatos módosítást és kapcsolódó anyagot nyilvánosságra hozunk a http://www.kormend.hu oldalon. Együtt kérjük utódainkat, hogy a továbbiakban is az ebben a dokumentumban kijelöltek alapján intézzék Körmend ügyeit.
A Pannon Közösség megalapításával kapcsolatos teendők felmérésére felkérjük Faragó Gábort és Mázsa Pétert.


Körmend, 2003. május 28.




Bebes István Polgármester
(Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, Körmend)

Stipkovits Ferenc
Képviselőcsoport-vezető
(Magyar Szocialista Párt, Körmend)


A témában megjelent cikk a Népszabdság Online-on