A századforduló a helyi sajtó tükrében

A koraújkori kultúra egyik legjelentősebb találmánya a posta, 17. századi megszületésével megjelentek az újságok is. Ezeket az eleinte inkább csak kéziratos közleményeket csak magas rangú személyek kapták külön levelezőktől, s tőlük kerültek forgalomba a gazetteknek nevezett lapok. Az első nyomtatott újságok terjesztői a postamesterek voltak, s többnyire hetente jelentek meg. Az első újságok minden kommentár vagy bírálat nélkül pusztán tényanyagot közöltek, mert szigorú cenzúra működött a korban. Az első hetilap Strassburgban 1605-ben látott napvilágot, s mintegy száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Londonban Daili Courant nevén kiadják az első napilapot.
A magyarországi újságírás első kezdetei is ezekre az időkre nyúlnak vissza. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705 áprilisában Mercurius Veridicus (Hungaricus) címen latin nyelvű lapot indítottak elsősorban azért, hogy a szabadságküzdelmünket támadó külföldi sajtót ellensúlyozzák. Ennek a lapnak utolsó kiadása 1710-ben jelent meg. Az első rendszeres hetilapot 1721 tavaszán ugyancsak latin nyelven indították útjára Nova Posoniensia címen. A magyar nyelvű újságírás az 1790-es években, a II. József halálát követő nemzeti mozgalom idején született meg. 1792-ben a Magyarországon megjelenő 18 lapból 9 magyar nyelvű volt.
1805-re azonban ebből csak egy, bécsi Magyar Kurír létezett.
A 19. század első felében, a reformkori új nemzedék nagy sajtóvitákban (ún. pörökben) számolt le kulturális téren ellenfeleivel. A ?30-as évek végétől megjelenő politikai hírlapoknak pedig jelentős szerep jutott már a hozzájuk közel álló politikai eszmék terjesztésében. A sajtó "? kevés idő alatt jelentékeny hatalommá vált a közéletben."
Az 1841 elején indult, Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap korszakalkotó jelentőségű volt. "Kossuth népszerű személyisége, még inkább pedig élénk, szónoki irálya (stílusa), mely éppen úgy értette az érzelmeket felmelegíteni, mint a szárazabb vitatásokat is ízletes lében adni olvasói elé, a lapnak nálunk eddig szokatlan terjedelmet s kedvességet (népszerűséget szerzett)". Ötezres példányszáma felülmúlta a Magyarországon megjelenő többi sajtótermék együttes példányszámát, a szabadelvű nemzeti mozgalomnak nemcsak tükre, hanem vezére is lett - világított rá Horváth Mihály kortárs történetíró. (folytatjuk)

Kondicsné dr. Kovács Éva

Rábavidék
XV. évfolyam 3. szám
2004. február 20.